Közlési etika

Útmutatások
A szerkesztőbizottság szerepe
A szerkesztők feladatai
A bírálók feladatai
A szerző(k) kötelezettségei
A kéziratközlés időtartama
Egyéb információk
A mesterséges intelligencia használatának szabályai


ÚTMUTATÁSOK

A folyóirat elkötelezett amellett, hogy a szakmai–tudományos közösség etikai elvei, standardjai és normái szerint magas színvonalú kutatási eredményeket tegyen közzé. A benyújtott kéziratok publikálásáról a relevancia, az eredetiség, az olvasói elvárásoknak való megfelelés, valamint a minőség alapján születik döntés. Szerkesztőségi döntéseinket kereskedelmi vagy politikai érdekek nem befolyásolják. Jelen nyilatkozat a Magyar Tudományos Akadémia Etikai Kódexére, valamint a Publikációs Etikai Bizottság (Committee on Publication Ethics, COPE) ajánlásaira épül (https://publicationethics.org). A publikációs folyamat valamennyi résztvevőjétől — a szerkesztőbizottság tagjaitól, a folyóirat szerkesztőitől, a bírálóktól, a szerzőktől és a kiadótól — elvárjuk, hogy tiszteletben tartsa a tudományos kutatás etikai szabályait. Különösen az egyes szereplők kötelezettségei az alábbiak:

 

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG SZEREPE

A szerkesztőbizottság tagjai szakterületük elismert kutatói, adott területen tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, továbbá elméleti és gyakorlati szakemberek, akik nemzetközileg elismert folyóiratokban publikáltak. Szerepük elsődlegesen tanácsadói jellegű, ugyanakkor szaktudásukkal aktívan hozzájárulnak a szakmai lektorálási (peer review) és a publikációs folyamathoz.

 

A SZERKESZTŐK FELADATAI

A főszerkesztő feladatai

A folyóirat főszerkesztője dönt arról, hogy a benyújtott kéziratok közül melyek kerülnek közlésre. A főszerkesztő gondoskodik arról, hogy minden kéziratot a szakterület legalább két szakértője bíráljon (peer review). A főszerkesztő — a hatályos jogszabályokkal és etikai normákkal összhangban — dönt a kéziratok megjelenésének időzítéséről, a lapszámok tartalmáról, valamint arról is, hogy a kéziratot elfogadja vagy elutasítja.

Esélyegyenlőség biztosítása

A kéziratok tartalmának elbírálása a kéziratban bemutatott tudományos eredmények és azoknak a folyóirat profiljához való illeszkedése alapján történik, függetlenül a szerző származásától, nemétől, szexuális orientációjától, vallásától vagy politikai nézeteitől.

Forrásmegjelölés és plágium

A szerkesztőség a kéziratokat a szakmai lektorálásra (peer review) történő továbbítás előtt plágiumellenőrzésnek veti alá. Korábban már megjelent cikket a folyóirat nem közöl.

Titoktartás

A szerkesztők a publikálásra benyújtott kéziratról semmilyen információt nem adnak ki a publikációs folyamatban részt vevő személyeken kívül.

Közzététel és összeférhetetlenség

A szerkesztők és a szerkesztőbizottság tagjai a benyújtott kézirat nem publikált anyagát a szerző írásbeli hozzájárulása nélkül nem használhatják fel saját kutatásukban. A bírálati eljárás során megszerzett információkat bizalmasan kell kezelni, és azok személyes előnyszerzésre nem használhatók fel.

Részvétel és együttműködés az etikai vizsgálatokban

A szerkesztőbizottság elnöke által vezetett, a szerkesztőbizottság tagjaiból álló testület a bejelentett szabálytalanságokat 30 napon belül kivizsgálja. A folyóirat szerkesztői emellett figyelemmel kísérik a benyújtott vagy már megjelent közleményekkel kapcsolatban felmerülő etikai kérdéseket. Az eljárás keretében sor kerül az érintett szerző etikai tárgyú megkeresésére, továbbá — szükség szerint — a releváns intézményekkel és különböző tudományos testületekkel való kapcsolattartásra. Amennyiben a vizsgálat során felvetett etikai aggályok megalapozottnak bizonyulnak, a folyóirat helyesbítést, visszavonást (retrakciót) vagy egyéb szerkesztőségi közleményt tesz közzé.

 

A BÍRÁLÓK FELADATAI

Hozzájárulás a szerkesztőségi döntésekhez

A szakmai lektorálás (peer review) a tudományos kommunikáció alapvető eleme, amely segíti a főszerkesztőt a döntéshozatalban, és a szerzővel folytatott párbeszéd révén emeli a közlemény minőségét.

Az értékelési eljárás

A minőség biztosítása érdekében minden kéziratot két bíráló értékel. A bírálati folyamat egyszeresen anonim (single-blind). (A bírálók ismerik a szerző(k) kilétét, a szerző(k) viszont nem ismerik a bírálókét.) A szakterület két független szakértője bírálja el a kéziratot, és véleményt ad a szerző(k) számára. Harmadik bíráló akkor kapcsolódik be a folyamatba, ha az első körben készült két bírálat ajánlásai érdemben, jelentősen eltérnek egymástól. A bírálat eredményeként az alábbi javaslatok születhetnek:

  • elfogadás;
  • elfogadás kisebb javításokkal;
  • elfogadás, de jelentős átdolgozás és újbóli benyújtás;
  • elutasítás.

Megfelelőségi kritériumok

A folyóiratban megjelenő kéziratok megfelelőségi kritériumai: a formai követelmények teljesítése (a kötelező elemek megléte); illeszkedés a folyóirat témájához; tudományos és szakmai érték (a cím összhangja a kézirat tartalmával, a kézirat összhangja az absztrakttal és a kulcsszavakkal, a kézirat eredetisége, releváns források használata, a cikk felépítése, a fejezetek arányossága, átfedések a fejezetek között, a kutatási célok pontos megfogalmazása, a kutatási terület és módszerek egyértelmű leírása, a választott módszerek megfelelősége, a bemutatott adatok megfelelősége, az eredmények bemutatása, a következtetések megalapozottsága, az ábrák és táblázatok szükségessége és minősége).

Titoktartás

A bírálók a benyújtott kéziratot bizalmasan kezelik. A kézirattal kapcsolatos információkat a felhatalmazott szerkesztőségi munkatársakon kívül nem osztják meg.

Objektivitás

Az értékelésnek objektívnek kell lennie. A szerző személyét érintő kritika nem megengedett. A bírálóknak világos véleményt kell megfogalmazniuk, és azt érvekkel kell alátámasztaniuk.

Közzététel és összeférhetetlenség

A bírálók a benyújtott kézirat nem publikált anyagát a szerző írásbeli hozzájárulása nélkül nem használhatják fel saját kutatásukban. Az értékelési folyamat során megszerzett információ bizalmas, és személyes előnyszerzésre nem használható fel. A bírálók nem értékelhetnek kéziratot, ha a kézirat szerzőjével/szerzőivel vagy kapcsolódó vállalatokkal, illetve intézményekkel összeférhetetlenség áll fenn, amely versengő, együttműködési vagy egyéb kapcsolatból ered.

 

A SZERZŐ(K) KÖTELEZETTSÉGEI

Kézirat benyújtása

A szerzők szavatolják, hogy korábban nem publikált, eredeti munkát nyújtanak be, amelyet nem nyújtottak be más tudományos fórumra közlés céljából. Minden kéziratnak tartalmaznia kell a kutatás relevanciájának és időszerűségének indoklását, a vizsgálat céljait és módszereit, valamint az elért eredményeket, a rendelkezésre álló adatok pontos megjelölésével. A kéziratnak új, korábban nem közölt információkat, továbbá a megismételhetőség biztosításához szükséges kellő részletezettséget és hivatkozásokat kell tartalmaznia. A kritikai írásoknak (recenziók, könyvismertetések) pontosnak, tárgyilagosnak és összehasonlítónak kell lenniük. Valótlan vagy szándékosan pontatlan állítások közlése etikátlan és elfogadhatatlan magatartásnak minősül.

Hitelesség és plágium

A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a kézirat eredeti, továbbá a források szabályszerűen idézettek és hivatkozottak. A szerkesztőbizottság a plágiumot és az önplágiumot etikátlannak és elfogadhatatlannak tekinti. A fentiekre tekintettel a szerző(k) felelőssége a szerzői jogi szabályok betartása. A plágium bármely formája a kézirat elutasítását vonja maga után.

Többszörös vagy egyidejű közlés tilalma

A többszörös, egyidejű benyújtás etikátlan és elfogadhatatlan. Korábban már publikált közlemény benyújtása szintén tilos. Különleges esetekben a folyóirat — a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett — elfogadhatja egyes kéziratok újraközlését. Minden esetben szükséges az érintett szerző(k), valamint annak a fórumnak a hozzájárulása, amely a közleményt elsőként megjelentette. Az újraközléshez az eredeti közlés pontos bibliográfiai adatait is meg kell adni.

Szerzőség

A kézirat szerzőjeként azok ismerhetők el, akik

  • a kutatás megtervezésében, megvalósításában vagy az adatok elemzésében jelentős mértékben közreműködtek;
  • részt vettek a kézirat elkészítésében, vagy annak elkészítéséhez jelentős szellemi hozzájárulást adtak;
  • közreműködtek a végleges szöveg megfogalmazásában és átdolgozásában.

Azokat, akik a fenti mértékben nem járultak hozzá a kézirathoz (pl. technikai segítség, szerkesztési támogatás), nem szabad szerzőként feltüntetni; ugyanakkor szerepeltethetők a köszönetnyilvánítás részben.

Közzététel és összeférhetetlenség

Minden szerző köteles nyilvánosságra hozni minden olyan pénzügyi vagy egyéb, lényeges összeférhetetlenséget, amely befolyásolhatja a kutatási eredményeket és a kézirat értelmezését. A kutatáshoz felhasznált célzott pénzügyi forrásokat fel kell tüntetni.

Alapvető hibák a megjelent cikkekben

A szerzők kötelesek a megjelent közleményekben észlelt jelentős hibákat vagy pontatlanságokat a folyóirat szerkesztőinek vagy a kiadónak haladéktalanul jelezni, és együttműködni a főszerkesztővel a hiba helyesbítésében vagy a közlemény visszavonásában.

 

A KÉZIRATKÖZLÉS IDŐTARTAMA

Átlagosan a szerkesztőségi előszűrési folyamat 15 munkanapot vesz igénybe.

A szakmai bírálatokra (peer review) történő várakozás átlagos ideje 45 munkanap.

A kézirat közlésének átlagos átfutási ideje 60 munkanap.

 

EGYÉB INFORMÁCIÓK

Publikációs költségek

A folyóirat a szerzőktől nem számít fel publikációs díjat.

Nyílt hozzáférés

A folyóirat tartalma szabadon hozzáférhető.

Szerzői jog

A közzétett anyag publikálását követően a közléshez fűződő jog — a kiadói szerződés feltételei szerint — a folyóiratra száll át.

 

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

A generatív MI- és egyéb MI-támogatott eszközök a cikk megírása során (annak benyújtása előtt) tartalom létrehozására nem használhatóak, használatuk csak a cikk nyelvi ellenőrzésére, megformálására, javítására megengedett.

Az MI használata minden esetben emberi ellenőrzést igényel, minden szerzőnek tudnia kell a technológia alkalmazásáról, és a cikk benyújtása előtt ellenőrizniük kell az MI használatával érintett részeket. A szerzők a cikk benyújtásával vállalják, hogy a fenti szabályokat betartják.

Az MI bármilyen egyéb használata esetén előzetes szerkesztőségi engedélyre van szükség.