Virtuális térhasználat és ennek hatásai a gyermekeknél 7 éves korig
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2024.1.004Kulcsszavak:
digitalizáció, virtuális valóság, gyermekek, okos eszközökAbsztrakt
A 21. század digitális korának térnyerésével az okoseszközök által nyújtott vir-tuális és kiterjesztett valóságok, mint a VR és AR (Virtual Reality és Aug-mented Reality) hatása egyre inkább érvényesül a gyermekek és szüleik éle-tében. A VR és az AR a valóság egyfajta látszólagos kibővítése, mellyel például az okostelefonok kamerájával szétnézve a valós környezetbe virtuális elemeket vetítenek. Jelen kutatás empirikus módszerekkel vizsgálja a 0–7 éves korosztály VR használati szokásait Magyarországon, ezáltal árnyalt képet adva a jelenlegi helyzetről. A szakirodalom elemzése alapján következtetések von-hatók le arról, hogy milyen mértékben lehetnek hasznosak vagy károsak e tech-nológiák a gyerekek és szüleik számára, figyelembe véve a tudományos és pszichológiai szempontokat. A gyermekek számára elkerülhetetlen az okos-eszközök használata és nem is az a megfelelő irány, hogy kiiktassuk az életükből az ilyen eszközöket. A kutatás legfőbb tanulsága, ami nemzetközi kutatások által is alátámasztott, hogy egészséges eszközhasználatra kell a gyermekeket megtanítani már a születéstől kezdve.
JEL-kód: I20, J13, Q55
Hivatkozások
Belk, R. W. (1988). Possessions and the extended self. Journal of Consumer Re-search, 15(2), 139–168. DOI: https://doi.org/10.1086/209154
Belk, R. W. (1989). Extended self and extending paradigmatic perspective. Jour-nal of Consumer Research, 16(1), 129–132. DOI: https://doi.org/10.1086/209202
Black, J. M., Davidson, E. J., Wong, W. W. K., Stille, C. A., & AAP Council on Early Childhood (2022). Evidence-informed milestones for developmental surveillance tools. Pediatrics, 149(3), e2021052138. DOI: https://doi.org/10.1542/peds.2021-052138
Chaudron, S. (2015). Young children (0-8) and digital technology – A qualitative exploratory study across seven countries. European Commission, Joint Rese-arch Centre, Brussels. DOI: https://doi.org/10.2788/00749
Csikszentmihályi, M., & Rochberg-Halton, E. (1981). The meaning of things. Cambridge University Press, Cambridge. ISBN: 9781139167611. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781139167611
Davidson, J. (2011). New challenges to protect children online in the era of non-stop connectivity. In World Summit on the Information Society (WSIS) Fo-rum, 16-20 May 2011, Geneva, Switzerland. [Unpublished]
Dittmar, H. (1992). The social psychology of material possessions: To have is to be. Hemel Hempstead, Harvester Wheatsheaf and St Martin’s Press, New York.
Dúll, A. (2017). Épített környezet és pszichológia: A lokalitásélmény környezet-pszichológiai vizsgálatai. Akadémiai doktori értekezés. Kézirat. URL: https://tinyurl.com/2ryvn4md
Forgó, S., & Komló, C. (2015). Blended learning, tudásszervezés, hálózatalapú tudásmegosztás. 8.2.15 A virtuális terek. KEZEK – Észak-Magyarország fel-sőoktatási intézményeinek együttműködése, Eger. URL: https://tinyurl.com/ysh5cpd4
Green, L., Haddon, L., Livingstone, S., O’Neill, B., Stevenson, K. J., & Holloway, D. (2024). Digital media use in early childhood: Birth to six. Bloomsbury Academic, London. DOI: https://doi.org/10.5040/9781350120303
Kangyal, A., & Laufer, L. (szerk.) (2011). Gépérzet – Interfész, interakció, navi-gáció. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Kasser, T. (2006). Az anyagiasság súlyos ára. Ursus Libris, Budapest.
Keszei, B., Böddi, Z., & Dúll, A. (2019). Óvodás gyermekek csoportszobai tér-használatának vizsgálata a térszintaxis módszerével. Gyermeknevelés, 7(2-3), 45–63. DOI: https://doi.org/10.31074/2019234563
Miller, D. (1997). Consumption and its consequences. In: MacKay, H. (Ed.), Con-sumption and everyday life (pp. 13–63). Sage, London.
Orben, A., & Przybylski, A. K. (2019). Screens, teens, and psychological well-being: Evidence from three time-use-diary studies. Psychological Science, 30(5), 682-696. DOI: https://doi.org/10.1177/0956797619830329
Przybylski, A. K., & Weinstein, N. (2017). A large-scale test of the Goldilocks hypothesis: Quantifying the relations between digital-screen use and the mental well-being of adolescents. Psychological Science, 28(2), 204-215. DOI: https://doi.org/10.1177/0956797616678438
Singh, S., & Balhara, Y. P. S. (2021). “Screen-time” for children and adolescents in COVID-19 times: Need to have the contextually informed perspective. In-dian Journal of Psychiatry, 63(2), 192–195. DOI: https://doi.org/10.4103/psychiatry.IndianJPsychiatry_646_20
Twenge, J. M., & Campbell, W. K. (2018). Associations between screen time and lower psychological well-being among children and adolescents: Evidence from a population-based study. Preventive Medicine Reports, 12, 271-283. DOI: https://doi.org/10.1016/j.pmedr.2018.10.003
Velicu, A., & Mitarcă, M. (2016). Copiii mici (0-8 ani) și tehnologiile digitale. Un studiu exploratoriu calitativ. Rezultate preliminare pentru România. [Young children (0-8) and digital technology. A qualitative exploratory study. Preli-minary finding to Romania]. Institutul de Sociologie, Academia Română, Universitatea Creștină “Dimitrie Cantemir”, Bucharest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat