„A társadalmi fenntarthatóság gazdasági modellezéséről”

Szerzők

  • Norbert György Gácsér PhD hallgató, Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola https://orcid.org/0000-0002-0944-2986
  • Balázs Vajai PhD hallgató, Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola https://orcid.org/0000-0001-6971-8916

DOI:

https://doi.org/10.17836/EC.2025.1.001

Kulcsszavak:

társadalmi fenntarthatóság, esélyegyenlőség, Matthew-elv, modellezés

Absztrakt

A fenntarthatóság politikai és tudományos jelentősége néhány évtizedes múltra tekint vissza. A fenntarthatóság tudományában a különböző tudományágak és kutatók egyedi koncepciókat és megközelítéseket alkalmaznak, így inkonzisztens rendszereket hoznak létre, amelyek párhuzamosan egymás mellett léteznek és részleges megoldásokat kínálnak a fenntarthatósági problémákra. Ennek ellenére több nemzet és az Európai Közösség törvényhozói is előálltak már saját kötelező előírásaikkal fenntarthatósági szempontok érvényesítése érdekében. Álláspontunk szerint a fenntarthatóság tudományának lényegi eleme kevésbé kutatott, nevezetesen a társadalmi fenntarthatóság aspektusa és a vele összefonódó gazdasági környezet természete. Valószínűleg a komplexitásból adódó nehézségek, az e területben rejlő ellentmondások és korlátok, politikai megfontolások és a létező paradigmákkal való szembefordulástól való félelem egyaránt szerepet játszanak abban, hogy miért „alulkutatott” ez a dimenzió. A célunk, hogy ezt a hiányt pótoljuk a gazdasági környezet vizsgálatával a szimuláció eszközével, figyelembe véve a Máté-elv jelenségét a fenntarthatósági problémák jobb megértése érdekében. Első lépésként egy egyszerű modellt építettünk, amelyet lépésenként újabb változókkal bővítettünk. A jelen állapotában a szimulációnk már kínál részeredményeket, amelyek érdekes új utakat nyithatnak meg ezen a kutatási területen.

JEL-kód: M14, M40, Z13, A13, B55

Hivatkozások

Arrow, K. J. (1963). Uncertainty and the welfare economics of medical care. The American Economic Review, 53(5), 941–973. https://doi.org/10.2307/1884852

Arthur, W. B. (1994). Increasing returns and path dependence in the economy. MIT Press. https://doi.org/10.3998/mpub.10029

Barabási, A.-L. & Albert, R. (1999). Emergence of Scaling in Random Networks. Science, 286(5439), 509–512. https://doi.org/10.1126/science.286.5439.509

Barabási, A.-L., Pósfai, M., & Zhu, H.-H. (2019). Network dynamics. Nature Communicati-ons, 10, Article 250.

Barry, B. (1989): Theories of justice. London, Harvester-Wheatsheaf. https://doi.org/10.1525/9780520341005

Bask, M. & Bask, M. (2015). Cumulative (dis)Advantage and the Matthew Effect in Life-Course Analysis. PLoS ONE 10 (11): e0142447. https://doi.org/10.1371/jour-nal.pone.0142447

Brundtland Bitottság (1988). Közös Jövőnk. In: A Brundtland-jelentés. Mezőgazdasági Könyvkiadó. Budapest.

Castellano, C., Fortunato, S., & Loreto, V. (2009). Statistical physics of social dynamics. Re-views of Modern Physics, 81(2), 591–646, https://doi.org/10.1103/RevMod-Phys.81.591

Cincotti S., Raberto M., & Teglio A. (2022). Why do we need agent-based macroeconomics? Review of Evolutionary Political Economy, 3., 5–29, https://doi.org/10.1007/s43253-022-00071-w

Deutsch, M. (1975). Equity, equality and need: What determines which value will be used as the basis of distributive justice? Journal of Social Issues, 31(3), Summer, 137–149. https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1975.tb01000.x

Elkington, J. (1999). Enter the triple bottom line. Springer.

Felipa, Grace (2023). Macroeconomics: An Overview of Key Concepts and Policies. Inter-national Journal of Science and Society. 5(3), 144–152. https://doi.org/10.54783/ij-soc.v5i3.732

Ferge, Zs. (2002). Struktúra és egyenlőtlenségek: Társadalomszociológiai tanulmányok. Új Mandátum Könyvkiadó

Gácsér, N. G., & Szóka, K. (2022). Gondolatok Fenntarthatósági Számvitelről és Társadalmi Fenntarthatóságról. Economica, 13(1-2). 28–33. https://doi.org/10.47282/econo-mica/2022/13/1-2/11084

Getzner, M. (1999). Weak and strong sustainability indicators and regional environmental resources. Environmental Management and Health, 10(3), 170–177. https://doi.org/10.1108/09566169910275022

Gladwell, M. (2008). Outliers: The Story of Success (1 ed.). Little, Brown and Company. ISBN 978-0-316-01792-3.

Gyulai, I. (2013). Fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés, Statsiztikai Szemle, 91(8-9), 797–822., https://tinyurl.com/y3wvu3tv

Hardt, L, & O’Neill, D. W. (2017). Ecological Macroeconomic Models: Assessing Current Developments. Ecological Economics 134. (April), 198–211., https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2016.12.027

Hódiné H. B. (2013). A fenntarthatósági számvitel mint a számvitel új iránya. In: Karlovitz, J. T. (szerk.) Ekonomické štúdie: teória a prax = Gazdasági tanulmányok: elmélet és gyakorlat, Komárno, Szlovákia : International Research Institute, 172–178. https://tinyurl.com/2vz88mxx

Jiankun, G. & Hairuo, Ch. (2022). The Trend to Widening Wealth and Income Inequality in Sweden and its Causes. World Review of Political Economy. 13(1.), 27–44., https://doi.org/10.13169/worlrevipoliecon.13.1.0027

Littig, B., & Griessler, E. (2005). Social sustainability: A catchword between political prag-matism and social theory. International Journal of Sustainable Development (IJSD), 8(1-2) 65–79., https://doi.org/10.1504/IJSD.2005.007375

Merton, R. K. (1968). The Matthew Effect in Science. Science, 159(3810), 56–63. https://doi.org/10.1126/science.159.3810.56

Missimer, M. (2015). Social Sustainability within the Framework for Strategic Sustainable Development. Manuscript, [Doctoral Dissertation], Department of Strategic Susta-inable Development Blekinge Institute of Technology, Sweden, Blekinge Institute of Technology Doctoral Dissertation Series, No 2015:09, Kalrskrona. https://tinyurl.com/5266w8er

Oana S. H. (2015). Classical, Neoclassical and New Classical Theories and Their Impact on Macroeconomic Modelling. Procedia Economics and Finance, 23, 309–312. https://doi.org/10.1016/S2212-5671(15)00506-7

Piketty T. (2013). Tőke a huszonegyedik században. Kossuth, Budapest. ISBN 978-963-09-8191-0, https://real.mtak.hu/161934/

Rigney, D. (2010). The Matthew Effect: How Advantage Begets Further Advantage. Colum-bia University Press, New York, eISBN: 9780231520409 https://tinyurl.com/2jp6turv

Scoones, I. (2016). The Politics of Sustainability and Development. Annual Review of Environment and Resources, 41(1), 293–319. https://doi.org/10.1146/annurev-environ-110615-090039

Steven K. (2018). Making Sense of Classical Theory. Journal of the History of Economic Thought, 40(2), 279–283., https://doi.org/10.1017/S105383721700058X

Wade, R. H. (2001). The rising inequality of world income distribution. Finance & Develop-ment, 38(4), IMF, https://tinyurl.com/4akmwcbk

Wade, R. H. (2004). On the causes of increasing world poverty and inequality, or why the Matthew effect prevails. New Political Economy, 9(2), 163–188. https://doi.org/10.1080/1356346042000218050

Wiebe, K. S., Aponte, F. R., Kaufmann, R., & Lampropoulos, D. (2023). Review of mac-roeconomic approaches to modelling Wellbeing, Inclusion, and Sustainability. Final Version of WISE Horizons Deliverable 1.2. https://core.ac.uk/download/587419589.pdf

World Bank (2012). World development indicators 2012 (English). World development in-dicators Washington D. C.

„A társadalmi fenntarthatóság gazdasági modellezéséről”

##submission.downloads##

Megjelent

2025-12-03

Hogyan kell idézni

Gácsér, N. G., & Vajai, B. (2025). „A társadalmi fenntarthatóság gazdasági modellezéséről”. E-Conom, 14(1), 1–20. https://doi.org/10.17836/EC.2025.1.001

Folyóirat szám

Évf. 14 szám 1 (2025)

Rovat

Tanulmányok

License

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.