A népességfogyástól a gyermekszegénységig: A hazai családtámogatási rendszer dilemmái
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2012.1.104Kulcsszavak:
családtámogatás, szociálpolitika, gyermekszegénység, népesedéspolitikaAbsztrakt
Az európai jóléti államok többségének felépítése olyan múltban gyökerező társadalmi szerkezeten alapul, melyre stabilan fennálló kétszülős családok, magas szintű foglalkoztatás volt a jellemző. Napjainkban ezek a paraméterek jelentősen megváltoztak, az ehhez kevésbé alkalmazkodni tudó országok esetében pedig fokozatosan növekedésnek indult a gyermekszegénység. Egyes európai országoknál, mint hazánknál, ehhez a tendenciához az elöregedő társadalom problémája, a népesség fogyása is párosul. Kutatásom fő célja, hogy választ adjon a hazai újraelosztásnak arra a sarkalatos kérdésére, miszerint a gyermekes családokat támogató redisztribúciónál a népesedéspolitikai vagy a szociális szempontok élvezzenek nagyobb prioritást. Tanulmányomban a Pénzügyminisztérium által is használt legfrissebb, TÁRSZIM 2008-as mikroszimulációs modellel vizsgálom a családtámogatási rendszert. A kutatás során arra jutottam, hogy a jelenlegi családtámogatási formák közül egyedül a családi pótlék az, amely egyszerre népesedési és szociálpolitikai célokat is szolgál anélkül, hogy más társadalmi cél ellen hatna. A többi támogatás mindegyike ellenösztönzőleg hat vagy a szociál-, vagy a foglalkoztatás-politikára, ezért úgy gondolom, hogy esetükben a változtatás szükséges. A kapott eredményeim alapján megvalósítható korrekciókra teszek javaslatot.
JEL-kódok: J13, P46, Q56
Hivatkozások
Barr, N. (2009): A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai kiadó, Budapest Családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV. törvény.
EUROSTAT (2010a): A visegrádi négyek és néhány jellegzetes szociális modellel rendelkező Európai Uniós tagállam családtámogatási rendszerének összehasonlító elemzése. Bővülő Európa, Budapest, 2010. II. negyedév (42. szám)
EUROSTAT (2010b): Magyarország társadalmi fejlettségi tükre. Bővülő Európa, Budapest, 2010.I. negyedév (41. szám)
Ferge Zs. (2010): A magyar társadalmi-gazdasági kitörési stratégia új kihívásai, kényszerei. In: ECOSTAT konferencia, Budapest
Hablicsek L. (2007): Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére. Demográfia, 50 (1)
Hegedűs P. – Monostori J. (2005): A szegénység és a társadalmi kirekesztődés jelzőszámai. KSH, Budapest
Ignits Gy. – Kapitány B. (2006): A családtámogatások alakulása: célok és eszközök. Demográfia, 49 (4)
Kemény I. – Janky B. – Lengyel G. (2004): A magyarországi cigányság, 1971-2003. Gondolat Kiadó, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest
Központi Statisztikai Hivatal (2009): Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon. KSH, Budapest
Központi Statisztika Hivatal (2010a): A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátor 2009). Statisztikai Tükör, 4 (91), Budapest
Központi Statisztikai Hivatal (2010b): Jövedelmi helyzet. Statisztikai Tükör, 5 (82), Budapest
Központi Statisztikai Hivatal (2011): Gyermekvállalás és gyermeknevelés, Népesség, népmozgalom, szociális védelem elemzés. KSH, Budapest
Központi Statisztikai Hivatal (2012): A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010. Statisztikai Tükör, 4 (3), Budapest
Központi Statisztikai Hivatal (2012): Kevesebb halálozás, mérsékeltebb népességcsökkenés. Népességmozgalom 2012. január http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep21201.pdf (Letöltés ideje: 2012. február 6.)
TÁRKI (2003): Súlyos szegénység és éhínség leküzdése. Milleniumi Fejlesztési Célok Jelentése, Budapest
TÁRKI (2010): Jövedelemegyenlőtlenség és szegénység Magyarországon 2009. TÁRKI Háztartás Monitor, Budapest
TÁRSZIM (2008): TÁRSZIM 2008 Professional mikroszimulációs modell felhasználói kézikönyve
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat