A fiskális- és kulturális föderalizmus szerepe Németország kultúrafinanszírozásában

Ákos Tóth

doi:10.17836/EC.2012.2.058

Szerzők

Ákos Tóth Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának főiskolai docense

DOI:

https://doi.org/10.17836/EC.2012.2.058

Kulcsszavak:

Németország, kultúrafinanszírozás, fiskális föderalizmus, kulturális föderalizmus

Absztrakt

Az Európai Unióban egyre erősödik az az irányvonal, mely a szupranacionális intézmény föderalista berendezkedését kívánja erősíteni. A kultúra területén a Lisszaboni Szerződés 167-es cikke tartalmaz olyan közösségi vívmányokat, melyek a nemzeti kultúrpolitikák számára fogalmaznak meg ajánlásokat. Habár hagyományos értelemben az uniónak nincs közös kultúrpolitikája, mégis vannak olyan területek, mint például a szellemi tulajdon- védelem, az audiovizuális és könyv ágazat, valamint az örökségvédelem, amely területeken uniós szabályokhoz kell a nemzeti kultúrpolitikáknak alkalmazkodniuk. A kultúra finanszírozása vonatkozásában az uniós szintű szerepvállalás még a szabályozásnál is csekélyebb mértékű. A 2007–2013 közötti időszakban 400 millió eurót, az uniós költségvetés 0,03 százalékát fordítja a közösség kulturális programok finanszírozására. Az egyre nagyobb szerepet kapó föderalista szemlélet a közösségi szintű kultúrpolitika vonatkozásában jelen van, mivel a szupranacionális szint helyett a tagállami szintre delegált a döntéshozatal, a végrehajtás és az ellenőrzés. Ezért vállalkozunk a tanulmányban arra, hogy a fiskális- és kulturális föderalista intézményrendszert Németország kultúrafinanszírozásának példáján keresztül mutassuk be. Németország kultúrafinanszírozása példa arra, hogyan lehet a koordinált- és liberális kultúrafinanszírozás egyes elemeit úgy ötvözni a föderalizmus eszközrendszerével, hogy az a kulturális szektor GDP-hez való hozzájárulását elősegítse.

JEL kódok: Z10, Z11

Hivatkozások

Anheier, H. K. – Priller, E. – Zimmer, A. (2000): Civil society in transition: The East German third sector ten years after unification. http://eprints.lse.ac.uk/29056/1/CSWP_15.pdf. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4.

Baumol, W. J. – Bowen, W. G. (1966): Performing Arts: The Economic Dilemma. The Twentieth Century Fund, New York

Compendium Cultural Policies and Trends in Europe (2011): Country Profile Germany.

Holden, J. (2006): Cultural Value and the Crisis of Legitimacy. Why culture needs a democratic mandate. Demos, UK, ISBN 1 84180 157 7

Kawashima, N. (2004): Planning for Equality? Decentralisation in Cultural Policy. Centre for Cultural Policy Studies, University of Warwick, Research Papers, 1.

KEA European Affairs (2006): The Economy In Culture in Europe. European Commision. http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/economy_en.html Letöltés dátuma: 2008. október 26.

Klamer et al. (2006): Financing the arts and culture in the European Union. Directorate General Internal Policies of the Union.

MKW Wirtschaftsforschung et al.(2001): Exploitation and development of the job potential in the cultural sector in the age of digitalisation. Commisioned by European Commission DG Employment and Social Affairs.

Power, D. (2011): Priority Sector Report: Creative and Cultural Industries. European Commission. http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/_getdocument.cfm?doc_id=7070. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4.

Statistisches Bundesamt (2012): Kulturfinanzbericht. https://www.destatis.de/DE/Publikationen/Thematisch/BildungForschungKultur/Kultur/Kulturfinanzbericht1023002109004.pdf?__blob=publicationFile. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4.

Tóth Ákos (2008): A tagállamok szerepe az Európai Unió kultúrpolitikájának formálódásában. Külgazdaság LII. Évf. 2008/5-6., pp. 74–87.

Tóth Ákos (2011): Az állam kultúrafinanszírozásban betöltött szerepének megváltozása a kultúra demokratizálódásának hatására. Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. április, pp. 333–350.

Vigvári András (2000): Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek. KJK Kerszöv, Bp.

Vigvári András–Sivák József (2012): Rendhagyó bevezetés közpénzügyek tanulmányozásába. Complex Kiadó, Bp.

Zimmer, A. (2000): The Third Sector in Germany. Münsteraner Diskussionspapiere zum Nonprofit-Sektor. Sonderband 3. Münster. http://www.aktive-buergerschaft.de/fp_files/Diskussionspapiere/2002wp-sband03.pdf Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4.

Internetes hivatkozások

Facts about Germany http://www.tatsachen-ueber-deutschland.de/en/society/content/background/civil-societycommitment-to-society.html?type=1000&no_cache=1

European Commission – Eurostat http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/