Létszámváltozás és meghatározó tényezői a magyar gazdaság négy ágazatában

Szerzők

  • Ádám Bereczk Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.17836/EC.2013.1.002

Kulcsszavak:

ágazat, kibocsátás, létszám, termelékenység változás

Absztrakt

A tanulmány a hazai feldolgozóipar négy ágazatában vizsgálja a kibocsátás és a létszámalakulás összefüggéseit, együttmozgását a 2001-2011-es időszakra vonatkozóan. A vizsgált négy ágazat: textilipar, élelmiszeripar, járműgyártás, vegyipar. Közülük az első háromban erős lineáris kapcsolat mérhető a kibocsátás és a létszám változása között. A textilipar és az élelmiszeripar esetében azonban a kapcsolat 2009 után gyengül, mely arra vezethető vissza, hogy a válság okozta mélypont után meginduló termelés-növekedést nem kíséri számottevő létszámbővülés.

JEL-kódok: M20, M21, N60

Hivatkozások

Basu, S. – Estrin, S. – Svejnar, J. (2000): Employment and wages in enterprises under communism and in Transition: evidence from Central Europe and Russia. William Davidson Institute Working Paper 440. http://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/2027.42/39824/3/wp440.pdf

Békés, G., Halpern, L., Muraközy, B. (2011): A teremtő rombolás szerepe a vállalati termelékenység alakulásában Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. február, 111–132. o.

Brown, D. – Earle, J. (2005): Does privatization hurt workers? – Lessons in comprehensive manufacturing firm panel data in Hungary, Romania, Russia and Ukraine. BWP, 10., MTA KTI, Budapest.

Davis, S. J. – Haltiwanger, J. – Schuch, S. (1998): Job creation and destruction. Cambridge, MA: MIT Press.

Falk, M. – Koebel, B. M. (2002): Outsourcing, imports and labour demand. The Scandinavian Journal of Economics, 104 (4)

Illés, M. (2002): Vezetői gazdaságtan. Budapest: Kossuth Kiadó.

Illés, M. (2007): Vállalati erőforrás gazdálkodás. Miskolc: egyetemi jegyzet.

Kertesi, G. – Köllő, J. (2002): Labour demand with heterogeneous labour inputs after the transition in Hungary, 1992–99–and the potential consequences of the increase of minimum wage in 2001 and 2002. BWP, 5., MTA KTI, Budapest.

Két válság között (A magyar gazdaság wargabetűje 1990-2010)., Ecostat, Budapest, 2010 augusztus. http://www.ecostat.hu/fileadmin/user_upload/kiadvanyok/ket-valsag-kozott/ecostatkonyv.pdf

Köllő, J. (1998): Employment and wage setting in three stages of Hungary’s labour market transition. In: Enterprise Restructuring and Unemployment in Models of Transition. EDI Development Studies, The World Bank–EDI, 57–108. o.

Kőrösi, G. (1997): Labour demand during transition in Hungary. William Davidson Institute Working Paper, 116., 19 o. http://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/2027.42/39506/3/wp116.pdf

Kőrösi, G. (2000): A vállalatok munkaerő-kereslete. BWP, 3., MTA KTI, Budapest, 68. o.

Kőrösi, G. (2002): Labour demand and efficiency in Hungary. BWPLM, 3. sz., Budapest.

Mahmood, M. (2008): Labour productivity and employment in Australian manufacturing SMEs. International Entrepreneurship and Management Journal, Volume 4, Issue 1, pp 51-62.

Mann, S. (2011): Sectors matter! Exploring mesoeconomics. Ettenhausen: Springer. 11

Mehta, R. – Mohanty, S. K. (1993): Demand for labour in manufacturing sector: a decomposition analysis for developing countries. Indian Journal of Industrial Relations, 29 (2)

Munkaerő-keresleti létszám előrejelzés 2015, ágazatonként. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2006 november. http://www.erak.hu/szakmak01/1(1):1+agazati+elorejelzes+2015-ig.pdf

A munkaerőpiaci kereslet és kínálat előrejelzése: 2005-2015: 3K Consens Iroda, Budapest, 2007. http://www.ecostat.hu/nc/hu/elemzesek/modszertani-fuezetek/?cid=117–did=103–sechash=709cee4b

Nordhaus, W. (2005): The sources of the productivity rebound and the manufacturing employment puzzle. http://www.nber.org/papers/w11354

Singer, M. (1996): Dynamic labor demand estimation, stability of coefficients. Case of Czech Republic. CERGE-EI https://iweb.cerge-ei.cz/pdf/wp/Wp99.pdf

Yun, L. (2008): Technical progress and labour demand in swedish manufacturing firms. Journal of industry, Competition and Trade From Theory to Policy, 8 (2), pp 147-167.

Zimmermann, K. F. (1991): The employment consequences of technological advance, demand and labor costs in 16 German industries. Empirical Economics, 16 (2) pp. 253-266.

Létszámváltozás és meghatározó tényezői a magyar gazdaság négy ágazatában

##submission.downloads##

Megjelent

2013-01-31

Hogyan kell idézni

Bereczk, Ádám. (2013). Létszámváltozás és meghatározó tényezői a magyar gazdaság négy ágazatában . E-Conom, 2(1), 2–15. https://doi.org/10.17836/EC.2013.1.002

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok