Időszerű áttekintés: területi fejlettségi vizsgálatok Magyarországon az ezredforduló után
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2013.1.076Kulcsszavak:
területi fejlettség, Magyarország, egy- és többmutatós vizsgálatok, a területi fejlettség tágabb értelmezése, térszerkezetAbsztrakt
A területi fejlődés és fejlettség külföldön és Magyarországon egyaránt az egyik legsokoldalúbban kutatott kérdésköre a regionális tudománynak. A területi fejlettség kutatása az elmúlt időszakban nem veszített jelentőségé- ből, az egyenlőtlenségek térbeli megnyilvánulási formáinak tanulmányozásával, valamint a területi „nem azonosság” hátterében meghúzódó tényezők feltárásával kapcsolatban tekintélyes mennyiségű szakirodalom halmozódott fel. A szerző célja, hogy rendszerezze a területi fejlődés és fejlettség témakörében megjelent, kifejezetten a magyarországi viszonylatokkal foglalkozó szakcikkeket. A szerző a területi fejlettség egy- és többmutatós vizsgálati lehetőségeiről ad alaposabb áttekintést (GDP és jövedelem alapú elemzések, illetve Bennetteljárás, HDI, pontozásos módszerek, faktorelemzésen alapuló eljárások stb.), de a területi fejlettség témakörével összefüggésbe hozható egyéb területeket is érinti, együttesen értékelve a feldolgozott irodalmak főbb térszerkezeti megállapításait is. Rövid diszkusszió keretében a szerző néhány speciális elemzési egység mellett érvel, ahol a többváltozós elemzések alkalmazását indokoltnak véli. Az áttekintő kutatás eredménye, hogy a szerző rámutat a területi fejlettségi vizsgálatok módszertanilag sokszínű voltára, ugyanakkor arra is, hogy a térszerkezeti következtetéseket tekintve nem tapasztalható jelentősebb eltérés.
JEL-kódok: O18, R11
Hivatkozások
Ács J. Z.–Varga A. (2000): Térbeliség, endogén növekedés és innováció. Tér és Társadalom, 4, 23–38.
Adler J.–Barta J.–Benyó B.–Bíró P.–Molnár L.–Skultéty L. (2001): A gazdasági fejlettség területi különbségei és ezek okai. Területi Statisztika, 6, 517–533.
Bakos N.–Hidas Zs.–Kezán A. (2011): Területi különbségek Magyarországon. A főbb társadalmi és gazdasági folyamatok az ezredforduló után. Területi Statisztika, 4, 335–357.
Bálint L. (2004): Kistérségeink egyenlőtlensége a Dél-Dunántúlon. Területi Statisztika, 5, 477–494.
Baranyai N.–Baráth G. (2009): A várostérségek gazdasági és társadalmi versenyképességi rangsora. In: Szirmai V. (Szerk.): A várostérségi versenyképesség társadalmi tényezői. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 191–201.
Bartke I. (1985): A területfejlesztési politika Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest
Barta Gy.–Czirfusz M.–Kukely Gy. (2008): Újraiparosodás a nagyvilágban és Magyarországon. Tér és Társadalom, 4, 1–20.
Beluszky P. (témavezető) (2000): A magyar városok versenyképessége. MTA RKK KÉTI, Budapest
Beluszky P.–Győri R. (2006): A magyar városhálózat funkcionális versenyképessége. In: Horváth Gy. (Szerk.): Régiók és települések versenyképessége. MTA RKK, Pécs, 236–293.
Beluszky P.–Sikos T. T. (2007): Változó falvaink. (Magyarország falutípusai az ezredfordulón.) MTA TKK, Budapest
Bihari Zs.–Kovács K. (2006): Lejtők és csúszdák, avagy a foglalkoztatási esélyek térbeli egyenlőtlensége az ezredfordulón. Tér és Társadalom, 4, 49–66.
Bíró P.–Molnár L. (2004): A kistérségi szintű relatív fejlettség meghatározása. Területi Statisztika, 6, 564–585.
Borsi B.–Bajmócy Z. (2009): Kvantitatív leszakadás, kvalitatív felzárkózás? A hazai regionális innovációpolitika kihívásai. Közgazdasági Szemle, 10, 933–954.
Bruckner J.–Farkasházi L.–Gether I. (1999): A bruttó hazai termék területi megoszlása 1997-ben. Területi Statisztika, 3, 235–243.
Bruckner J.–Gether I. (2003): A területi GDP-számítás helyzete, a továbbfejlesztés feladatai. Területi Statisztika, 4, 323–332.
Czirfusz M. (2010): Faktoranalízis, a látszatmegoldás. Tér és Társadalom, 1, 37–49.
Csatári B. (1996): A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. MTA RKK ATI, Kecskemét
Csatári B. (2000): Kísérlet a magyarországi kistérségek komplex fejlődési típusainak meghatározására. In: Dövényi Z. (Szerk.): Alföld és nagyvilág: tanulmányok Tóth Józsefnek. MTA FKK, Budapest, 151–168.
Csatári B. (2010): Területi egyenlőtlenségek néhány régi-új tényezője a mai Magyarországon. In: Barta Gy.–Beluszky P.–Földi Zs.–Kovács K. (Szerk.): A területi kutatások csomópontjai. MTA RKK, Pécs, 490–513.
Cserháti I.–Dobosi E.–Molnár Zs. (2005): Regionális fejlettség és tőkevonzási képesség. Területi Statisztika, 1, 15–32.
Csite A.–Németh N. (2007): Az életminőség területi differenciái Magyarországon: a kistérségi szintű HDI becslési lehetőségei. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 3, MTA KTI, Budapest
Csizmadia Z.–Rechnitzer J. (2005): A magyar városhálózat innovációs potenciálja. In: Grosz A.– Rechnitzer J. (Szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA RKK, Pécs–Győr, 147–181.
Dobosi E. (2003): A komplex regionális fejlettség matematikai-statisztikai elemzése. Területi Statisztika, 1, 15–33.
Dőry T.–Rechnitzer J. (2005): A regionális fejlődés és az innováció. In: Grosz A.–Rechnitzer J. (Szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA RKK, Pécs–Győr
Dusek T.–Kiss J. P. (2008): A regionális GDP értelmezésének és használatának problémái. Területi Statisztika, 3, 264–280.
Dusek T. (2012): A kelet-közép-európai járműgyártási központok versenyképessége. In: Rechnitzer
J.–Smahó M. (Szerk.): Járműipar és regionális versenyképesség. Nyugat- és Közép Dunántúl a kelet-közép-európai térségben. Universitas Győr Nonprofit Kft, Győr, 262–293.
Enyedi Gy. (2000): Globalizáció és magyar területi fejlődés. Tér és Társadalom, 1, 1–10.
Faluvégi A. (2000): A magyar kistérségek fejlettségi különbségei. Területi Statisztika, 4, 319–346.
Faluvégi A. (2004): Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. Területi Statisztika, 5, 434–458.
Faluvégi A.–Tipold F. (2007): A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása. Területi Statisztika, 6, 523–540.
Faragó L. (2006): A városokra alapozott területpolitika koncepcionális megalapozása. Tér és Társadalom, 2, 83–102.
Farkas M. B. (2012): A korrigált humán fejlettségi mutató kistérségek közötti differenciáltsága Magyarországon. Területi Statisztika, 3, 230–249.
Farkasházi L. (1998): A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása. Területi Statisztika, 1, 3–11.
Fábián A.–Tóth B. I. (2013): A kultúra területi mérhetősége és a kistérségek közművelődési jellemzői. Tér és Társadalom, 1, 97–113.
Garami E. (2009): A humán erőforrás területi különbségei. Az emberi fejlődés indexének hazai alkalmazhatósága. Területi Statisztika, 3, 280–298.
G. Fekete É. (2006): Hátrányos helyzetből előnyök? Elmaradott kistérségek felzárkózásának lehetőségei az Észak-magyarországi régióban. Észak-magyarországi stratégiai füzetek, 1, 54–68.
Grosz A.–Rechnitzer J. (Szerk.) (2005): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA RKK, Pécs–Győr
Győri R. (2006): Bécs kapujában (területi fejlettségi különbségek a Kisalföld déli részén a XX. század elején. Korall, Júniusi szám, 231–250.
Győri R. (2013): A magyar fejlettségi térszerkezet történeti gyökerei. In: Balás G.–Németh N. (Szerk.): Periférián – a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztési problémája. Párbeszéd a Vidékért Egyesület, Budapest (Kézirat, megjelenés alatt)
Győri R.–Jankó F. (2009): Nyugat-Dunántúl és Burgenland regionális fejlettségi különbségeinek alakulása 1910 és 2001 között. Soproni Szemle, 2, 218–238.
Gyuris F. (2011): A Williamson-hipotézis. Egy koncepció tartalma, kritikája és utóélete. Tér és Társadalom, 2, 3–28.
Hahn Cs. (2004): A térségi fejlődést befolyásoló tényezők. Területi Statisztika, 6, 544–563.
Heltai L. (1998): A GDP és az öko-logika hiánya. Eszmélet, Őszi szám, 111–125.
Horváth Gy. (1998): Az átmenet regionális hatásai Kelet-Közép-Európában. Területi Statisztika, 4, 295–318.
Horváth Gy. (2004): Regionális egyenlőtlenségek Európában. Magyar Tudomány, 9, 962–977.
Horváth Gy. (Szerk.) (2006a): Régiók és települések versenyképessége. MTA RKK, Pécs
Horváth Gy. (2006b): Bevezetés. A gazdasági tér versenyképességének elemei. In: Horváth Gy. (Szerk.): Régiók és települések versenyképessége. MTA RKK, Pécs, 9–34.
Illés I. (2009): Területfejlesztés Magyarországon a 20. században. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc
Jakobi Á. (2003): Az információs társadalom és a gazdaság térszerkezetének vizsgálata. Kutatási jelentés. A gazdasági térszerkezet vizsgálatát elősegítő új dimenziók, illetve az ezzel kapcsolatos módszerek kutatása. VÁTI Kht, Budapest
Jakobi Á. (2007): Az információs társadalom térbelisége. Regionális Tudományi Tanulmányok, 13, ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Budapest
Józan P. (2008): A módosított humán fejlettségi mutató (MHFM) és alkalmazhatósága az életminőség mérésében. Statisztikai Szemle, 10–11, 949–969.
Kanalas I.–Kiss A. (Szerk.) (2006): A perifériaképződés típusai és megjelenési formái Magyarországon. MTA RKK ATI, Kecskemét
Kása K. (2006): A gazdasági versenyképesség területi különbségei Magyarországon. Területi Statisztika, 4, 428–434.
Keller J. (2011): Heterarchia és fejlődési pályaváltás. Új elméleti megközelítés a kistérségkutatásban. Tér és Társadalom, 3, 3–26.
Kiss J. P.–Németh N. (2006): Fejlettség és egyenlőtlenségek: Magyarország megyéinek és kistérségeinek esete. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 8, MTA KTI, Budapest
Kólyáné Sziráki Á.–Végh L. (2006): A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon I. Területi Statisztika, 6, 594–612.
Kólyáné Sziráki Á.–Végh L. (2007): A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon II. Területi Statisztika, 1, 46–62.
Koós B.–Virágh T. (2010): Fel is út, le is út: községeink sorsa a rendszerváltás után. In: Barta Gy.– Beluszky P.–Földi Zs.–Kovács K. (Szerk.): A területi kutatások csomópontjai. MTA RKK, Pécs, 32–54.
Kovacsicsné Nagy K. (2006): Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai kistérségeinek összahasonlítása komplex mutató alapján. Területi Statisztika, 6, 569–577.
Kovács T. (2002): A területi fejlettségi különbségek alakulása Magyarországon. Területi Statisztika, 6, 506–517.
KSH (2008): Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
Kulcsár L.–Obádovics Cs. (2003): A vidéki népesség humánindexének alakulása Magyarországon. Területi Statisztika, 4, 303–322.
Kuttor D. (2012): Kelet-Közép-Európa változó gazdasági térszerkezetének modellezése. Miskolci Egyetem Kiadó, Miskolc
Lackó L. (1987): A területi fejlődés egységes értelmezése. Tér és Társadalom, 1, 67–75.
Lados M.–Rechnitzer J. (2004): A területi stratégiáktól a monitoringig. Dialóg Campus Kiadó, Pécs–Budapest
Lampertné Akócsi I. (2010): A humán tőke versenyképessége a visegrádi országcsoport régióiban. Területi Statisztika, 6, 659–673.
Lengyel B.–Ságvári B. (2009): Kreatív foglalkozások és regionális tudásbázis: Fogalmak, folyamatok és területi összefüggések. Tér és Társadalom, 4, 1–26.
Lengyel I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest
Lengyel I. (2012): A kelet-közép-európai országok régióinak versenyképessége. In: Rechnitzer J.– Smahó M. (Szerk.): Járműipar és regionális versenyképesség. Nyugat- és Közép-Dunántúl a kelet-közép-európai térségben. Universitas Győr Nonprofit Kft, Győr, 191–229.
Lengyel I.–Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs
Lőcsei H.–Szalkai G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika, 3, 305–314.
Lukovics M. (2004): Regionális gazdaságfejlesztés: eltérő fejlettségű megyék versenyképességének elemzése. Tér és Társadalom, 4, 149–168.
Lukovics M. (2006): A magyar megyék és a főváros versenyképességének empirikus vizsgálata. Terü-leti Statisztika, 2, 148–166.
Lukovics M.–Kovács P. (2008): Eljárás a területi versenyképesség mérésére. Területi Statisztika, 3, 245–263.
Lukovics M.–Kovács P. (2011): A magyar kistérségek versenyképessége. Területi Statisztika, 1, 52–71.
Lukovics M.–Savanya P. (2012): A visegrádi országok megyéinek versenyképessége a járműipar szemszögéből. In: Rechnitzer J.–Smahó M. (Szerk.): Járműipar és regionális versenyképesség. Nyugat- és Közép-Dunántúl a kelet-közép-európai térségben. Universitas Győr Nonprofit Kft, Győr, 230–261.
Major K.–Nemes Nagy J. (1999): Területi jövedelemegyenlőtlenségek a kilencvenes években. Statisztikai Szemle, 5, 397–421.
Mészáros R. et al. (Szerk.) (2010): A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest
Mezei E.–Vincze M.–Pakucs B. (2009): A romániai megyék vidéki jellegének különbözősége és ennek hatása a versenyképességre. Területi Statisztika, 4, 441–452.
Nagy D. (2007): Divergencia vagy konvergencia – az átmenet gazdasági térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmel. Tér és Társadalom, 1, 35–51.
Nárai M. (2005): A megyei jogú városok innovációs potenciálja. In: Grosz A.–Rechnitzer J. (Szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA RKK, Pécs–Győr, 181–220.
Nemes Nagy J. (1995a): A GDP regionális számbavétele. In: Probáld F. (Szerk.): Pro Geographia
Humana. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 99–118.
Nemes Nagy J. (1995b): A „gazdasági egészség” földrajzi képe Magyarországon. Földrajztanítás, 3–4, 4–11.
Nemes Nagy J. (1998): A tér a társadalomkutatásban. (Bevezetés a regionális tudományba.) Hirschler Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest
Nemes Nagy J. (2000): A humán erőforrások regionális differenciáltsága a kilencvenes években. In: Fóti K. (Szerk.): Az emberi erőforrások jellemzői Magyarországon 1999. UNDP–MTA VKI, Budapest, 61–70.
Nemes Nagy J. (2003): A regionális tudomány dualitása és paradigmái – hazai tükörben. Tér és Társadalom, 1, 1–17.
Nemes Nagy J. (2004): Új kistérségek, új városok. Új versenyzők? Regionális Tudományi Tanulmányok, 9, 5–42.
Nemes Nagy J. (2005): Fordulatra várva – A regionális egyenlőtlenségek hullámai. In: Dövényi Z.– Schweitzer F. (Szerk.): A földrajz dimenziói. MTA FKI, Budapest, 141–158.
Nemes Nagy J. (2009): Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest
Nemes Nagy J.–Fekete A.–Kullmann Á.–Szabó P. (2000): A területi fejlődés „állami” és „piaci” útjai az 1990-es években. Területi Statisztika, 3, 203–220.
Nemes Nagy J.–Jakobi Á. (2003): A humán fejlettségi mutató (index) megyék közötti differenciáltsága 1999-ben. In: Fóti Klára (Szerk.): A szegénység enyhítéséért – helyzetkép és javaslatok. Országjelentés a „humán fejlettségről”. UNDP–MTA VKI, Budapest, 24–29.
Nemes Nagy J.–Jakobi Á.–Németh N. (2001): A jövedelemegyenlőtlenségek térségi és településszerkezeti összetevői. Statisztikai Szemle, 10–11, 862–884.
Nemes Nagy J.–Tagai G. (2009): Területi egyenlőtlenségek, térszerkezeti determinációk. Területi Statisztika, 2, 152–169.
Németh N. (2005): Az autópálya-hálózat térszerkezet alakító hatásai – Magyarország esete. In: Faluvégi A.–Fazekas K.–Nemes Nagy J.–Németh N. (Szerk.): A hely és a fej. Munkaerőpiac és regionalitás Magyarországon. MTA KTI, Budapest, 139–179.
Németh N. (2009): Fejlődési tengelyek az új térszerkezetben. Regionális Tudományi Tanulmányok, 15, ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Budapest
Rechnitzer J.–Smahó M. (2005): A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben. KTI Könyvek, 5, MTA KTI, Budapest
Rittgasszer I. (2009): Kreatív kistérségek Magyarországon. Tér és Társadalom, 4, 27–44.
Sándor I. (1998): A gazdasági fejlődés regionális különbségei az elmúlt esztendőben. Területi Statisztika, 4, 319–334.
Sándor I.–Végh L. (1999): A gazdasági fejlődés regionális különbségei 1998-ban. Területi Statisztika, 4, 299–319.
Sebestyén T. (2012): Régiók hálózata és gazdasági teljesítmény. A régiók között tudáshálózati struktúra makrogazdasági szerepének vizsgálata. Tér és Társadalom, 3, 69–92.
Szabó P. (2008): A gazdasági fejlettség egyenlőtlensége az Európai Unió különböző területi szintjein. Területi Statisztika, 6, 687–699.
Szabó P.–Farkas M. B. (2012): A fejlettség különböző felfogásai és mérése az Európai Unióban és Magyarországon. Közép-Európai Közlemények, 1, 86–101.
Szentes T. (2011): Fejlődés-gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest
Tagai G. (2010): A városok szerepe a kelet-közép-európai országok térszerkezetének formálódásában. In: Barta Gy.–Beluszky P.–Földi Zs.–Kovács K. (Szerk.): A területi kutatások csomópontjai. MTA RKK, Pécs, 261–282.
Tánczos T.–Egri Z. (2010): Differenciálódási folyamatok a magyarországi kistérségek társadalmi és gazdasági fejlettségében. Területi Statisztika, 3, 279–294.
Tánczos T. (2010): A magyarországi kistérségek jellemzése társadalmi-gazdasági fejlettségük és fejlődésük alapján. Területi Statisztika, 4, 406–419.
Tohai L. (1999): Optimális mérőskálák meghatározása településfejlettségi vizsgálatokhoz. Területi Statisztika, 6, 483–508.
Tóth B. I. (2011): A magyar középvárosok teljesítménye a területi tőke tükrében. Területi Statisztika, 5, 530–543.
Tóth K.–Virág T. (2010): Az egyenlőtlenségek új területi formája. In: Mezei I.–Barabas D. (Szerk.): Földrajzi dolgozatok határok nélkül. Napjaink magyar természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi írásaiból II. MTA RKK, Pécs, 210–226.
Tóth G. (2006): Centrum–periféria viszonyok vizsgálata a hazai közúthálózaton. Területi Statisztika, 5, 476–493.
Varga A. (2009): Térszerkezet és gazdasági növekedés. Akadémiai Kiadó, Budapest
Zsugyel J. (2007): A magyarországi kistérségek jövedelemtermelő és finanszírozó képességének alakulása 1996 és 2003 között. Területi Statisztika, 2, 170–185.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat