A termelékenységben bekövetkezett változások technológia-intenzív ágazati megközelítésben
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2014.2.054Kulcsszavak:
termelékenység változásai, hatás-arány elemzés, growth accountingAbsztrakt
A tanulmányban elsősorban a munkatermelékenységben bekövetkezett szektorális változásokra koncentráltunk. A kutatásaink során egyrészt arra a kérdésre kerestük a választ, hogy ezek a változások mely ágazatokban eredményeztek ún. baumoli értelemben használt strukturális nyereségeket és veszteségeket. Másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy az általunk vizsgált 1970 és 2007 közötti időszakban az egy munkavállalóra jutó kibocsátás növekedési üteméhez a teljes tényező-termelékenység (TFP) és a fizikai tőkeállomány változása milyen mértékben járultak hozzá. A vizsgálatainkat az ún. hatás-arány (shift-share) analízis és a növekedés számviteli (growth accounting) módszertana segítségével az OECD mintegy tíz tagországára vonatkozóan végeztük el egy technológia-intenzív ágazati megközelítésben.
JEL kódok: E25, J24, L16
Hivatkozások
Abramowitz, M. (1993): The Search for the Sources of Growth: Areas of Ignorance, Old and New. Journal of Economic History, (53): pp. 217–243., DOI: 10.1017/s0022050700012882
Algan, Y. – Cahuc, P. – Zylberberg, A. (2002): Public Employment and Labor Market Performances, Economic Policy, pp. 1–65., DOI: 10.1111/1468-0327.00083
Baumol, W. J. (1967): Macroeconomics of Unbalanced Growth: The Anatomy of Urban Crisis. The American Economic Review, (57): pp. 415–426.
Baumol, J. – Blackman, S. A. – Wolff, E. N. (1985): Unbalanced Growth Revisited: Asymptotic Stagnancy and New Evidence. The American Economic Review, (4): pp. 806–817.
Caselli, F (1999): Technological Revolutions. The American Economic Review, 89. (1): pp. 78–102., DOI: 10.1257/aer.89.1.78
Csugány, J. – Máté, D. (2013): A munkatermelékenységben bekövetkezett szektorális változások technológia-intenzív megközelítésben, Területi Statisztika, 53. (4): pp. 340 –354.
Dachs, B. – Kaniovski, S. – Peneder, M. (2003): What follows tertiarisation? Structural change and the role of knowledge-based services, The Service Industries Journal, 23. (2): pp. 47–66., DOI: 10.1080/02642060412331300882
EC (2003): Employment in Europe 2003. Recent Trends and Prospects. European Commission, DG Employment and Social Affairs.
Erdős, T. (2006): Növekedési potenciál és gazdaságpolitika, Akadémiai Kiadó, Budapest.
EU (2013): EU KLEMS Database, http://www.euklems.net/(letöltve: 2013. május 16.)
Fagerberg, J. (2000): Technological Progress, Structural Change and Productivity Growth: a Comparative Study. Structural Change and Economic Dynamics, 2000 (4): pp. 393–412., DOI: 10.1016/s0954-349x(00)00025-4
Fernández, F. M. – Menéndez, A. J. L. (2002): The Evolution of the Employment in the European Union, A Stochastic Shift and Share Appproach. ERSA Conference Papers, Dortmund.
Havlik, P (2005): Structural Change, Productivity and Employment in the New EU Member States. wiiw Research Reports, 313: pp. 1–33.
Hatzichronoglou, T. (1997): Revision of the High Technology Sector and Product Classification, OECD Science, Technology and Industry Working Papers, (2): OECD Publishing., DOI: 10.1787/134337307632
Jones, Ch. I. (1998): Introduction to Economic Growth. W. W. Norton & Company. New York and London. First Edition.
Knudsen, D. C. (2001): Shift-share Analysis: further examination of models for the description of economic change, Socio-Economic Planning Sciences, (34): pp. 177–198., DOI: 10.1016/s0038-0121(99)00016-6
Lewis, A. (1954): Economic Development with Unlimited Supplies of Labour. Manchester School of Economic and Social Studies, (22): pp. 139–191., DOI: 10.1111/j.1467-9957.1954.tb00021.x
Nemes-Nagy, J. (1979): A shift-share analízis alkalmazási lehetőségei a regionális gazdasági fejlődés vizsgálatában. Földrajzi Értesítő, 3–4. szám, 237–247. o.
Nemes-Nagy, J. (2005): Regionális elemzési módszerek. ELTE: Regionális Földrajzi Tanszék, Regionális Tudományi Tanulmányok, 11. kötet.
North, D. C. (1981): Institutions, Ideology and Economic Performance. CATO Journal, 11. (3): pp. 477–496.
Oulton, N. (1999): Must the Growth Rate Decline? Baumol’s Unbalanced Growth Revisited. Bank of England, Working Paper, (107): pp. 1–47., DOI: 10.2139/ssrn.228963
O’Mahony M. – van Ark, B. (2003): EU Productivity and Competitiveness: An industry perspective. Can Europe resume the catching-up process?, European Communities, Luxembourg.
Peneder, M. (2002): Structural Change and Aggregate Growth. WIFO Working Papers, (182): Vienna. 2002 (182): pp. 1–47.
Perloff, H. S. – Dunn, E. S. JR. – Lampard, E. E. – Muth, R. F. (1960): Regions, Resources, and Economic Growth. The Johns Hopkins Press, Baltimore.
Romer, P. M. (1990): Endogenous Technological Change. Journal of Political Economy, 98. (5): pp. 71. –102., DOI: 10.1086/261725
Schumpeter, J. A. (1912[1980]): A gazdasági fejlődés elmélete. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
Sikos, T. T. (szerk.) (1984): Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. Földrajzi Tanulmányok, 19. szám, Akadémiai Kiadó, Budapest.
Solow, R. M. (1956): A Contribution to the Theory of Economic Growth. The Quarterly Journal of Economics, 70. (1): pp. 65–94., DOI: 10.2307/1884513
Timmer, M.– Szirmai, A. (2000): Productivity Growth in Asian Manufacturing: the Structural Bonus Hypothesis Examined. Structural Change and Economic Dynamics, (4): pp. 371–392., DOI: 10.1016/s0954-349x(00)00023-0
Wölfl, A. (2004): Productivity Growth in Services Industries: Is there a Role for Measurement? International Productivity Monitor, (8): pp. 66–80.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat