A versenyképesség és a közoktatás kapcsolata Magyarországon

Szerzők

  • Attila Madaras Szent Benedek Gimnázium és Szakképző Iskola Főigazgató-helyettese
  • József Varga Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának és a Budapesti Corvinus Egyetemnek egyetemi docense

DOI:

https://doi.org/10.17836/EC.2014.2.067

Absztrakt

A szerzők e tanulmányban arra vállalkoznak, hogy a gazdasági versenyképesség szempontjából kiemelt humán tőke értékének és a közoktatás színvonalának összefüggését elemezzék. Az egyre romló, a magyar közoktatást is minősítő, nemzetközi felmérési eredmények vizsgálata, a romlás okainak felderítése, a jövedelmek, a közoktatás finanszírozása és az eredmények összefüggésének vizsgálata tudományos szempontból érdekes, fontos terület. A tanulmányban az oktatás hatékonyságának mérése az 1990-es évek vége óta az OECD által kialakított rendszer alapján történik, amely a diákok kompetenciáját méri. Ebben a rendszerben a magyar tanulók évek óta egyre gyengébb eredményt érnek el. A publikáció készítői arra keresik a választ, hogy az oktatás finanszírozásának létezik-e optimuma, mely során a jobb, színvonalasabb oktatás, szakképzés révén az ország teljesítőképessége költséghatékonyan növelhető. A modell a hazai közoktatás adatait elemzi 2003-2012 között. Az oktatás színvonalát, mint eredményváltozót a hazai kompetencia modell értékei alapján határoztuk meg. A végzett számítások eredményeként a két legfontosabb tényező: a finanszírozás mértéke – a GDP arányos oktatási kiadások – és az angol nyelvet tanulók száma bizonyult: a többváltozós regressziószámítás eredményeként az oktatásfinanszírozás (GDP arányos oktatási költség) és az angolt tanulók száma befolyásolta legjellemzőbben az eredményváltozót. A modell eredményeképpen az Oktatás színvonala (kompetencia) = 330,066 + 10,9571XGDP_arányos_oktatási_kiadások + 0,000177253XAngolt_tanulók_száma egyenletet kaptuk. A modell eredménye megmutatja, hogy a GDP arányos oktatási kiadások egy százalékpontos emelkedése egyéb tényezők változatlansága mellett közel 11 ponttal emeli a kompetencia átlagpontszámának értékét. A modell eredményeképpen az oktatásfinanszírozás és az ország teljesítménye között szoros kapcsolatot találhatunk.

JEL kódok: I2, H5

Hivatkozások

évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában

Balázsi, I. – Lak, Á. – Szabó, V. (2011): Országos Kompetenciamérés 2010, Országos jelentés, Budapest, OH.

Balázsi, I. – Ostorics, L. – Szalay, B. – Szepesi, I. (2010): PISA 2009 Összefoglaló jelentés, Szövegértés tíz év távlatában, Budapest, OH.

Hanushek, E. A. – Woessmann, L. (2010): The High Cost of Low Educational Performance, OECD.

Harbison, F. – Myers, C. A. (1966): Elméletek az emberi erőforrás fejlődéséről, In Illés Lajosné szerk.: Az oktatás gazdaságossága – Tankönyvkiadó, pp. 21-22.

Hunyadi, L. – Vita, L. (2008): Statisztika II., Aula Kiadó.

Institute For Management Development 2003-2014. (2014): The World Competitiveness Yearbook, IMD

NEFMI (2012): Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2011/2012, Nemzeti Erőforrás Minisztérium

NEFMI (2013): Statisztikai Tájékoztató Oktatási Évkönyv 2012/2013, Nemzeti Erőforrás Minisztérium

NGM (2011): Versenyképességi helyzetértékelés, a nemzetközi versenyképességi rangsorok alapján, NGM

Schultz, T. W. (1983): Beruházások az emberi tőkébe, KJK, pp. 47-49

Stiglitz, J. E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK Kerszöv, pp. 380-390.

Varga, J. (1998): Oktatás-gazdaságtan, Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest

World Economic Forum (2014): The Global Competitiveness Report 2013-2014., WEF

A versenyképesség és a közoktatás kapcsolata Magyarországon

##submission.downloads##

Megjelent

2014-06-30

Hogyan kell idézni

Madaras, A., & Varga, J. (2014). A versenyképesség és a közoktatás kapcsolata Magyarországon. E-Conom, 3(2), 67–81. https://doi.org/10.17836/EC.2014.2.067

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei