Városi és vidéki háztartások villamosenergia fogyasztásának modellezése Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2016.2.028Kulcsszavak:
villamosenergia-fogyasztás, energia költség, település, háztartásokAbsztrakt
Dolgozatunkban hiánypótló munkát végeztünk a magyarországi energiafogyasztási viszonyokat modellezve, melyben nagy hangsúlyt fektettünk a jelenlegi településszerkezetre. A reprezentatív kutatásban a háztartások villamosenergia- fogyasztását vizsgáltuk a különböző településkategóriákban lineáris regressziós modellel. Megállapítottuk, hogy a legfeljebb 20 000 fős településeken (község, kisváros) magasabb az átlagos fogyasztás, mint a 20 000 főnél nagyobb településeken (középváros, nagyváros). Számos település extrém adatot produkált, melynek leggyakoribb okai véleményünk szerint különböző eredetű hálózati veszteségekben, vagy a turizmusban keresendő. Tanulmányunkban kiszámítottuk, hogy egy fő átlagosan 3,6-4 GJ háztartási villamos energiát fogyaszt, a különböző településkategóriákban, amely évente egy magyar háztartásnak 73-94 ezer forint költséget jelent. A településkategóriák közül csak a középvárosokban igazolható statisztikailag a nagyobb lélekszámú települések szerényebb fajlagos háztartási áramfogyasztása.
JEL-kódok: O13, P18, P28, R20
Hivatkozások
HU (2015): Áramlopás és áramkommandó – Mi van a kulisszák mögött? http://24.hu/fn/uzleti-tippek/2015/01/29/aramlopas-es-aramkommando-mi-van-a-kulisszakmogott/
Al-Iriani, M. (2006): Energy–GDP relationship revisited: an example from GCC countries using panel causality. Energy Policy 34(17), pp. 3342–3350. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.enpol.2005.07.005
Al-mulali, U. – Fereidouni, H. G. – Lee, J. Y. M. – Sab, C. N. B. (2013): Exploring the relationship between urbanization, energy consumption, and CO2 emission in MENA countries. Renewable and Sustainable Energy Reviews. 23. pp. 107–112. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.rser.2013.02.041
Aqeel, A. – Butt, M. S. (2001): The relationship between energy consumption and economic growth in Pakistan. Asia Pac. Dev. J. 8(2). pp. 101–110. http://www.sciencedirect.com/science/refhub/S2352-4847(15)00013-X/sbref9
Batliwala, S. – Reddy, A.K.N. (2003): Energy for women and women for energy (engendering energy and empowering women. Energy for Sustainable Development 7(3). pp. 33–43. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/S0973-0826(08)60363-4
Beluszky, P. – Győri, R. (2006): Ez a falu város! Tér és Társadalom 2006/2. 20.évf. 65-81. p. http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/1054/2104
Chen, X. L. – Zhao, H. M. – Li, P. X. – Yin, Z. Y. (2006): Remote sensing image-based analysis of the relationship between urban heat island and land use/cover changes. Remote Sensing of Environment 104 (2). pp. 133–146. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.rse.2005.11.016
del Pablo-Romero, M. – Pozo-Barajas, R. – Sànchez-Braza, A. (2015): Understanding local CO2 emissions reduction targets. Renewable and Sustainable Energy Reviews 48. pp. 347–355. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.rser.2015.04.014
Duren, R.M.- Miller, C.E. (2012): Measuring the carbon emissions of megacities. Nature Climate Change. pp. 560–562. DOI: http://dx.doi.org/10.1038/nclimate1629
EON (2016): Egyetemes szolgáltatói árak. http://www.eon.hu/Aram_informaciok_arak
Gerse, J.- Szilágyi, D. (2015): Magyarország Településhálózata 2. Központi Statisztikai Hivatal. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshalozata/varosok_falvak.pdf
Gudipudi, R. – Fluschnik,T. – García Cantú Ros, A. – Walther, C. – Kropp, P. J. (2016): City density and CO2 efficiency. Energy Policy (91). pp. 352-361. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.enpol.2016.01.015
Halicioglu, F. (2007): Residential electricity demand dynamics in Turkey Energy Economics. Energy Economics 29(2). pp. 199–210. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.eneco.2006.11.007
HÍR24.HU (2015): Áramlopás és áramkommandó – Mi van a kulisszák mögött? http://www.origo.hu/gazdasag/20150923-aramlopas-elmu-emasz.html
Hoornweg, D. – Sugar, L. – Trejos-Gomez, C. L. (2011): Cities and greenhouse gas emissions: moving forward. Environ.Urban. DOI: http://dx.doi.org/10.1177/0956247810392270
Huang, B. – Hwang, M. J. – Yang, C. W. (2008): Causal relationship between energy consumption and GDP growth revisited: a dynamic panel data approach. Ecological Economics 67(1). pp. 41–54. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.ecolecon.2007.11.006
Islam, F. – Shahbaz, M. – Ahmed, A. U. – Alam, M. M. (2013): Financial development and energy consumption nexus in Malaysia: a multivariate time series analysis. Economic Modelling (30). pp. 435–441. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.econmod.2012.09.033
Jones, D. W. (1991): How urbanization affects energy-use in developing countries. Energy Policy 19(7). pp. 621–30. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/0301-4215(91)90094-5
Kovács, Z. (2009): Az urbanizáció keresztútja Kelet-Közép-Európában. Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés. 460. pp. 44–51. http://www.human.geo.u-szeged.hu/files/c/Kovacs%20Zoltan/keresztut.pdf
KSH (2015): A háztartások életszínvonala 2014-ben. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv14.pdf
KSH (2015): Az összes háztartás adatai jövedelmi tizedek (decilisek), régiók és a települések típusa szerint (2010–). http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc014d.html
KSH (2015): Módszertan. https://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz10.html
KSH (2016): Csaknem 9 százalékkal nőtt a háztartások fogyasztása 2015-ben. http://www.boon.hu/ksh-csaknem-9-szazalekkal-nott-a-haztartasok-fogyasztasa-2015ben/3044077
KSH (2016): Éves településstatisztikai adatok 2014-es településszerkezetben. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu
Li, H. – Mu, H. – Zhang, M. (2011): Analysis of China’s energy consumption impact factors. Procedia Environmental Sciences 11(824), 30. p. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.proenv.2011.12.126
Liu, Y. (2009): Exploring the relationship between urbanization and energy consumption in China using ARDL (autoregressive distributed lag) and FDM (factor decomposition model). Energy 34(11). pp. 1846–18544. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.energy.2009.07.029
Mandora Tanácsadó Kft. (2013): Urbanizáció Magyarországon. http://www.mandora.hu/node/487
Michieka, Ny. M. – Fletcher, J. J. (2013): An investigation of the role of China's urban population on coal consumption. Energy Policy Volume 48. pp. 668–676. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.enpol.2012.05.080
ORIGO.HU (2016): Magánszemélyekre nem jellemző az áramlopás. http://www.origo.hu/gazdasag/20150923-aramlopas-elmu-emasz.html
Parshall, L. – Gurney, K. – Hammer, S. A. – Mendoza, D. – Zhou, Y. – Geethakumar, S. (2010): Modelling energy consumption and CO2 emissions at the urban scale: methodological chal41 lenges and insights from the United States. Energy Policy 38(9). pp. 4765–4782. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.enpol.2009.07.006
Pirisi, G. – Trócsányi, A. (2015): Bővülő állomány – zsugorodó elemek: a XXI. századi kisvárosi urbanizáció kétarcúsága Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs, pp. 443-460. https://www.researchgate.net/publication/274717350_Bovulo_allomany_-_zsugorodo_elemek_A_XXI_szazadi_kisvarosi_urbanizacio_ketarcusaga_Magyarorszagon
Poumanyvong, P. – Kaneko, S. (2010): Does urbanization lead to less energy use and lower CO2 emissions? A cross-country analysis. Ecological Economics 70(7). pp. 434-444. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.ecolecon.2010.09.029
R Core Team (2016): R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. http://www.R-project.org/
Seto, K. C. – Dhakal, S. – Bigio, A. – Blanco, H. – Delgado, G. C. – Dewar, D. – Huang, L. – Inaba, A. – Kansal, A. – Mueller, J. – Murakami, J. – Nagendra, H. – Ramaswami, A. (2014): Human Settlements, Infrastructure and Spatial Planning, Climate Change. Mitigation of Climate Change. Contribution of Working Group III. to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. https://www.ipcc.ch/pdf/assessment-report/ar5/wg3/ipcc_wg3_ar5_chapter12.pdf
Shahbaz, M. – Lean, H. H. (2012): Does financial development increase energy consumption? The role of industrialization and urbanization in Tunisia Energy Policy. Volume 40. pp. 473–479. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.enpol.2011.10.050
Shahbaz, M. – Shamim, S. M. A. – Aamir, N. (2010): Macroeconomic environment and financial sector’s performance: econometric evidence from three traditional approaches. Journal of Financial Economics (8). pp. 103–123. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1610029
Shahbaz, M. – Solarin, S. A. – Mahmood, H. – Arouri, M. (2013): Does financial development reduce CO 2 emissions in Malaysian economy? A time series analysis. Economic Modelling (35). pp. 145–152. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.econmod.2013.06.037
Szilágyi, D. – Gerse, J. (2015): Fokról-fokra a települési lépcsőn – Társadalmi–gazdasági különbségek a településhierarchia-szintek között Magyarországon. Területi Statisztika 55(2): pp. 180–198. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2015/02/szilagyi_gerse.pdf
TÉRPORT.HU (2011): A települések osztályozási szempontjai http://www.terport.hu/telepulesek/telepulestipusok
UNPEP (2014): The emissions gap report 2014. United Nations Environment Programme. http://www.unep.org/publications/ebooks/emissionsgapreport2014/portals/50268/pdf/EGR2014_LOWRES.pdf
VAROSSANYILVANITAS.HU (2017): http://varossanyilvanitas.hu/hazai-gyakorlat.html
Wang, P. – Wu, W. – Zhu, B. – Wei, Y. (2013): Examining the impact factors of energy-related CO2 emissions using the STIRPAT model in Guangdong Province, China. Applied Energy (106). pp. 65–71. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.apenergy.2013.01.036
Wang, Q. – Yuan, X. – Zhang, J. – Mu, R. – Yang, H. – Ma, C. (2013): Key evaluation framework for the impacts of urbanization on air environment – a case study. Ecological Indicators (24). pp. 266–72. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.ecolind.2012.07.004
Wei, Y. M. – Liu, L. C. (2007): The impact of life style on energy use and CO2 emission: an empirical analysis of China’s residents. Energy Policy 35(1). pp. 247–257. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.enpol.2005.11.020
York, R. – Rosa, E. A. – Dietz, T. (2003): STIRPAT, IPAT and ImPACT: analytic tools for unpacking the driving forces of environmental impacts. Ecological Economics Volume 46. pp. 351–65. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/S0921-8009(03)00188-5
Zhang, C. – Lin, Y. (2012): Panel estimation for urbanization, energy consumption and CO2 emissions: a regional analysis in China. Energy Policy (49). pp.488–98. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.enpol.2012.06.048
Zhao, W. – Schroeder, P. (2010): Sustainable consumption and production: trends, challenges and options for the Asia-Pacific region. Natural Resources 34(1). pp. 4–15. DOI: http://dx.doi.org/10.1111/j.1477-8947.2010.01275.x
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat