A fenntartható fejlődés mérési lehetőségei az Európai Unióban az Agenda 2030 indikátorai alapján
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2023.1.089Kulcsszavak:
Agenda 2030, fenntartható fejlődés, adatbázis, Európai UnióAbsztrakt
A fenntartható fejlődés mérési lehetőségei az Európai Unióban az Agenda 2030 indikátorai alapján. A szerző kutatásának alapját az Agenda 2030 a fenntartható fejlődésért keretprogram mutatószámai alkotják, me-lyek segítségével a 2014 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálja a fenntartható fejlődés mérési lehetősé-geit az Európai Unióban. A kvantitatív kutatás során olyan különböző statisztikai és ökonometriai módszerek ke-rültek alkalmazásra, mint a faktoranalízis, korreláció analízis, a skálaösszehangoló transzformációs és a klaszter-analízis. A kutatás fő célja, hogy bemutassa mennyire szerteágazó a fenntartható fejlődés mérésének lehetősége és az, hogy az Agenda 2030 adatbázisának mutatószámai milyen mértékben csökkenthetők a kiválasztott módszerek segítségével.
JEL-kódok: O52, Q01, Q56
Hivatkozások
Abdella, G. M. – Kucukvar, M. – Cihat Onat, N. – Al-Yafay, H. M. – Enis Bulak, M. (2020): Sustain-ability assessment and modelling based on supervised machine learning techniques: The case for food consumption. Journal of Cleaner Production, 251, 1-16. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.119661.
Anand, S. – Sen, A. (2000): The Income Component of the Human Development Index. Journal of Human Development, 1, 1, 83-106.
Bolcárová, P. – Kološta, S. (2015): Assessment of sustainable development in the EU 27 using aggre-gated SD index. Ecological Indicators, 48, 699-705. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2014.09.001.
Burinskiene, M. – Rudzkiene, V. (2004): Comparison of spatial‐temporal regional development and sustainable development strategy in Lithuania. International Journal of Strategic Property Management, 8(3), 163-176. DOI: https://doi.org/10.3846/1648715X.2004.9637515.
Burjánné, B. B. (2002). A fenntartható fejlődés nyomában. Földrajzi Értesítő, 51(3-4), 287-300.
Caccavale, O. M. – Giuffrida, V. (2020): The Proteus composite index: Towards a better metric for global food security. World Development, 126, 1-26. DOI: https://doi.org/10.1016/j.worlddev.2019.104709.
Cîrstea, S. D. – Moldovan-Teselios, C. – Cîrstea, A. – Turcu, A. C. – Pompei Darab, C. (2018): Evalu-ating Renewable Energy Sustainability by Composite Index. Sustainability, 10, 1-21. DOI: https://doi.org/10.3390/su10030811.
Daly, H. E. (2002): Sustainable Development: Definitions, Principles, Policies. Washington: World Bank.
de Vries, M. (2015): The Role of National Sustainable Development Councils in Europe in Implement-ing the UN’s Sustainable Development Goals. Berlin-London: EEAC.
Endl, A. – Sedlacko, M. (2012): National Sustainable Development Strategies – What Future Role with Respect to Green Economy? UNCSD Side Event Policy Brief. Vienna: ESDN Office at the Research Institute for Managing Sustainability.
Eurostat (2019): Sustainable development in the European Union. Monitoring report on progress to-wards the SDGs in an EU context. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
Faragó, T. (2015): Új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás. Magyar Energetika, 5-6, 58-61.
Filzmoser, P. – Hron, K. – Reimann, C. (2009). Principal component analysis for compositional data with outliers. Environmetrics, 20(6), 621–632. DOI: https://doi.org/10.1002/env.966.
Griggs, D. – Stafford Smith, M. – Rockström, J. – Öhman, M. C. – Gaffney, O. – Glaser, G. – Kanie, N. – Noble, J. – Steffen, W. – Shyamsundar, P. (2014): An integrated framework for sustain-able development goals. Ecology and society, 19(4), 1-24. DOI: https://doi.org/10.5751/ES-07082-190449.
Galli, A. – Durović, G. – Hanscom, L. – Knežević, J. (2018): Think globally, act locally: Implement-ing the sustainable development goals in Montenegro. Environmental Science and Policy, 84, 159-169. DOI: https://doi.org/10.1016/j.envsci.2018.03.012.
Gyulai, I. (2008): Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről. Budapest: Magyar Természetvédők Szövetsége.
Jancsovszka, P. (2016): Fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development Goals). Tájökológiai Lapok, 14(2), 171-181.
Kerekes, S. – Fogarassy, Cs. (2007): Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés. Debrecen: Debre-ceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar.
Kotosz, B. (2013): A GDP, a HDI, a GNH és az OECD indikátorrendszere mint a fenntartható fejlődés indikátorai. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 8, 1-2. 33-38.
Kynčlová, P. – Upadhyaya, S. – Nice, T. (2020): Composite index as a measure on achieving Sustain-able Development Goal 9 (SDG-9) industry-related targets: The SDG-9 index. Applied En-ergy, 265, 1-12. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apenergy.2020.114755.
Li, T. – Zhang, H-C. – Liu, Z-C. (2012): PCA Based Method for Construction of Composite Sustaina-bility Indicators. The International Journal of Life Cycle Assessment, 17(5), 593-603. DOI: https://doi.org/10.1007/s11367-012-0394-y.
Lemke, C. – Bastini, K. (2020): Embracing multiple perspectives of sustainable development in a composite measure: The Multilevel Sustainable Development Index. Journal of Cleaner Production, 246, 1-18. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.118884.
Mainali, B. – Silveira, S. (2015). Using a sustainability index to assess energy technologies for rural electrification. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 41, 1351-1365. DOI: https://doi.org/10.1016/j.rser.2014.09.018.
Mascarenhas, A. – Nunes, L. M. – Ramos, T. B. (2015): Selection of sustainability indicators for plan-ning: combining stakeholders' participation and data reduction techniques. Journal of Cleaner Production, 92, 295-307. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2015.01.005.
Mazziotta, M. – Pareto, A. (2013). Methods for Constructing Composite Indices: One for All or All for One? Rivista Italiana di Economia Demografia e Statistica, 67(2), 67-80.
Miola, A. – Schlitz, F. (2019). Measuring sustainable development goals performance: How to moni-tor policy action in the 2030 Agenda implementation? Ecological Economics, 164, 1-10. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2019.106373.
Molnár, T. (2015). Empirikus területi kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Molnár, T. (2018). Társadalmi, gazdasági struktúrák regionális jellemzői. A Nyugat-Dunántúlon. Globe Edit.
Moran, D. D. – Wackernagel, M. – Kitzes, J. A. – Goldfinger, S. H. – Boutaud, A. (2008): Measuring sustainable development – Nation by nation. Ecological Economics, 64, 470-474. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2007.08.017.
Nagy, B. (2016): Regionális különbségek a Kárpát-medencében. E-Conom, 5(2), 62-76.
Nardo, M. – Saisana, M. – Saltelli, A. – Tarantola, S. (2005): Tools for Composite Indicators Building. Ispra: Institute for the Protection and Security of the Citizen Econometrics and Statistical Support to Antifraud Unit.
Panda, S. – Chakraborty, M. – Misra, S. K. (2016): Assessment of social sustainable development in urban India by a composite index. International Journal of Sustainable Built Environment, 5, 435-450. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijsbe.2016.08.001.
Phillips, J. (2012): The level and nature of sustainability for clusters of abandoned limestone quarries in the southern Palestinian West Bank. Applied Geography, 32, 379-392. DOI: https://doi.org/10.1016/j.apgeog.2011.06.009.
Pollesch, N. – Dale, V. H. (2015): Applications of aggregation theory to sustainability assessment. Ecological Economics, 114, 117-127. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2015.03.011.
Raworth, K. (2012): A safe and just space for humanity. Can we live within the doughnut? Oxfam Dis-cussion Paper. Oxford: Oxfam GB.
Reisi, M. – Aye, L. – Rajabifard, A. – Ngo, T. (2014): Transport sustainability index: Melbourne case study. Ecological Indicators, 43, 288-296. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2014.03.004.
Riccioli, F. – Fratini, R. – Marone, E. – Fagarazzi, C. – Calderisi, M. – Brunialti, G. (2020): Indicators of sustainable forest management to evaluate the socio-economic functions of coppice in Tuscany, Italy. Socio-Economic Planning Sciences, 70, 1-12. DOI: https://doi.org/10.1016/j.seps.2019.100732.
Rosta, I. (2008): A tudománytörténetéből – világproblémák, globalizáció. A Római Klub három jubi-leuma 2008-ban. Magyar Tudomány, 169, 12. 1516–1522.
Saisana, M. – Philippas, D. (2012): Sustainable Society Index (SSI): Taking societies’ pulse along so-cial, environmental and economic issues. Ispra: Joint Research Centre Institute for the Pro-tection and Security of the Citizen.
Simon, J. (2006): A klaszterelemzés alkalmazási lehetőségei a marketingkutatásban. Statisztikai Szemle, 84(7), 627-651.
Singh, R. K. – Murty, H. R. – Gupta, S. K. – Dikshit, A. K. (2007): Development of composite sus-tainability performance index for steel industry. Ecological Indicators, 7, 565–588. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2006.06.004.
Silva Barbosa, G. – Drach, P. R. – Corbella, O. D. (2014): A Conceptual Review of the Terms Sus-tainable Development and Sustainability. International Journal of Social Sciences, 3(2), 1-15.
Stefănescu, D. – On, A. (2012): Entrepreneurship and sustainable development in European countries before and during the international crisis. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 58, 889 – 898. DOI: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.09.1067.
Szabó A. F. (2008): Fenntartható fejlődés és demográfiai problémák. Nemzet és biztonság, 4, 38-47.
Szennay, Á. – Szigeti, C. (2019): A fenntartható fejlődési célok és a GRI szerinti jelentéstétel kapcso-latának elemzése. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 50(4), 33-43. DOI: https://doi.org/ 10.14267/VEZTUD.2019.04.04.
Tran, L. (2016): An interactive method to select a set of sustainable urban development indicators. Ecological Indicators, 61, 418-427. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2015.09.043.
Tripathi, M. – Singal, S. K. (2019): Use of Principal Component Analysis for parameter selection for development of a novel Water Quality Index: A case study of river Ganga India. Ecological Indicators, 96, 430-436. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2018.09.025.
Walsh, P. P. – Murphy, E. – Horan, D. (2020): The role of science, technology and innovation in the UN 2030 Agenda. Technological Forecasting & Social Change, 154, 1-7. DOI: https://doi.org/10.1016/j.techfore.2020.119957.
WCED (1987): Our Common Future. London: Oxford University Press.
Weitz, N. – Carlsen, H. – Nilsson, M. – Skånberg, K. (2018): Towards systemic and contextual prior-ity setting for implementing the 2030 Agenda. Sustainability Science, 13, 531-548. DOI: https://doi.org/10.1007/s11625-017-0470-0.
Zarrabi, A. – Fallahi, H. (2014): A study on the social sustainability using factor analysis case study: Tehran Province. Kuwait Chapter of Arabian Journal of Business and Management Review, 4(3), 88-97.
Zhou, P. – Ang, B. W. – Poh, K. L. (2007): A mathematical programming approach to constructing composite indicators. Ecological Economics, 62, 291-297. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2006.12.020.
Zolcerova, V. (2016): From Stockholm or Rio to New York and Slovakia. Sustainable development agenda - Agenda 2030. Comenius Management Review, 10(1), 23-32.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat