A termelő szektorban működő hazai nagyvállalatok klaszterezése a környezeti pénzügyi számvitel aspektusából
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2023.1.141Kulcsszavak:
termelő vállalatok, környezeti pénzügyi számvitel, számviteli törvény, klaszterelemzésAbsztrakt
A termelő szektorban működő hazai nagyvállalatok klaszterezése a környezeti pénzügyi számvitel aspektusából. Jelen tanulmány fókuszában a Magyarországon termelő tevékenységet folytató nagyvállalatok környezeti pénz-ügyi számviteli gyakorlata áll. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen klaszterek alakíthatók ki a nagyválla-latok halmazában annak tekintetében, hogy a beszámolóikban megjelenő környezeti pénzügyi számviteli elemek milyen mértékben felelnek meg a számviteli törvényben meghatározott előírásoknak. A kutatási mintába a Cég-információ.hu Kft. által 2020-ban, illetve 2021-ben összeállított HVG Top 500 listán szereplő termelő nagyválla-latok kerültek bevonásra. A K-közép klaszterezési eljárás alapján három, hasonló tulajdonságú homogén csopor-tot lehetett meghatározni és értelmezni, mind a 2020-as listán szereplő (234 db), mind pedig a 2021-es Top listán szereplő (199 db) vállalatok körében. A kapott eredmények bizonyították azt a hipotézist, miszerint napjainkban a természeti környezettel közvetlen kapcsolatban álló nagyvállalatok törekednek eleget tenni a környezeti infor-mációk számviteli megjelenítésére vonatkozó előírásoknak, azonban bizonyos hiányosságok még mindig fenn-állnak e tekintetben.
JEL-kódok: M41, M48
Hivatkozások
évi C. törvény a számvitelről.
évi CLXXXV. törvény a hulladékról
/2013. (VII. 27.) VM rendelet
Burritt, R. L., Herzig, C., Schaltegger, S., & Viere, T. (2019, July 1). Diffusion of environmental man-agement accounting for cleaner production: Evidence from some case studies. Journal of Cleaner Production, 224:479–491. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.03.227.
Citroen, C. L. (2011, March 11). The role of information in strategic decision-making. International Journal of Information Management, 31(6):493–501. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijinfomgt.2011.02.005.
Csutora, M. (2001). A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele. Tisztább Termelési Kis-könyvtár III, Budapest. ISBN: 963 503 261 7. Letöltve: 2022.01.10., forrás: https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1131/1/kornyezetiszamvitel.pdf.
Dillard, J., Brown, D., & Marshall, R. S. (2005, February 28). An environmentally enlightened ac-counting. Accounting Forum, 29(1):77–101. Print ISSN: 0155-9982, Online ISSN: 1467-6303. DOI: https://doi.org/10.1016/j.accfor.2004.12.001.
Eugénio, T., Lourenco, I., & Morais, A. I. (2010, June 8). Recent developments in social and envi-ronmental accounting research. Social Responsibility Journal, 6(2):286–305. ISSN: 1747-1117. DOI: https://doi.org/10.1108/17471111011051775.
Ewing, B., Reed, A., Galli, A., Kitzes, J., & Wackernagel, M. (2010). Calculation Methodology for the National Footprint Accounts. 2010 Edition. In Csutora, M. (szerk.) (2011). Az ökológiai láb-nyom ökonómiája. AULA Kiadó, Budapest. Letöltve: 2022.01.30., forrás: https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/589/1/okolab_norveg.pdf.
Madarasiné Sz. A. (2009). A pénzügyi kimutatások valóságtartalma a környezeti információk tükré-ben. Doktori értekezés. Budapest. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gaz-dálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola. Letöltve: 2022.08.01., forrás: http://hdl.handle.net/10890/921.
Molnár, T. (2015). Empirikus területi kutatások. ISBN 9789630595988. Akadémia Kiadó, Budapest.
Perego, P. (2005). Environmental Management Control. An Empirical Study on the Use of Environ-mental Performance Measures in Management Control Systems. Ponsen and Looijen BV, Wageningen, ISBN: 90-6464-265-6.
Radácsi L. (2021). Felelős és fenntartható vállalat. ISBN 9789636386115. SALDO Kiadó, Budapest.
Reyes, M. F. (2002). The Greening of Accounting: Putting the Environment onto the Agenda of the Accountancy Profession in the Philippines. In Bennett, M., Bouma, J. J., & Wolters, T. (Eds.) (2002). Environmental Management Accounting: Informational and Institutional Developments. Kluwer Academic Publishers, 215–220. DOI: https://doi.org/10.1007/0-306-48022-0_16.
Riahi-Belkaoui, A. (2004, February). Accounting Theory. (5th edition.) ISBN: 9781844800292. Cen-gage Learning EMEA London.
Sajtos L. és Mitev A. (2007). SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. ISBN 978-963-9659-08-7. Alinea Kiadó, Budapest.
Schaltegger, S., Muller, K., & Hindrichsen, H. (1996). Corporate Environmental Accounting. John Wiley & Sons Ltd.
Staib, R. (2005). Environmental Management and Decision Making for Business. PALGRAVE MACMILLAN.
Ván H. (2012a). A környezeti számvitel, mint a számviteli rendszer új kihívása. Pénzügyi Szemle, 57(4):469–484. ISSN:0031-496X, E-ISSN:2064-8278. Letöltve: 2022.09.05., forrás: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=1912919&mutat=https://www.asz.hu/storage/files/files/penzugyiszemle/2012/469_484_vanh_2012_4.pdf.
Ván H. (2012b). Környezeti hasznok és kimutatásuk a környezeti vezetői számvitelben. Doktori érteke-zés. Szeged. Letöltve: 2022.09.11., forrás: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1660/1/disszert%C3%A1ci%C3%B3_v%C3%A1n2012.pdf
Wackernagel, M. és Rees, W. (1996). Our Ecological Footprint: reducing human impact on the Earth. Philadelphia: New Society Publishers. In Csutora, M. (szerk.) (2011). Az ökológiai lábnyom ökonómiája. AULA Kiadó, Budapest. Letöltve: 2022.01.30., forrás: https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/589/1/okolab_norveg.pdf
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat