Magyarország sertéságazatának helyzete az elmúlt 5 év tükrében
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2018.1.003Kulcsszavak:
sertéságazat, sertés ár, sertés állomány, vágósertésAbsztrakt
Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően a mezőgazdaság igen erős ágazatnak számít. A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozást követően azonban a magyar mezőgazdaságot tudatos leépítés jellemzi. A számtalan EU-s irányelv és szabályozás következtében a magyar mezőgazdaság már valóban korántsem annyira erős ágazat, mint évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt volt. Tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk hogyan alakult a sertéságazat helyzete a 2011-től 2015-ig terjedő időszakban, annak figyelembe vételével, hogy az EU-csatlakozás óta évről évre dinamikusan csökkent a tenyésztett sertés száma. Emellett kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk az elmúlt évek vonatkozásában milyen árakkal lehetett találkozni a sertéspiacon, illetve ezeket az árakat milyen mértékben jellemezte növekedés.
JEL-kódok: Q13, M20
Hivatkozások
Czékus M. (2017): A magyar sertéságazat helyzete – célok és valóság. Agrárgazdaság Különszám. 2017. április.
Dorgai L. – Bíró Sz. – Molnár A. (2009): Árutermelő állattartásunk és a „kölcsönös megfeleltetés” alkalmazása. Agrárgazdasági Tanulmányok. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest.
Európai Bizottság (2006): Measuring administrative costs and reducing administrative burdens in the European Union. European Commission, Brussels, EC. http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/better_regulation/docs/en_691.pdf
Európai Bizottság (2009b): Prospects EU interim forecasts for 2009-2010: sharp downturn in growth. Interim Forecast, January 2009. Brussels, European Commission, DG Economic and Financial Affairs.
Kox, H. (2005): Intra-EU differences in regulation-caused administrative burden for companies. CPB Memorandum 136, Den Hague.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH): https://www.ksh.hu/mezogazdasag (letöltve: 2016.10.12.)
KSH (2017): Sertésállomány (2005–2016) https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tag00018.html (letöltve: 2017.05.11.)
Nagy I. – Nagyné K. H. – Farkas J. (2010): Genetic study of longevity of Hungarian pigs. Acta Agrária Koposváriensis. Volume 14. Issue 2., pp. 55–58.
Novozánszky G. (2014): A sertéstenyésztés 2013. évi eredményei. Nemzeti Élelmiszerlánc Bizottsági Hivatal. http://www.nebih.gov.hu/szakterulek/szakteruletek/allattenyeszet/szakteruletek/sertes_juh_kecske/kiadv/kiadvanyok.html (letöltve: 2017.04.11.)
OECD-FAO (2009): OECD-FAO Agricultural Outlook 2009–2018. DOI: https://doi.org/10.1787/agr_outlook-2009-graph1_7-en http://www.agri-outlook.org/dataoecd/2/31/43040036.pdf (letöltve: 2017.02.05.)
Pluym L. – Van Nuffel A. – Maes D. (2013): Treatment and prevention of lameness with special emphasis on claw disorders ing rop-hausedsaws. Livestock Science. Volume 156., pp. 36–43. DOI: https://doi.org/10.1016/j.livsci.2013.06.008
Popp J. – Potori, N. (2009): A főbb állattenyésztési ágazatok helyzete. Agrárgazdasági Tanulmányok, 3., Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. Sertésinformációs Rendszer: https://sertesinfo.aki.gov.hu/ (letöltve: 2016.11.09.)
Udovecz G. – Popp J. – Potori N. (2009): Alkalmazkodási kényszerben a magyar mezőgazdaság – folytatódó lemaradás vagy felzárkózás? Agrárgazdasági Tanulmányok 7. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest.
Udovecz G. (2009): A sertéságazat versenyképessége Magyarországon. A HÚS, 19. 1-2, 44–48.
Vinkler B.né – Tatár E. – Daróczi M. – Gábrielné Tőzsér Gy. (2013): A hazai sertéstartás jövedelmezőségét és versenyképességét befolyásoló tényezők. Animal welfare, etológia és tartástechnológia. Volume 10. Gödöllő.
Wagenhoffer Zs. (2017): Sertéságazat helye és szerepe. Magyar Állattenyésztők Szövetsége. http://docplayer.hu/26565913-Sertesagazat-helye-es-szerepe-dr-wagenhoffer-zsombor.html (letöltve: 2017.05.08.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat