Középvárosok élmezőnyében? Sopron fejlődésének lakossági megítélése
DOI:
https://doi.org/10.17836/EC.2020.1.075Kulcsszavak:
középváros, városfejlesztés, problémaérzékelés, lakossági felmérés, élhetőség, SopronAbsztrakt
A hazai középvárosok fejlődésében Sopron sajátos pályát jár be. Különleges helyzete főként az osztrák határmenti fekvésből adódik; a külhoni munkaerőpiac kedvező feltételei nyomán, a fokozódó belső migrációhoz köthető népességszám-növekedés sajátos fejlődést eredményezett a városban, amely középvárosi összehasonlításban is kiemelkedő. Jelen kutatásban a határmenti helyzet által generált fejlődést, a társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat, azok lakossági érzékelését, valamint az azonosított problémákra adott városfejlesztési megoldásokat vizsgáltuk. A lakossági kérdőívezés és mélyinterjúk elemzésével kapott eredményeket a hazai középvárosok fejlődési tendenciáinak tükrében, három hasonló szerepkörű, de eltérő helyzetű város (Békéscsaba, Eger és Kaposvár) lakossági problémaérzékelésének összevetésében vizsgáltuk. A tanulmány egyik megállapítása, hogy a városfejlődés szorosan függ az osztrák munkaerőpiactól és a külső pályázati forrásoktól. A tanulmány másik következtetése, hogy az ingázás fokozódása és az azzal járó zsúfoltság erősödése a lakosság problémaérzékelésében központi helyet foglal el. Összességében megállapítható, hogy a helyi lakosok által érzékelt városfejlődés és a középvárosok körében betöltött kiemelkedő pozíció továbbra is ellentmondásos jelenség.
JEL-kódok: R11, R58
Hivatkozások
Beluszky, P. (2000): A magyarországi városok versenyképessége. MTA RKK, Budapest.
Beluszky, P. (2003): Magyarország településföldrajza. Általános rész. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.
Bertalan, L. (2015): Citizens’ Perception of Urban Problems and Possibilites for Smart City Solutions. Case Study from Sopron, Hungary. E-conom, 4(1), 17–28. DOI: http://doi.org/10.17836/EC.2015.1.017
Csizmadia, Z. – Rechnitzer, J. (2005): A magyar városhálózat innovációs potenciálja. In: Grosz, A. – Rechnitzer, J. (szerk.): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA RKK, Pécs–Győr, 147–181.
Jankó, F. (2005). Történelmi városnegyedek sorsa – tapasztalatok és tanulságok Sopronban. In: Egedy, T. (szerk.): Városrehabilitáció és társadalom. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 289–305.
Jankó, F. – Bertalan, L. – Kaufman, I. (2009): Wirtschaftszentrum. In: Fally, J. – Gager, E. – Gruber, O. – Kremser, K. – Schmidt, J. – Trummer, K. – Jankó, F. – Bertalan, L. – Fábián, A. – Kaufman, I. – Kulbert, Zs. – Németh, B. – Wilfing, F. (szerk.): Geographisches Jahrbuch Burgenland. Vereinigung Burgenländischer Geographen, Neutal, 158–178.
Kiss, É. (2015): Egy kutatás előzményeképp: Sopron népességéről és a vándorlásról. E-conom, 4(1), 47–56. DOI: http://doi.org/10.17836/EC.2015.1.047
Kiss, É. – Jankó, F. – Bertalan, L. – Mikó, E. (2018): Nyugat és Kelet határán: Sopron a belföldi migrációban. Tér és Társadalom, 32(4), 151–166. DOI: http://doi.org/10.17649/TET.32.4.3070
Koltai, Z. (2005): A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése. Tér és Társadalom, 19(3–4), 23–41. DOI: http://doi.org/10.17649/TET.19.3-4.1017
Koltai, Z. (2014): Sikeres és versenyképes városok. Piackutatás a magyar települések körében. Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, Pécs.
Kuslits, T. (2010): Sopron aktuális helyzete, városrendezési és általános városfejlesztési lehetőségei. In: Fábián, A. (szerk.): Párbeszéd és együttműködés. Területfejlesztési Szabadegyetem 2006–2010. Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó, Sopron, 405–430.
Molnár, B. (2006): A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai. Tér és Társadalom, 20(4), 67–83. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.20.4.1078
Pogátsa, Z. (2017): Ingázó munkavállalás az osztrák-magyar határtérségben – jelenlegi helyzetkép. In: Jankó, F. – Fábián, A. – Hardi, T. (szerk.) Burgenland. Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Budapest, 501–513.
Rechnitzer, J. (2002): A városhálózat az átmenetben, a kilencvenes évek változási irányai. Tér és Társadalom, 16(3), 165–183. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.16.3.1986
Rechnitzer, J. – Páthy, Á. – Berkes, J. (2014): A magyar városhálózat stabilitása és változása. Tér és Társadalom, 28(2), 105–127. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.28.2.2623
Sági, É. (2013): Sopron peremkerületeinek változása néhány példán keresztül. Soproni Szemle, 67(2), 163–175.
Szilágyi, D. – Gerse, J. (2015): Fokról-fokra a települési lépcsőn – Társadalmi-gazdasági különbségek a településhierarchia-szintek között Magyarországon. Területi Statisztika, 55(2), 180–195.
Tóth, B. I. (2011): A magyar középvárosok teljesítménye a területi tőke tükrében. Területi Statisztika, 51(5), 530–543. Tervdokumentumok, elemzések
Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) (2018): A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 2018-as főbb eredményei. https://mtu.gov.hu/documents/prod/Kereskedelmi_szallashelyek_adatai_2018.pdf
Sopron Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014–2020. http://www.sopron.hu/upload/content/59/5951/_59510/Sopron_ITS_20200227_m%C3%B3d.pdf
Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014–2020. http://www.sopron.hu/upload/content/51/5177/_51776/Sopron_ITP.pdf
Soproni Helyi Közösség. Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia 2016–2020. http://www.sopron.hu/upload/content/53/5334/_53341/M%C3%B3dos%C3%ADtott%20HKFS_20200721.pdf
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
E-CONOM – Online tudományos folyóirat