A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban
Kulcsszavak:
erdészeti klímaosztályok, fatermőképesség, korszaki hozam, örökös járadékAbsztrakt
Az előre jelzett klímaváltozás az erdőgazdálkodás ökológiai és ökonómiai feltételeit alapvetően befolyásolja. Az erdészeti aszályossági index segítségével három erdészeti tájban (Magas-, Déli- és Keleti-Bakony) jellemeztük és lehatároltuk az erdészeti klímaosztályok területét és annak két klímaszcenárió (enyhe/erős) szerinti változását. Értékeltük a klímajelző fafajok (bükk, gyertyán, kocsánytalan tölgy és cser) fatermőképességi viszonyait és azok változását, majd pedig a fatermesztés ökonómiai modelljét alkalmazva becsültük az erdőgazdálkodás jövedelmezőségét. Az értékelésből megállapítható volt, hogy a klímaszcenárióknak megfelelően az erdészeti klímaosztályok eltolódnak, a bükkös klíma jelentősen csökken vagy eltűnik, a kocsánytalan tölgyes ill. cseres klíma területe pedig jelentősen növekszik. Az egyes klímaosztályok fatermőképességi viszonyai az említett szcenáriókra vonatkozóan romlani fognak. A fatermesztés ökonómiai modelljét alkalmazva a klímajelző fafajok várható hozama és örökös járadéka egy drasztikusabb forgatókönyv esetén 15%-kal alacsonyabb lesz. Ez oly mértékű jövedelemcsökkenést eredményez, amely miatt az erdők tartamos fenntartása a távolabbi jövőben kétségessé válik.
Hivatkozások
Bartholy J. 2006: A globális éghajlatváltozás valószínűsíthető klimatikus következményei Magyarországon. „AGRO-21” Füzetek, 48: 12–18.
Bartholy J.; Pongrácz R. és Torma Cs. 2010: A Kárpát-medencében 2021–2050-re várható regionális éghajlatváltozás RegCM-szimulációk alapján. „KLÍMA-21” Füzetek, 60: 3–12.
Berki, I.; Rasztovits, E.; Móricz, N. and Mátyás, Cs. 2009: Determination of the drought tolerance limit of beech forests and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communications, 37: 613–616.
Czúcz, B.; Gálhidy, L. and Mátyás, Cs. 2010: Present and forecasted xeric climatic limits of beech and sessile oak distribution at low altitudes in Central Europe. Annals of Forest Science, 68: 99–108.
Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2007: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In: Mátyás Cs. és Vig P. (eds): Erdô és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. 229–239.
Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink egészségi állapotára. „KLÍMA-21” Füzetek, 57: 64–73.
Führer E. 1995: Az időjárás változásának hatása az erdők fatermő képességére és egészségi állapotára. Erdészeti Lapok, 130: 176–178.
Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „KLÍMA-21” Füzetek, 61: 98–107.
Führer, E. und Járó, Z. 1992: Auswirkungen der Klimaänderung auf dieWaldbestände Ungarns. Österreichische Forstzeitung, 9: 25–27.
Führer, E.; Horváth, L.; Jagodics, A.; Machon, A. and Szabados, I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Idôjárás. 115 (3): 205–216.
Gálos, B.; Lorenz, Ph. and Jacob, D. 2007: Will dry events occur more often in Hungary in the future? Environmental Research Letters 2 (3): 034006 (9pp)
Halász G. (ed) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
Kolozs L.; Simon T.; Solti Gy. és Stuller Z. 2009: Faállományok növekedésének megfigyelése. In: Kolozs L. (ed): Erdővédelmi
Mérő- és Megfigyelő Rendszer 1988–2008. MGSZH Központi Erdészeti Igazgatóság, Budapest. 118–148.
Láng I.; Csete L. és Jolánkai M. (eds) 2007: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A VAHAVA jelentés. Szaktudás Kiadó, Budapest.
Manninger M. 2004: Erdei fák éves és korszaki növekedésmenete és kapcsolódása egyes ökológiai tényezőkhöz. In: Mátyás Cs. és Vig P. (eds): Erdő és klíma IV. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. 151–162.
Márkus L. és Mészáros K. 2000: Erdőérték-számítás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Marosi Gy.; Solymos R.; Rédei K.; Führer E.; Molnár S.; Pásztory Z. és Juhász I. 2005: A fatermesztés és faanyaghasznosítás modelljeinek kidolgozása célállományonként. In: Molnár S. (ed): Erdô-fa hasznosítás Magyarországon. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Sopron. 377–386.
Mátyás, Cs. 2010: Forecasts needed for retreating forests. Nature, 464 (7293): 1271.
Mátyás, Cs. és Czimber, K. 2000: Zonális erdőtakaró mezoklíma szintű modellezése: lehetőségek a klímaváltozás hatásainak előrejelzésére. In: Tar K. (ed): Erdô és Klíma III. Debreceni Egyetem, TTK, Debrecen. 83–97.
Mátyás Cs. és Czimber K. 2004: A zonális alsó erdőhatás klímaérzékenysége Magyarországon – előzetes eredmények. In: Mátyás Cs. és Vig P. (eds): Erdő és klíma IV. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. 35–44.
Mátyás Cs.; Führer E.; Berki I.; Csóka Gy.; Drüszler Á.; Lakatos F.; Móricz N.; Rasztovits E.; Somogyi Z.; Veperdi G.; Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. „KLÍMA-21” Füzetek, 61: 84–97.
MGSZH 2008: Országos erdôadattár 2006. 01. 01. állapot. MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság digitális kiadványa (CD-ROM)
Molnár M. és Lakatos F. 2007: A bükkpusztulás Zala megyében – klímaváltozás? In: Mátyás Cs. és Vig P. (eds): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. 257–267.
Solymos R. 2009: A klímaváltozás hatása az erdők fanövedékére. „Klíma-21” Füzetek, 56: 43–47.
Somogyi Z. 2009: A klíma, a klímaváltozás és a fanövekedés néhány összefüggése. „Klíma-21” Füzetek, 56: 48–56.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
