Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma

Szerzők

  • Péter Kalicz Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
  • Zoltán Gribovszki Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
  • Géza Király Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)

Kulcsszavak:

talajvíz evapotranszspiráció, galériaerdő, recessziós görbe, lineáris tározó modell

Absztrakt

A vízfolyások vízjárása csapadékmentes időszakban szabályos, csökkenő jelleget, ún. apadási görbét követ. Az apadási görbéből számos fontos információ nyerhető. A vízgyűjtő kőzettömbjét egy lineáris tározóval modellezve, az apadási görbe exponenciális függvénnyel közelíthető. Hidraulikai alapösszefüggéseket felhasználva egyes vízgyűjtőszintű szivárgás hidraulikai jellemzők becsülhetők az apadási görbéből, vagyis a kiürülés rohamosságának mértékéből. Az év bármely időszaka viszont nem használható fel a vízgyűjtő szintű szivárgás hidraulikai paraméterek becslésére, mivel a vegetációs időszakban, elsősorban a talajvízkészleteket is felhasználó vízfolyás-menti növényzet párologtatásának hatására az apadási görbe meredekebbé válik. Különösen kifejezett ez a jelenség, ha a vízfolyás mentén nagy vízigényű galériaerdők állnak. Az apadási görbe előbb említett meredekségnek az ismeretében a vízfolyás-menti területek (mint a vízfogyasztásban kiemelt szerepet betöltő zónák) talajvízből származó evapotranszspirációjának számítására dolgoztunk ki egy új módszert. A Soproni-hegységben működő Hidegvíz-völgyi Kísérleti Vízgyűjtő két részvízgyűjtőjének (a Farkas-, és a Vadkan-ároknak) a lefolyási adatait felhasználva 5,8 és 6,2 mm/nap értékkel határoztuk meg a talajvízből származó evapotranszspirációt a vegetációs időszak száraz periódusaira, az apadási görbék alapján a 2000–2005-ös években. A kapott adatok a galériaerdők viszonylag nagy talajvíz-vízfogyasztását mutatják, de a háttérből (vízfolyás menti zónán kívülről) pótlódó talajvizet jelentős mértékben felhasználó állományok esetében ezek a számok reálisnak tűnnek, és nem térnek el jelentősen a hasonló adottságú területeken meghatározott adatoktól sem.

Hivatkozások

Boussinesq, J. 1877: Essai sur la théorie des eaux courantes. Mémoires présentés par divers savants a l'Academie des Sciences de l'Institut National de France No. l.

Brutsaert, W. 2005: Hydrology – an Introduction. Cambridge University Press, ISBN-13 978-0-521-82479-8. p. 605.

Federer, C.A. 1973: Forest transpiration greatly speeds streamflow recession.Water Resources Research 9(6):1599–1604.

Gribovszki, Z.; Kalicz, P.; Szilágyi, J. and Kucsara, M. 2008: Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations. Journal of Hydrology 349: 6–17., http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.10.049

Gribovszki Z.; Kalicz P. és Szilágyi J. 2010: Talajvíz evapotranszspiráció számítása a vízhozamok napi periódusú ingadozása alapján. Hidrológiai Közlöny 90 (5): 19–28.

Jenson S. K. and J. O. Domingue. 1988: Extracting Topographic Structure from Digital Elevation Data for Geographic Information System Analysis. Photogrammetric Engineering and Remote Sensing 54 (11): 1593–1600.

Kisházi P. és Ivancsics J. 1981–1985: Sopron környéki üledékek összefoglaló földtani értékelése (ottnangientől a holocénig; morfológia). Technical report, Központi Bányászati Fejlesztési Intézet Petrográfia, Sopron.

Monteith, J. L. 1965: Evaporation and environment. In: The State and Movement of Water in Living Organism (Proc. 19th Symp. Soc. Exp. Biol., Swansea 1964), 205–234. Academic Press, for The Society for Experimental Biology, UK.

Mitsch, W. J. and Gosselink, J. G. 2000: Wetlands. Wiley, New York. ISBN 0-471-29232-X, p. 920.

Priestley, C. H. and Taylor, R. J. 1972: On the assessment of surface heat flux and evaporation using large scale parameters. Monthly Weather Review 100: 81–92.

Storcz Cs. 2006: A talajvíz és a patak-menti ökoszisztémák kapcsolatának vizsgálata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 51.

Tallaksen, L. M. 1995: A review of baseflow recession analysis. Journal of Hydrology 165: 349–370.

TóthA. 2007: Vízkedvelő erdőállományok és a talajvíz kapcsolatának elemzése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. p. 45.

Török A. 2008: A vízviszonyok és a levélfelület kapcsolatának vizsgálata és ennek természetvédelmi vonatkozásai patak menti ökoszisztémákban. Szakdolgozat, Természetvédelmi Mérnöki Szak, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.

Zecharias, Y. B. and Brutsaert, W. 1988: Recession Characteristics of Groundwater Outflow and Base Flow From Mountainous Watersheds, Water Resources Research, 24(10): 1651–1658.

Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma

##submission.downloads##

Megjelent

2011-12-01

Hogyan kell idézni

Kalicz, P., Gribovszki, Z., & Király, G. (2011). Galériaerdők hatása a vízfolyások apadási görbéire és ennek információtartalma. Erdészettudományi Közlemények | SOE ERTI és SOE EMK tudományos folyóirata, 1(1), 45–57. Elérés forrás https://journal.uni-sopron.hu/index.php/erdtudkoz/article/view/erdeszettudomanyi-kozlemenyek-01evf-2011-01sz-045-057

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei