A folyamatos erdőborítás ökonómiai értékelésének elvi kérdései
Kulcsszavak:
szálaló üzemmód, szálalás, vágásos üzemmód, természetközeli erdőgazdálkodás, annuitás, bükk, visszatérési időAbsztrakt
A tanulmány a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás ökonómiai értékelésének elvi kérdéseivel foglalkozik oly módon, hogy azt a szálaló üzemmóddal azonosítja. Vizsgálataink arra összpontosítanak, hogy a vágásos erdőkre jellemző szakaszos pénzáramlások és a szálalóerdők esetén jelentkező egyenletes pénzáramlások milyen hatással vannak az erdőgazdálkodás ökonómiai jellemzőire. A vágásos és a szálaló üzemmód eltérő ütemezésben jelentkező pénzáramait az annuitás segítségével hasonlítottuk össze. Míg 0,75%-os kamatláb mellett az annuitási értékek csaknem megegyeznek, 3,5%-os kamatláb esetén a szálalás annuitása mintegy négyszerese a vágásos erdő pénzáramaiból számítható annuitásnak. Ennek ellenére nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szálaló üzemmód pénzügyi szempontból kedvezőbb lenne, mert a jövedelmek a vágásos üzemmód esetén is egyenletesen jelentkeznek megfelelően nagy erdőterület és egyenletes koreloszlás mellett.
Hivatkozások
Davies, O. and Kerr, G. 2011: The costs and revenues of transformation to continuous cover forestry: Modelling silvicultural options with Sitka spruce, Forestry Commission UK.
Hanewinkel, M. 2001: Economic aspects of the transformation from even-aged pure stands of Norway spruce to uneven-aged mixed stands of Norway spruce and beech. Forest Ecology and Management, 151: 181-93.
Johann, E. 2006: Historical development on nature-based forestry in Central Europe in Diaci, J. (ed.): Nature-based Forestry in central Europe – Alternatives to Industrial Forestry and Strict Preservation, Studia Forestalia Slovenica, Nr. 126., University of Ljubljana, Ljubljana.
Knoke,T. and Plusczyk, N. 2001: On economic consequences of transformation of a spruce (Picea abies L.) dominated stand from regular into irregular age structure, Forest Ecology and Management, 151: 163-179.
Lett B.; Nagy I.; Puskás L.; Stark M.; Horváth S. és Horváth T. 2009: Múlt és jövő – Kisparaszti szálalás a Vendvidéken, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 2009.
Lett B.; Nagy I.; Puskás L.; Stark M.; Horváth S. és Horváth T. 2010: Múlt és jövő II. – Tarvágásból szálalásba, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 2010.
Madas L.; Koloszár J. és Csépányi P. 2005: A vágásos erdőből a szálalóerdőbe, Erdészeti Lapok, 140(9): 265-267
Majer A. 1986: A szálalás helyzete hazánkban a szakirodalom és a kísérleti területek értékelése alapján, Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1986(2): 17-47.
Marosi Gy. 2008: Az ültetvényszerű fatermesztés ökonómiai elemzése. In: Führer E; Rédei K. és Tóth B. (szerk.): Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó, Budapest: 191-214
Mendlik G. 1980: A bükkösök erdőnevelési modelltáblája, kandidátusi disszertáció, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron.
Mendlik G. 1983: Bükk fatermési tábla, Erdészeti Kutatások, 75: 189-198.
Reininger, H.: 2010. A szálalás elvei avagy a korosztályos erdők átalakítása, HM Budapest Erdőgazdaság Zrt., Budapest.
Roth Gy. 1958: A szálaló erdőről. Erdészettudományi Közlemények, 1958(1): 49-63.
Schiberna E. 2006: A magán-erdőgazdálkodás működőképességének gazdasági vizsgálata. PhD értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
Solymos R. 2000: Erdőfelújítás és -nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest: 1–286.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
