A gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) ellen alkalmazott biológiai védekezési technológia erdeifenyő állományokban
Kulcsszavak:
erdeifenyő, biológiai védekezés, gyökérrontó tapló, Heterobasidion annosum, Phlebiopsis gigantea, Pinus sylvestrisAbsztrakt
Az erdei ökoszisztémákban kiemelten nagy jelentőségük van a szelektív és biológiai védekezési technológiáknak. Ilyen lehetőség az erdészetben a különféle kórokozók ellen felhasznált antagonista gombafajok vagy más mikroorganizmusok alkalmazása. A hazai fenyvesek egyik legveszélyesebb kórokozója, a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) ellen korábban már Pagony Hubert alkalmazott hatékony biológiai védekezést erdeifenyő (Pinus sylvestris) állományokban. Ezek a kutatási eredmények azonban feledésbe merültek, de a probléma továbbra is jelen van fenyveseinkben. Az elmúlt évek során az óriás terülőgomba (Phlebiopsis gigantea) felhasználásával ezt az eljárást újra kifejlesztettük, a mai követelményekhez igazítottuk, és létrehoztuk a nagyüzemi felhasználásra is alkalmas oltóanyagot. Az eddigi vizsgálatok eredményei egyértelműen bizonyították, hogy a hazai erdeifenyő-állományokban ez az eljárás új távlatokat nyithat meg a gyökérrontó tapló elleni védekezésekben.
Hivatkozások
Annesi, T.; Curcio,G.; D. Amico, L. and Motta, E. 2005: Biological control of Heterobasidion annosum on Pinus pinea by Phlebiopsis gigantea. Forest Pathology, 35: 127-134.
Campbel, R. 1989: Biological control of microbial plant pathogens. Cambridge University Press, Cambridge, 218 pp.
Capretti, P.; Korhonen, K.; Mugnai. L, and Romagnoli, C. 1990: An intersterility group of Heterobasidion annosum specialized to Abies alba. European Journal of Forest Pathology, 20: 231-240.
Cook, R.C.; and Rayner, A.D.M. 1984: Ecology of saprotrophic fungi. Lomgman, London, 415 pp.
Froelich, R.C.; Kuhlman, E.G.; Hodges, C.S.; Weiss, M.J. and Nichols, J.D. 1977: Fomes annosus Root Rot in the South, Guidelines for Prevention. Southeastern Area, State and Private Forestry, Forest Service, U. S. Department of Agriculture.
Kallio, T. and Hallaksela, A.M., 1979: Biological control of Heterobasidion annosum (Fr.) Bref. (Fomes annosus) in Finnland. European Journal of Forest Pathology, 9: 298-308.
Korhonen, K. 1978: Intersterility groups of Heterobasidion annosum. Communicationes Instituti Forestalis Fenniae, 94(6): 25 pp.
Korhonen, K. and Stenlid, J. 1998: Biology of Heterobasidion annosum. In: Heterobasidion annosum: Biology, Ecology, Impact and control. Ed. By Woodward, S.; Stenlid, J.; Karjalainen, R.; Hüttermann, A.; Wallingford, New York: CAB International. 43-71.
MgSzH 2008: Magyarország erdőállományai 2006. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatósága, Budapest 2008. http://www.mgszh.gov.hu/erdeszet_cd/htm/5__5_1_1_fejezet.htm#5_1_1
Nicoletti, G. and Gonthier, P. 2005: Stump treatment against Heterobasidion with Phlebiopsis gigantea and some chemicals in Picea abies stands in Westwern Alps. Forest Pathology, 35: 365-374.
Pagony H. 1981: Az erdeifenyő fontosabb kórokozó gombái és az ellenük való védekezés. Doktori értekezés, Budapest, 1981.
Pagony H. 1983: Fenyőtermesztésünk erdővédelmi problémái, különös tekintettel a határtermőhelyekre. Az Erdő, 32 (4): 155-162.
Pagony H. 1985: Az óriás terülőgomba (Peniophora (Phlebia) gigantaea (Fr.) Masse) alkalmazási lehetősége a gyökérrontó tapló (Fomes annosus (Fr.) Cooke) leküzdésére erdei- és feketefenyvesekben. Erdészeti Kutatások, 76-77: 279-286.
Pagony H. és Szántó M. 1995: Előzetes adatok a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum/Fr./Bref.) magyarországi intersteril csoportjairól. Erdészeti Kutatások, 85: 151-167.
Renvall, P. 1995: Community structure and dynamics of wood-rotting Basidiomycetes on decomposing conifer trunks in northern Finland. Karstenia, 35: 1-51.
Risbeth, J. 1963: Stump protection against Fomes annosus. III. Inoculation with Peniophora gigantea. Annals of Applied Biology, 52: 63-77.
Risbeth, J. 1979: Modern aspects of biological control of Fomes and Armillaria. European Journal of Forest Pathology, 9: 331-340.
Swanwick, S. 2007: Ecophysiology and production of the biocontrol agent Phlebiopsis gigantea. PhD Thesis, Cranfield University, UK, pp. 192-199.
Tóth J. 1986: Az alföldi fenyvesek egészségi állapota. Erdészeti Kutatások, 78: 339-344.
Tubby, K.V.; Scott, D. and Webber, J.F. 2008: Relationship between stump treatment coverage using the biological controlproduct PG Suspension, and control of Heterobasidion annosum on Corsican pine ssp. Laricio. Forest Pathology, 38: 37-46.
Virtanen, V.; Nyyssölä, A.; Vuolanto, A.; Leisola, M. and Seiskari P. 2008: Bioreactor for solid-state cultivation of Phlebiopsis gigantea. Biotechnology Letters, 30: 253-258.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
