Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján

Szerzők

  • András Bidló Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Péter Szűcs Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Adrienn Horváth Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Éva Király Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Eszter Németh Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Zoltán Somogyi NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Erdőművelési és Ökológiai Osztály

Kulcsszavak:

talaj szénkészlete, szén-raktározás, erdőtelepítés, akác, kocsánytalan tölgy, avar

Absztrakt

Az erdei ökoszisztémák a szárazföldi vegetációk közül a legfontosabb széntárolók közé tartoznak, és nagy kiterjedésük miatt jelentős szerepet játszanak a globális szénkörforgalomban. A talajban tárolt – a faanyaghoz hasonló nagyságrendű – szén mennyiségéről, és ennek az emberi tevékenységek hatására bekövetkező változásáról magyarországi viszonylatban kevés adatunk van. Vizsgálataink során hat-hat kocsánytalan tölgy és akác fafajú erdőtelepítés talajának széntartalmát mértük fel. Az erdők talajában tárolt szén mennyiségét összehasonlítottuk a mellettük található, hasonló termőhelyi adottságokkal rendelkező szántók talajával. Megállapítottuk, hogy az erdők talajában az avartakaró és az alatta felhalmozódó humusz miatt több esetben nagyobb mennyiségű szén található, mint a szántókon. Ugyanakkor az egyes talajrétegek esetén a különbség nem egyértelmű. Kijelenthetjük, hogy az erdőtelepítések bőséges avarjuk és humuszszintjük miatt már viszonylag rövid idő (5–20 év) alatt is növelhetik a talajon és talajban a tárolt szén mennyiségét, így hozzájárulhatnak a légköri széndioxid szint csökkentéséhez.

Hivatkozások

ÁESZ 2005: Hungary 2005. Global Forest Resources Assessment, Country Report 023, Rome.

Barcza, Z.; Haszpra, L.; Somogyi, Z.; Hidy, D.; Churkinak, G. and Horváth, L. 2008: Estimation of the biosperic carbon dioxide budget of Hungary using the BIOME-EGC model. Idôjárás, Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service, 113: 203–219.

Bellér P. 1997: Talajvizsgálati módszerek. Egyetemi jegyzet, Soproni Egyetem, Erdômérnöki Kar, Termôhelyismerettani Tanszék, Sopron, 118 pp.

Bidló, A.; Juhász, P.; Szûcs, P. and Ódor, P. 2011a: Carbon stock of the soil in some West-Hungarian forested lands, Geophysical Research Abstracts, 13, EGU2011-7803, EGU General Assembly.

Bidló A.; Horváth A.; Kámán O.; Szûcs P. és Varga Zs. 2011b: Szén-, illetve humusz-tartalom meghatározási módszerek összehasonlító értékelô vizsgálata. Kutatási jelentés, Sopron, 22 p.

Bouwman, A.F. and Leemans, R. 1995: The role of forest soils in the global carbon cycle. In: McFee, W. and Kelly, J.M. (eds): Carbon forms and functions in forest soils. Soil Science Society American, Madison, WI, 503–525.

Buzás Z. 2007: Erdészeti politikánk „jutalma”. Erdészeti Lapok, 142 (7–8): 253–255.

Davidson, E.A. and Ackerman, I.L., 1993: Changes in soil carbon inventories following cultivation of previously untilled soils. Biogeochemistry, 20: 161–193.

Detwiler, R.P. and Hall, C.A.S. 1988: Tropical forests and the global carbon cycle. Science, 239: 42–47.

Eggleston, H. S.; Miwa, K.; Ngara, T. and Tanabe, K. (eds) 2006: IPCC 2006. Guidelines for National Greenhouse Gas Inventories. Prepared by the National Greenhouse Gas Inventories Programme. IGES, Hayama, Japan.

ENSZ 2012: National Inventory Submissions 2011. http://unfccc.int/national_reports/annex_i_ghg_inventories /national_inventories_submissions/items/6598.php Führer E. és Járó Z. 1989: Az éghajlat változékonyságának és feltételezett változásának hatása az erdôállományokra, az erdôgazdálkodásra. In: Az éghajlat változékonysága és változása I. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Meteorológiai Szolgálat, 63–69.

Führer E.; Járó Z. és Márkus L. 1991: A magyarországi erdôk szénmegkötô képessége és éghajlati hatások a hosszú termesztési idejû fák növekedésére. In: Az éghajlat változékonysága és változása II. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Országos Meteorológiai Szolgálat, 67–73.

Führer E. 1994: A klímaváltozás és a szénforgalom összefüggése az erdôgazdálkodásban. Biotechnológia és környezetvédelem, 1.

Führer E. és Molnár S. 2003: A magyarországi erdôk élôfakészletében tárolt szén mennyisége. Faipar, 6 (2): 16–19.

Führer E. és Mátyás Cs. 2005: A klímaváltozás hatása a hazai erdôk szénmegkötô képességére és stabilitására. Magyar Tudomány, 166 (7): 837–841.

Führer E. 2005: Az erdôgazdálkodás talajtani vonatkozásai. In: Stefanovits P. és Michéli E. (eds): Talajok jelentôsége a 21. században. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 97–117.

Führer E. és Jagodics A. 2009: A klímajelzô fafajú állományok szénkészlete. „KLÍMA-21” Füzetek, 57: 43–55.

Gytarsky, M.; Krug, T.; Kruger, D.; Pipatti, R.; Buendia, L.; Miwa, K.; Ngara, T.; Tanabe, K.; Wagner, F. and Penman, J. (eds) 2003: IPCC 2003. Good practice guidance for land use, land-use change and forestry. Intergovermental panel of climate change (IPCC), IPCC/IGES, Hayama Japan.

Horváth, B. 2006: Kohlenstoff-Akkumulation im Boden nach Neuaufforstungen: Beitrag zur Reduzierung der C-Emission in Ungarn? Forstarchiv, 77: 63–68.

Járó Z. 1958: Alommennyiségek a magyar erdôk egyes típusaiban. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1: 151–160.

Jabággy, E.G. and Jackson, R.B., 2000: The vertical distribution of soil organic carbon and its relation to climate and vegetation. Ecological Applications, 10: 423–436.

Juhász P.; Bidló A.; Heil B.; Kovács G. és Patocskai Z. 2008: Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában. Talajvédelem Különszám, Talajvédelmi Alapítvány, Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 409–416.

Juhász P.; Bidló A.; Heil B. és Kovács G., 2009: Erdôsítendô gyepterületek talajának szénmegkötési potenciálja a Cserehátban. In: Lakatos F. és Kui B. (eds): NYME EMK, Kari Tudományos Konferencia Kiadvány. NYME KIadó, Sopron, 96–99.

Juhász P.; Bidló A.; Ódor P. és Szûcs P. 2011: Erdôtalajok széntartalmának vizsgálata ôrségi fenyôelegyes lomberdôkben. In.: Lakatos F.; Polgár A. és Kerényi-Nagy V. (eds): Tudományos Doktorandusz Konferencia, NYME EMK, Konferencia-kötet, Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 149–153.

Lal, R. 2003: Soil erosion and the global carbon budget. Environment International, 29: 437–450.

Lal, R. 2004: Soil carbon sequestration to mitigate climate change. Geoderma, 123: 1–22.

Lal, R. 2005: Forest soils and carbon sequestration. Forest Ecology and Management, 220: 242–258.

Paul, K.I.; Polgase, P.J.; Nyakuengama, J.G. and Khanna, P.K. 2002: Change in soil carbon following afforestation. Forest Ecology and Management, 168: 241–257.

Post, W.M. and Kwon, K.C. 2000: Soil carbon sequestration and land-use change: processes and potential. Global Change Biology, 6: 317–328.

Post, W.M. and Mann, L.K., 1990: Changes in soil organic carbon and nitrogen as a result of cultivation. In: Bouwman, A.F. (ed): Soils and the greenhouse effect. J. Wiley and Sons, New York, 401–406.

Richter, D.D.; Markewitz, D.; Wells, C.G.; Allen, H.L.; Dunscombe, J.K.; Harrison, K.; Heine, P.R.; Stuanes, A.; Urrego, B. and Bonani, G. 1995: Carbon cycling in a loblolly pine forest: implications for missing carbon sink and for the concept of soil. In: McFee, W. and Kelly, J.M. (eds): Carbon forms and functions in forest soils. Soil Science Society American, Madison, WI, 233–251.

Ross, D.J.; Tate, K.R.; Scott, N.A.; Wilde, R.H.; Rodda, N.J. and Townsend, J.A. 2002: Afforestation of pastures with Pinus radiata influences soil carbon and nitrogen pools and mineralization and microbial properties. Australian Journal of Soil Research, 40: 1303–1318.

Sedjo, R. A. 1992: Temperate forest ecosystems in the global carbon cycle. Ambio, 21: 274–277.

Silver, W.L.; Ostertag, R. and Lugo, A.E., 2000: The potential for carbon sequestration through reforestation of abandoned tropical agricultural and pasture lands. Restoration Ecology, 8: 394–407.

Schlesinger, W.H. 1985: Changes in soil carbon storage and associated properties with disturbance and recovery. In: Trabalka, J.R. and Reichle, D.E. (eds): The changing carbon cycle: A global analyses. Springer-Verlag, New York, 194–220.

Somogyi, Z. 2008a: Recent trends of tree growth in relation to climate change in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, 4: 17–27.

Somogyi Z. 2008b: A hazai erdôk üvegház hatású gázleltára az IPCC módszertana szerint. Erdészeti Kutatások, 92: 145–162.

Somogyi, Z. 2010: CASMOFOR. In: Haszpra, L. (ed): Atmospheric greenhouse gases: The hungarian perspective. 201–228.

Somogyi, Z. and Zamolodchikov, D. 2007: Forest resources and their contribution to global carbon cycles. In: Köhl, M. and Rametsteiner, E. (eds): State of Europe’s Forests 2007. The MCPFE report on sustainable forest management in Europe. Ministerial Conference on the Protection of Forests in Europe (MCPFE–UNECE–FAO) Liaison Unit Warsaw, Warsaw, 3–17.

Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján

##submission.downloads##

Megjelent

2014-12-11

Hogyan kell idézni

Bidló, A., Szűcs, P., Horváth, A., Király, Éva, Németh, E., & Somogyi, Z. (2014). Telepített kocsánytalan tölgy és akác fiatalosok hatása a talaj szénkészletére néhány dunántúli erdőtelepítés példáján. Erdészettudományi Közlemények | SOE ERTI és SOE EMK tudományos folyóirata, 4(2), 121–133. Elérés forrás https://journal.uni-sopron.hu/index.php/erdtudkoz/article/view/erdeszettudomanyi-kozlemenyek-04evf-2014-02sz-121-133

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>