50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2016.005Kulcsszavak:
bükk, biotikus károk, kárdinamika, aszály index, klímaváltozásAbsztrakt
Az ERTI Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszer erdővédelmi jelzőlap adatainak feldolgozásával vizsgáltuk az elmúlt 50 év bükk állományokat érintő biotikus erdőkárait. Ismertettük a kártípusok idősorait, majd aszályindexekkel vetettük össze eredményeinket. A károk mértéke és gyakorisága az 1980-as évek közepétől megnövekedett. A bükkpusztulás esetében nagyobb kiterjedésű károk akkor jelentkeztek, ha az aszályindex értékek 2 egymást követő évben bizonyos értékeket meghaladtak.
Hivatkozások
Barton Zs. 1997: A Börzsöny bükköseiben volt az évszázad legsúlyosabb erdőkárosodása. Erdészeti Lapok, 132 (10): 304–304.
Berki I.; Móricz N.; Rasztovits E. és Víg P. 2007: A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. és Vig P. (szerk.): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 213-228.
Berki, I.; Rasztovits, E.; Móricz, N. and Mátyás, Cs. (2009): Determination of the drought tolerance limit of beech forests and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communications, 37: 613-616.
Bolvanský, M.; Adamčíková, K. and Kobza, M. 2014: Screening resistance to chestnut blight in young chestnut trees derived from Castanea sativa × C. crenata hybrids. Folia Oecologica, 41: 1–7.
Bosela, M.; Stefancík, I.; Petrás, R. and Vacek, S. 2016: The effects of climate warming on the growth of European beech forests depend critically on thinning strategy and site productivity. Agricultural and Forest Meteorology, 222: 21–31.
Cannell, M. G. R. and Sparks, T. H. 2008: Review of UK Climate Change Indicators. Health of Beech Trees in Britain. www.ecn. ac.uk/iccuk
Chira, D.; Dănescu, F.; Roşu, C.; Chira, F.; Mihalciuc V.; Surdu, A. and Nicolescu, N.-V. 2003: Some recent issues regarding the european beech decline in Romania. Annals of Forest Research, (46): 167–176.
Coulson, S. J. and Bale, J. S. 1996: Supercooling and survival of the beech leaf mining weevil Rhynchaenus fagi L. (Coleoptera: Curculonidae). Journal of Insect Physiology, 42(7):617-623. DOI: 10.1016/0022-1910(96)00022-4
Csóka, Gy. 1997: Increased insect damage in Hungarian forests under drought impact. Biologia, Bratislava, 52/2:1–4.
Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2008: A bükk biotikus és abiotikus kárai. „Kutatással az erdőért” - az Erdészeti Kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlése tiszteletére, 135–149.
Csóka Gy.; Koltay A.; Hirka A. és Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesek és bükkösök egészségi állapotára. ‘Klíma-21’ Füzetek, 57: 64–73.
Csóka, Gy.; Pödör, Z.; Nagy, Gy. and Hirka, A. 2015: Canopy recovery of pedunculate oak, Turkey oak and beech trees after severe defoliation by gypsy moth (Lymantria dispar): Case study from Western Hungary. Forestry Journal (Lesnicki Casopis), 61: 143–148.
Czech, T. L. 2010: Fungal diseases in Austrian trees 2010. Forstschutz Aktuell, 2010 (50): 7-10. ISSN1815-5103
Czúcz, B.; Gálhidy, L. and Mátyás, Cs. 2011: Present and forecasted xeric climatic limits of beech and sessile oak distribution at low altitudes in Central Europe. Annals of Forest Science, 68(1): 99–110.
Danti, R.; Sieber, T. N. and Sanguineti, G. 2002: Endophytic mycobiota in bark of European beech (Fagus sylvatica) in the Apennines. Mycological Research, 106, pp 1343-1348. doi:10.1017/S0953756202006779.
Delaporte, A.; Bazot, S. and Damesin, C. 2015: Reduced stem growth, but no reserve depletion or hydraulic in beech suffering from long-term decline. Trees, 30(1): 265.279. DOI 10.1007/s00468-015-1299-8
Delb, H. 2006: The current practice of forest pest monitoring in the southwest of Germany. IUFRO Working Party 7.03.10
Proceedings of the Workshop, 2006. Gmunden/Austria 86–99.Ehrlich J. 1934: The beech bark disease. A Nectria disease of Fagus following Cryptococcus fagi (Baer.) Canadian Journal of Forest Research, 10, Spec No. 593–692.
Eke I. és Varga Sz. 1981: A bükk (Fagus sylvatica) csírakori károsodásai elleni védekezés. Növényvédelem, 17 (3): 124–126.
Führer, E.; Horváth, L.; Jagodics, A.; Machon, A. and Szabados, I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás, 115 (3): 205–216.
Führer, E.; Jagodics, A.; Juhász, I.; Marosi, Gy. and Horváth, L. 2013: Ecological and economical impacts of climate changeon Hungarian forestry practice. IDŐJÁRÁS, Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service 117(2): 159–174.
Führer E.; Marosi Gy.; Jagodics A. és Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények, 1(1): 17–28.
Führer, E.; Mátyás, Cs.; Csóka, Gy.; Lakatos, F.; Bordács, S.; Nagy, L. and Rasztovits, E. 2010: Current status of Euro pean beech (Fagus sylvatica L.) genetic resources in Hungary. Communicationes Instituti Forestalis Bohemicae 25: 152–163.
Gálos, B.; Führer, E.; Czimber, K.; Gulyás, K.; Bidló, A.; Hänsler, A.; Jacob, D. and Mátyás, Cs. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. IDŐJÁRÁS, Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service 119(4): 425–441.
Garamszegi, B. and Kern, Z. 2014: Climate influence on radial growth of Fagus sylvatica growing near the edge of its distribution in Bükk Mts., Hungary. Dendrobiology, 72, 93–102.
Góber Z. 2005: A ZALAERDŐ Rt. kezelésében lévő területeken 2004-ben végbement erdőpusztulás értékelése. Erdészeti Lapok, 140(5): 156–159.
Gora, V.; Konig, J. and Lunderstadt, J. 1994a: Physiological defence reactions of young beech trees (Fagus sylvatica) to attack by Phyllaphis fagi. Forest Ecology And Management, 70(1-3): 245-254. DOI: 10.1016/0378-1127(94)90090-6
Gora, V.; Starke, R.; Ziehe, M.; König, J.; Müller-Starck, G. and Lunderstädt, J. 1994b: Influence of genetic structures and silvicultural treatments in a beech stand (Fagus sylvatica) on the population dynamics of beech scale (Cryptococcus fagisuga). Forest Genetics, 1(3): 157-164. ISSN 1335-048X
Gwiazdowski, R. A.; Van Driesche, R. G.; Desnoyers, A.; Lyona, S.; San-an Wu, S.; Kamata, N. and Normark, B. B. 2006: Possible geographic origin of beech scale, Cryptococcus fagisuga (Hemiptera: Eriococcidae), an invasive pest in North America. Biological Control, 39(1): 9–18.
Győrfi J. 1963: Erdővédelemtan, Budapest (Hungary): Akadémiai Kiadó
Hartmann, G. und Blank, R. 1998: Buchensterben auf zeitweise nassen Standorten unter Beteiligung von Phytophthora Wurzelfäule. Forst und Holz, 53(7): 187-190., 192-193. ISSN 0932-9315
Hirka A. és Csóka Gy. 2010: Abiotikus károk Magyarország erdeiben. Növényvédelem, 46 (11): 513–517.
Hlásny, T.; Mátyás, C.; Seidl, R.; Kulla, L.; Merganičová, K.; Trombik, J.; Dobor, L.; Barcza, Z. and Konôpka, B. 2014. Climate change increases the drought risk in Central European forests: What are the options for adaptation? Forestry Journal, 60, 1, 5–18.
Hrašovec, B.; Pernek, M.; Diminić, D. and Pilas, I. 2005: The uprise of xylophagous insect populations in Croatia as a consequence of climatic changes. In: Priwitzer, T. (ed): Climate Change – Forest Ecosystems & Landscape, 19–22 October 2005, Zvolen 31–34.
Igmándy Z. 1964: Bükköseink farontó taplógombái. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, (1): 101–107.50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben 59
Jung, T. 2009: Beech decline in Central Europe driven by the interaction between Phytophthora infections and climatic extremes. Forest Pathology, (39): 73-94. DOI: 10.1111/j.1439-0329.2008.00566.x
Jurc, M. 1997: European beech. Insects and mites on leaves. Gozdarski vestnik, 65(5-6.): 193–208.
Kamp, H. J. 1956: Buchenprachtkafer-Kalamitat auf der Schwabischen Alb. Allg. Forstzeitschr., 11(2): 26–29.
Kiss L. 1972: Fenológiai, morfológiai jellegek és a bükk fagyérzékenysége. Az Erdő, 21 (8): 369–371.
Koloszár J. 2010: Erdőismerettan. Egyetemi jegyzet. NYME Erdőmérnöki Kar, Sopron
Koltay A. 2006: Az erdők egészségi állapotának változásai az erdővédelmi monitoring rendszerek adatai alapján. Tájöko lógiai lapok, 4 (2): 327–337.
Kot, I. and Kmieć, K. 2012: Study on intensity of infestation, biology and harmfulness of wolly beech aphid (Phyllaphis fagi L.) on Fagus sylvatica (L.). Acta Scientiarum Polonorum, Hortorum Cultus, 11(1): 3–11.
Krabel, D. and Petercord, R. 2000: Genetic diversity and bark physiology of the European beech (Fagus sylvatica): a coevolutionary relationship with the beech scale (Cryptococcus fagisuga). Tree Physiology, 20: 485–491.
La Spina, S.; De Cannière, C.; Dekri, A. and Grégoire, J.-C. 2012: Frost increases beech susceptibility to scolytine ambrosia beetles. Agricultural and Forest Entomology, 15(2): 1-11. DOI: 10.1111/j.1461-9563.2012.00596.x
Lakatos, F. and Molnár, M. 2009: Mass Mortality of Beech (Fagus sylvatica L .) in South-West Hungary. Acta Silvatica & Lingaria Hungarica, 5: 75–82.
Leskó K. 1993: A mecseki és zselici bükkösök egészségi állapota. p. 59-63. In: Wood Tech Erdészeti Szakmai Konferencia. Sopron, 1993.05.06.-1993.05.07. EFE
Leskó K. 1995: Az ormánsági kocsányos tölgyesek és a mecseki bükkösök egészségi állapota. In: Tar K.; Berki I. és Kiss Gy. (szerk.): Erdő és Klíma Konferencia. 1994.06.01.-1994.06.03. KLTE, 202–208.
Lonsdale, D. 1980: Nectria coccinea infection of beech bark: variations in disease in relation to predisposing factors. Anna les des Sciences Forestières, 37(4): 307–317.
Mátyás, C.; Bozic, G.; Gömöry, D.; Ivankovic, M. and Rasztovits, E. 2009: Juvenile growth response of European beech (Fagus sylvatica L.) to sudden change of climatic environment in SE European trials. iForest – Biogeosciences and Forestry, (2): 213-220. doi: 10.3832/ifor0519-002
Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., Móricz N., Rasztovits E., Somogyi Z., Veperdi G., Vig P. és Gálos B. 2010: Erdők a szárazsági határon. „KLÍMA-21” Füzetek: Klímaváltozás – Hatások – Válaszok, 61: 84–97.
Mátyás, Cs.; Berki, I.; Czúcz, B.; Gálos, B.; Móricz, N. and Rasztovits, E. 2010: Future of beech in southeast europe from the perspective of evolutionary ecology. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, (6): 91–110.
Mátyás, Cs. and Sun, G. 2014: Forests in a water limited world under climate change. Environmental Research Letters, 9: 10p. doi:10.1088/1748-9326/9/8/085001
Mátyás V. 1965: Ökológiai megjegyzések a tölgy és a bükk termésének időszakosságához. Erdészeti Kutatások, 61: 99–121.
Michel, A. and Seidling, W. (eds) 2014: Forest Condition in Europe: 2014 Technical Report of ICP Forests. Report under the UNECE Convention on Long - Range Transboundary Air Pollution (CLRTAP). Vienna: BFW Austrian Research Centre for Forests. BFW - Dokumentation 18/2014. 164 p.
Molnár M.; Brück-Dyckhoff, C.; Petercor, R. és Lakatos F. 2010: A zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis L.) szerepe a bükkösök pusztulásában. Növényvédelem 46(11): 522–528.
Moricca, S. and A. Ragazzi, A. 2008: Fungal endophytes in mediterranean oak forests: a lesson from Discula quercina. Phytopathology, 98(4): 380–386
Muskovits J. és Hegyessy G. 2002: Magyarország díszbogarai (Coleoptera: Buprestidae) – Jewel beetles of Hungary (Coleoptera: Buprestidae), Nagykovácsi (Hungary): Grafon Kiadó
Nowakowska, J. A. and Oszako, T. 2008: Health condition and genetic differentiation level of beech in the Siewierz Forest District assessed with cpDNA markers. Sylwan, 9: 11–20.
Pálfai, I. 1990: Description and forecasting of droughts in Hungary. Proceedings 14th International Congress on Irrigation and Drainage. Rio de Janeiro. Brazil. 1-C: 151–158.
Perrin, R. 1983: Specificity of Cryptococcus fagisuga and Nectria coccinea association in beech bark disease in Europe. In: Proceedings, I.U.F.R.O. Beech Bark Disease Working Party Conference; 1982 September 26-October 8; Hamden, CT.
Sponsored by the USDA Forest Service, Northeastern Forest Experiment Station. Gen. Tech. Rep. WO-37. [Washing ton, DC]: U.S. Department of Agriculture, Forest Service: 50–53.
Petercord, R. 2008: Untersuchungen zum Auftreten des Buchen-Prachtkäfers (Agrilus viridis L.) in Baden-Württemberg. 56. Deutsche Pflanzenschutztagung in Kiel.
Polle, A.; Peltzer, D. and Schwanz, P. 2001: Resistance against oxidative stress in leaves of young beech trees grown in model ecosystems with different soil qualities, elevated CO2, and lachnid infestation. Forstwissenschaftliches Centralblatt, 120(1): 1-7. DOI: 10.1007/BF02796075
Postner, M. 1974: Scolytidae, Borkenkäfer. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin
Ramirez, M.; Loo, J. and Krasowski, M. J. 2006: Evaluation of resistance to the beech scale insect (Cryptococcus fagisuga) and propagation of american beech (Fagus grandifolia) by grafting. Silvae Genetica, 56(3–4): 163–169.
Rasztovits, E., Berki, I., Mátyás, Cs., Czimber, K., Pötzelsberger, E. and Móricz, N. 2014: The incorporation of extreme drought events improves models for beech persistence at its distribution limit. Annals of Forest Science, 71(2): 201 DOI 10.1007/s13595-013-0346-0
Roibu, C.-C.; Savin, A.; Negrea, B. M. and Barbir, F. C. 2011: Dendroecological research in beech (Fagus sylvatica L.) stands affected by abnormal decline phenomena from Dragomirna plateau, Suceava county, RomaniaAdvances in Agriculture & Botanics- International Journal of the Bioflux Society, 3(2): 139–150.
Schmutterer H. 1974: Coccidae (Lecaniidae), Napfschildsläuse. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin
Schönherr, J. 1974: Buprestidae, Prachtkäfer. In: Schwenke W.: Die Forstschädlinge Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin
Schönherr, J.; Krautwurst, K. und Rössler, W. 1983: Schadinsekten in Buchenaltholzbeständen. Allgemeine Forstzeitschrift, (50): 1361–1364. 19840691192
Schönherr, Von J. und Krautwurst, K. 1979: Beobachtungen über den Buchenborkenkäfer Taphrorychus bicolor Hbst. (Col., Scolytidae). Anzeiger fuer Schaedlingskunde, 52(11):161.
Schröter, H.; Delb, H. und Metzler, B. 2004: Waldschutzsituation. Forstliche Versuchs – und Forchungsanstalt Baden Württenberg.
Simon, M. 1995: Untersuchungen zu an Buche (Fagus sylvatica L.) lebenden Borkenkäfern (Col., Scolytidae). Mitteilungen der Deutschen Gesellschaft für Allgemeine und Angewandte Entomologie, 10 (1-6): 161–165. ISSN 0344-9084
Szabó I. 1991: A bükk levélszáradását okozó gomba [Apiognomonia errabunda (Rob.) Höhn.] fellépéséről. Erdészeti Lapok, 126(12): 358–359.
Szabó I. 1993: A bükkpusztulásáról. In: Sáringer Gy.; Seprős I. és Szemessy Á. (szerk.): 39. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest, 1993.02.23.-1993.02.24. 123–123.
Szontagh P. 1960: Bükkcsemeték gomba okozta pusztulásáról és a védekezés módjáról csemetekertjeinkben. Az Erdő, 9 (1): 4–6.
Szontagh P. 1986: A bükkösök védelme. p. 137-144. In: Keresztesi B és Mendlik G. (szerk.): A bükk. Akadémiai Kiadó, Budapest
Szontagh P. 1987: Bükköseink rovartani problémái. p. 42–42. In: Seprős I. (szerk.): 33. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest, MAE Növényvédelmi Társaság
Szontagh P. 1989a: Rovarok okozta károk bükköseinkben. Állattani Közlemények, 75: 107–112.
Szontagh P. 1989b: A kései fagyok szerepe a bükk korai pusztulásának kárláncolatában. Az Erdő, 38 (2): 65–66.
Trenberth, K. E.; Jones, P.D.; Ambenje, P.; Bojariu, R.; Easterling, D.; Klein Tank, A.; Parker, D.; Rahimzadeh, F.; Renwick, J.A.; Rusticucci, M.; Soden, B. and Zhai, P.2007: Observations: Surface and Atmospheric Climate Change. In: Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (eds)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA.
Tóth J. 1979: A farkasgyepüi bükkösök rovarvilága. VEAB Monográfia, 5 (1): 100–109.
Tóth J.; Pagony H. és Szontagh P. 1995: A magyarországi bükkösök egészségi állapota. In: Az erdők egészségi állapotának változása. Budapest, 1995.03.02.-1995.03.02. MTA Erdészeti Bizottság, 77–81.
Toti, L.; Viret, O.; Horat, G. and Petrini, O. 1993: Detection of the endophyte Discula umbrinella in buds and twigs of Fagus sylvatica. European Journal of Forest Pathology, 23: 147–152. doi: 10.1111/j.1439-0329.1993.tb00954.x
Tuzson J. 1931: A zalamegyei bükkösök pusztulása. Erdészeti Kísérletek, 33 (3–4): 127-137.
Wainhouse, D. 1980: Dispersal of first instar larvae of the felted beech scale, Cryptococcus fagisuga. Journal of Applied Ecology, 17 (3): 523–532.
Wisnovszky K. szerk. 2015: Erdővagyon és erdőgazdálkodás Magyarországon. NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, Budapest
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
