Fapusztulás és gyorsuló növekedés kocsánytalan tölgyeseinkben
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2018.008Kulcsszavak:
klímaváltozás, aszály, kocsánytalan tölgy, fapusztulás, növekedésgyorsulásAbsztrakt
Hazánkban a klímaváltozással együtt járó aszályok évtizedek óta fapusztulásokat okoznak kocsánytalan tölgyesekben is. Másfelől több hazai publikáció született e fafaj növekedésének gyorsulásról, de lassulásáról is. Vizsgáltuk, hogy van-e növekedésgyorsulás a száraz klímájú kocsánytalan tölgyes termőhelyeken, ahol évtizedek óta számottevő a kigyérülés a középkorú és az idősebb állományokban. Eredményeink szerint száraz tájainkon is egyértelműen gyorsult a fiatal kocsánytalan tölgyesek magassági növekedése. Az évtizedek óta időszakonként fellépő fapusztulás, valamint ezzel szemben a magassági-növekedés gyorsulása mégsem ellentmondásos. A fentiekből nem következik, hogy a többlet növekedés a jövőben is jellemző lesz, mert a klíma előrejelző modellek szerint az aszálygyakoriság növekvő tendenciát fog mutatni.
Hivatkozások
Becker M. 1991: Impact of climate, soil and silviculture on forest growth and health. In: Landmann (ed): French research into forest decline. DEFORPA Programme (Forest decline and air pollution), 2nd report, Nancy,23–38.
Béky A. 1981: Mag eredetű kocsánytalan tölgyesek fatermése. Erdészeti kutatások 74: 309–320.
Berki I., Rasztovits E. & Móricz N. 2014: Erdőállományok egészségi állapotának értékelése – egy új megközelítés. Erdészettudományi közlemények 4(2): 149–155.
Bertini G., Amoriello T., Fabbio G. & Piovosi M. 2010: Forest growth and climate change: evidences from the ICP-Forests intensive monitoring in Italy. iForest 4: 262–267. DOI: 10.3832/ifor0596-004
Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
Libiete-Zalite Z. & Jansons A. 2012: Climate impacts on lodgepole pine (Pinus contorta var. latifolia) height growth in Latvia. Joint International Conference „Biological Reactions of Forests to Climate Change and Air Pollution” Kaunas, Lithuania.
Manion P.D. 1992: Forest Decline Concepts (first edition). American Phytopathological Society, St Paul, Minnesota, USA.
Pretzsch H. 2009: Forest dynamics, growth and yield – From measurement to model. Spinger-Verlag Berlin Heidelberg. DOI: 10.1007/978-3-540-88307-4
Pretzsch H., Schütze G. & Uhl E. 2012: Resistance of European tree species to drought stress in mixed versus pure forests: evidence of stress release by inter-specific facilitation. Plant Biology 15(3): 483–495. DOI: 10.1111/j.1438-8677.2012.00670.x
Rehfuess K.E. & Bosch C. 1986: Experimentelle Untersuchungen zur Erkrankung der Fichte (Piceaabies (L.) Karst.) auf saueren Böden der Hochlagen: Arbeitshypothese und Versuchsplan. Forstwissenschaftliches Centralblatt 105(1): 201–206. DOI: 10.1007/bf02741714
Somogyi Z. 2007: A klíma, a klímaváltozás és a fanövedék néhány összefüggéséről. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma V., Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 281–294.
Somogyi Z. 2008: Recent trend of tree growth in relation to climate change in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 4: 17–27.
Spiecker H., Mielikeinen K., Köhl M. & Skovsgaard J.P. (eds) 1996: Growth trends of European forests. Euro pean Forest Institute, Research report 5, Springer-Verlag Berlin Heidelberg.
Szabados I. 2007: Időjárási fluktuáció hatása a produkcióra dendrokronológiai kutatások alapján. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma V., Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 295–306.
Ulrich B. 1989: Effect of acidic Precipitation on Forest Ecosystem in Europe. In: Adriano D.C. & Johnson A. H. (eds): Acidic Precipitation Vol. 2., Springer-Verlag New York, 189–272.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
