Erdőtársulások és fafajaik átrendeződési lehetőségei a változó klímában
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2018.011Kulcsszavak:
klímaváltozás, fafajösszetétel, potenciális elterjedés, cserefafajok, , potenciális természetes erdőtársulásAbsztrakt
Kutatásunk sokrétű megközelítést tükröz. Honos fafajaink becsült reakciói alapján elemeztük őshonos fafajú erdőtársulásaink várható átrendeződését. Az elméleti becsléseket összedolgoztuk az újulatra és mortalitásra vonatkozó terepi vizsgálatok eredményeivel. Potenciális, invázióbiológiai szempontból alacsony kockázatú cserefafajokat kerestünk a várhatóan visszaszoruló fafajaink esetleges helyettesítésére. A honos és inváziós fafafajok esetében országos adatokon nyugvó, cserefafajok esetében európai léptékű modellezéssel is becsültük a fajok potenciális és prognosztikus elterjedését. Potenciális természetes erdőtársulás (PTE) adatbázist építettünk fel az ország erdőterületeire az Országos Erdőállomány Adattár alapján, a jelenre és jövőre vonatkozóan egyaránt. Eredményeink alapján az erdő- és erdőssztyep-társulások esetében egyaránt a magas összetételi (elegyesség) és szerkezeti diverzitás (gyepekkel, cserjésekkel mozaikoló állományok) jelenthet nagyobb alkalmazkodóképességet. A kiválasztott tájidegen fafajok alkalmazására csak az új körülmények között is vitális, őshonos taxonok és az általuk alkotott (akár újszerű) társulások által nyújtott lehetőségek kimerülését követően kerülhet sor.
Hivatkozások
Mauri A., Strona G. & San-Miguel-Ayanz J. 2017: EU-Forest, a high-resolution tree occurrence dataset for Europe. Scientific Data 4: 160123. DOI: 10.1038/sdata.2016.123
Barcza Z., Bartholy J., Mészáros R., Pongrácz R. & Radics K. 2011: Globális és európai tendenciák. In: Bart holy J., Bozó L. & Haszpra J. (eds): KLÍMAVÁLTOZÁS – 2011 Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke,Budapest, 99–144.
Bartha D. 1999: Bewertung der Dendroflora Europas auf Grund der Lebensformen. Tilia 7(Suppl.): 3–30.
Bartha D., Bölöni J., Ódor P., Standovár T., Szmorad F. & Tímár G. 2003: A magyarországi erdők természe tességének vizsgálata. Erdészeti Lapok 138(3): 73–75.
Bartha D. 2005: Tájállapotok és vegetációállapotok, mint az erdőtermészetességi vizsgálatok viszonyítási alap jai. Tájökológiai Lapok 3(2): 253–274.
Bartha D. 2012: Növényföldrajz és társulástan. Egyetemi jegyzet. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
Bartha D. & Csiszár Á. 2012: Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis L.). In: Csiszár Á. (ed): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 109–113.
Bartha D., Korda M., Kovács G. & Tímár G. 2014: A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten. Erdészettudományi Közlemények 4(1): 7–21.
Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., et al. (eds) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
Bartholy J., Bihari Z., Horányi A., Krüzselyi I., Lakatos M., Pieczka I., et al. 2011: Hazai éghajlati tendenciák. In: Bartholy J., Bozó L. & Haszpra J. (eds). KLÍMAVÁLTOZÁS – 2011 Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tan széke, Budapest, 145–234.
Berki I., Móricz N., Rasztovits E. & Vig P. 2007: A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 213–228.
Borhidi A.1993: A Magyar Flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs.
Caudullo G. & de Rigo D. 2016: Fraxinus ornus in Europe: distribution, habitat, usage and threats. In: San Miguel-Ayanz J., de Rigo D., Caudullo G., Houston Durran T. & Mauri A. (eds): European Atlas of Forest Tree Species. The Publications Office of the European Union, Luxembourg, 100–101.
De Cáceres M. & Legendre P. 2008: Beals smoothing revisited. Oecologia 156(3): 657–669. DOI: 10.1007/s00442-008-1017-y
Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma-21 Füzetek 61: 98–107.
Hamann A., Wang T., Spittlehouse D.L. & Murdock T.Q. 2013: A comprehensive, high-resolution database of historical and projected climate surfaces for western North America. Bulletin of the American Meteorologi cal Society 94: 1307–1309. DOI: 10.1175/bams-d-12-00145.1
Hoegh-Guldberg O., Hughes L., McIntyre S., Lindenmayer D.B., Parmesan C., Possingham H.P., et al. 2008: Assisted colonization and rapid climate change. Science 321(5887): 345–346. DOI: 10.1126/sci ence.1157897
Somodi I., Molnár Zs., Czúcz B., Bede-Fazekas Á., Bölöni J., Pásztor L., et al. 2017: Implementation and application of Multiple Potential Natural Vegetation models – a case study of Hungary. Journal of Vegetation Science 28(6): 1260–1269. DOI: 10.1111/jvs.12564
Király G. & Horváth F. 2000: Magyarország flórájának térképezése: lehetőségek a térképezés hálórendszerének megválasztására. Kitaibelia 5(2): 357–368.
Király G. 2003: A magyarországi flóratérképezés módszertani alapjai. Flora Pannonica 1(1): 3–20.
Kotroczó Zs., Krakomperger Zs., Papp M., Bowden R.D. & Tóth J.A. 2007: A Síkfőkúti cseres-kocsánytalan tölgyes szerkezetének és fajösszetételének hosszútávú változása. Természetvédelmi Közlemények 13: 93–100.
McLachlan J.S., Hellmann J.J. & Schwartz M.W. 2007: A framework for debate of assisted migration in an era of climate change. Conservation Biology 21: 297–302. DOI: 10.1111/j.1523-1739.2007.00676.x
Mátyás Cs. 2009: Ecological challenges of climate change in Europe’s continental, drought- threatened South east. In: Groisman P.Y., Ivanov S.V. (eds): Regional Aspects of Climate-Terrestrial-Hydrologic Interactions in Non-boreal Eastern Europe. NATO Science for Peace and Security Series C: Environmental Security. Springer, Dordrecht, 35–46. DOI: 10.1007/978-90-481-2283-7_5
Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F., et al. 2010: Erdők a szárazsági határon. Klíma-21 Füzetek 61: 84–97.
Molnár Cs., Molnár Zs., Barina Z., Bauer N., Biró M., Bodonczi L., et al. 2008: Vegetation-based landscape regions of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 47–58.
Molnár M. & Lakatos F. 2007: A bükkpusztulás Zala-megyében – klímaváltozás? In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 257–267.
Niklfeld H.1971: Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20: 545–571. DOI: 10.2307/1218258
Richardson D.M., Hellmann J.J., McLachlan J.S., Sax D.F., Schwartz M.W., Gonzalez P., et al. 2009: Multidimensional evaluation of managed relocation. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 106: 9721–9724. DOI: 10.1073/pnas.0902327106
Roloff A. & Bärtels A. 2006: Flora der Gehölze. Ulmer Verlag, Stuttgart.
Schwartz M.W. 2012: Using niche models with climate projections to inform conservation management decisions. Biological Conservation 155:149–156. DOI: 10.1016/j.biocon.2012.06.011
Somogyi Z. 2007: A klíma, a klímaváltozás és a fanövedék néhány összefüggéséről. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 295–306.
Standovár T., Bán M. & Kézdy P. (eds) 2017: Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. (Forest state assessment in submontane woodlands.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
