Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára

Szerzők

  • Gergely Zagyvai Soproni Egyetem, Növénytani és Természetvédelmi Intézet
  • Attila Eredics Soproni Egyetem, Környezet- és Földtudományi Intézet
  • Ágnes Csiszár Soproni Egyetem, Növénytani és Természetvédelmi Intézet
  • Márton Korda Soproni Egyetem, Növénytani és Természetvédelmi Intézet
  • Attila Lengyel MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet; Wroclawi Egyetem, Vegetációökológiai Tanszék (Lengyelország)
  • Viktor Tiborcz Soproni Egyetem, Növénytani és Természetvédelmi Intézet
  • Dénes Bartha Soproni Egyetem, Növénytani és Természetvédelmi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17164/EK.2018.012

Kulcsszavak:

mesterséges lék, mikroklíma, ökológiai grádiens, újulat, növényi diverzitás

Absztrakt

Különböző magyarországi erdőállomány-típusokban kialakított, 12 lék mikroklíma mérőhálózatának adatelemzése alapján lineáris összefüggést találtunk a lékméret és egyes napi meteorológiai paraméterek között. Az állományban és a lékekben mért adatok összevetése az Országos Meteorológiai Szolgálat legközelebbi meteorológiai állomásának adataival szintén szabályos eltéréseket mutat. Az eredmények lehetőséget kínálnak egyes klímaparaméterek, pl. napi maximum és minimum becslésére különböző méretű lékekben és a környező állományokban, a szabványos meteorológiai megfigyelések alapján. 109 lék esetében vizsgáltuk, hogy a lékek jellemzői hogyan állnak összefüggésben a fajdiverzitással. Arra is választ kerestünk, mennyire érzékenyek az újulat fajai a lékeken belüli mikroklíma grádiensekre. A lékek korának és méretének hatása az egyes szociális magatartás típusok szerint eltérő, a lékek formája az újulat fajgazdagságára hat. A FAI (Forest Aridity Index) és a diverzitást jellemző változók között pozitív összefüggés mutatható ki. Az újulat léken belüli pozícióját vizsgálva megállapítható, hogy az összesített fajszám, egyedszám és effektív fajszám a lékek közepén a legmagasabb. A lékek üdébb részeit jellegzetes mezofil fafajok újulatának megjelenése indikálja.

Hivatkozások

Bartha D. & Puskás L. (eds) 2013: Silva naturalis Vol.1. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.

Borhidi A.1993: A Magyar Flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs.

Cade B.S. & Noon B.R. 2003: A gentle introduction to quantile regression for ecologists. Frontiers in Ecology and the Environment 1(8): 412–420. DOI: 10.2307/3868138

Collins B.S., Dunneand K.P. & Pickett S.T.A. 1985: Responses of forest herbs to canopy gaps. In: Pickett S.T.A. & White P.S. (eds): The Ecology of Natural Disturbance and Patch Dynamics. Academic Press,Orlando, Florida, 217–234. DOI: 10.1016/b978-0-12-554520-4.50017-4

Collins B.S. & Pickett S.T.A. 1987: Influence of canopy opening on the environment and herb-layer in a northern hardwoods forest. Vegetatio 70: 3–10. DOI: 10.1007/BF00040752

Csépányi P. 2008: A tölgy és folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143(10): 294–297.

Csiszár Á., Korda M., Zagyvai G., Tiborcz V., Süle P., Šporčič D., et al. 2014: Gyertyános-tölgyesben kialakított lékek újulatának vizsgálata a Soproni-hegység területén. Erdészettudományi Közlemények 4(1): 23–35.

Eredics A. 2014: Mikroklimatikus viszonyok vizsgálata. In: Bartha D. & Puskás L. (eds): Silva naturalis Vol. 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 10–34.

Führer E., Marosi Gy., Jagodics A. & Juhász I. 2011: A klímaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban. Erdészettudományi Közlemények 1(1): 17–28.

Gálhidy L. 2008: Az aljnövényzet fajösszetételének és tömegességének változásai középhegységi bükkösök mesterséges és széldöntés nyomán létrejövő lékjeiben. Doktori értekezés. ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest.

Hill M.O. 1973: Diversity and evenness: a unifying notation and its consequences. Ecology 54(2): 427–432. DOI: 10.2307/1934352

Kenderes K., Tímár G., Ódor P., Bartha D., Standovár T., Bodonczi L., et al. 2007: A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre. Természetvédelmi Közlemények 13: 69–80.

Kenderes K., Mihók B. & Standovár T. 2008: Thirty years of gap dynamics in a central european beech forest reserve. Forestry 81(1): 111–123. DOI: 10.1093/forestry/cpn001

Minckler L.S. & Woerheide J.D. 1965: Reproduction of hardwoods 10 years after cutting as affected by site and opening size. Journal of Forestry 63: 103–107.

Pärtel M., Zobel M., Zobel K. & van der Maarel E. 1996. The species pool and its relation to species richness: Evidence from Estonian plant communities. Oikos 75(1): 111–117. DOI: 10.2307/3546327

Standovár T. 2006: Biológiai megfontolások az erdei életközösségek hatékony védelméhez. Magyar Tudo mány 2006(6): 656–662.

Tobisch T. & Standovár T. 2005: A comparison of vegetation patterns in the tree and herb layers of a hardwood forest. Community Ecology 6(1): 29–37. DOI: 10.1556/comec.6.2005.1.4

Török A. 2000: Égtájorientált, erdőtípus-érzékeny természetes felújítási rendszer. Erdészeti Lapok 135: 170–171.

On-line és digitális irodalom

NOAA NCEI 2017: National Oceanic and Atmospheric Administration, National Centers for Environmental In formation. Elérés: www.ncei.noaa.gov (letöltve: 2018. 08. 01.)

Scilab Enterprises 2012: Scilab: Free and Open Source software for numerical computation (OS, Version 5.XX) [Szoftver]. Elérés: www.scilab.org

Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára

##submission.downloads##

Megjelent

2018-06-12

Hogyan kell idézni

Zagyvai, G., Eredics, A., Csiszár, Ágnes, Korda, M., Lengyel, A., Tiborcz, V., & Bartha, D. (2018). Lékek növényzetét meghatározó tényezők vizsgálata különös tekintettel a mikroklímára. Erdészettudományi Közlemények | SOE ERTI és SOE EMK tudományos folyóirata, 8(1), 197–210. https://doi.org/10.17164/EK.2018.012

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei