Erdészeti technológiák szénlábnyom és előrevetített klímakockázata
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2018.014Kulcsszavak:
környezeti életciklus-elemzés, szénlábnyom, fahasználati technológiák, fahasználatAbsztrakt
Az erdőgazdálkodás az egyetlen olyan gazdasági tevékenység, amely jelentős mennyiségű atmoszférikus szén tartós kivonását is lehetővé teszi. Kutatásunk célja a nyersfa termékek teljes életciklusán belül rávilágítani, az erdei termelési modul hazai fahasználati szubmoduljának szénlábnyomára. A fahasználatok technológiai vonatkozásainak környezeti vizsgálata fontos kiegészítést jelenthet az eddigi klímakutatásokhoz. A fahasználat rövidfás munkarendszereinek környezeti hatásminősítését valósítottuk meg az életciklus-elemzés (LCA) módszerével. Közös funkcionális egységre vetítve az elő és véghasználatok összehasonlító környezeti LCA-ját végeztük el: bükk, tölgy, luc, akác, nemesnyár állományokban. A jellemző technológiákat szénlábnyomuk (GWP) alapján rangsoroltuk, fahasználati életút szakaszonként differenciáltan és a teljes fahasználati életciklusra vonatkozóan is. Területhasználati megközelítésben a hektáronként vett abszolút szénlábnyom (együttesen a fosszilis és biotikus eredetű) vizsgálata szerint a legjelentősebb hatással a véghasználati életútszakasz járt. A szénlábnyomhoz való hozzájárulás %-ában a véghasználatok esetén a „nemesnyár (8%) – bükk (9%) – luc (11%) – akác (35%) – tölgy (37%)” növekvő technológiai rangsort kaptuk. Az állományok rangsora az abszolút szénlábnyom alapján a teljes technológiai életciklusban a „nemesnyár (77109,06) – luc (120868,7) – bükk (165050,7) – akác (354843,2) – tölgy (439544,1)” rangsort adta (GWP 100 years: [kg CO2-Equiv.] értékek szerint). A technológiai folyamatok tisztán fosszilis eredetű szénlábnyomát illetően azonban a teljes életciklusban a „bükk (2326,0) – tölgy (7679,89) – nemesnyár (9063,94) – luc (11109,85) – akác (11206,34)” rangsor adódott (GWP 100 years: [kg CO2-Equiv.] értékek szerint). Miután megállapítottuk az egyes folyamatok klímaváltozáshoz való hozzájárulását, ökológiai kockázatbecslést kapcsoltunk hozzá. A szénmegkötési potenciál meghatározásával megállapítottuk, hogy a nyersfa termékek alacsony emissziójú nyersanyagként ítélhetők meg.
Hivatkozások
Ákos L. 1964: Erdészeti, vadászati, faipari lexikon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Ayres R.U. & Kneese A.V. 1969: Production, consumption and externalities. The American Economic Review 59(3): 282–297.
Berg S. 1995: The Environmental Loads of Fossil Fuels in Swedesh Forestry – an Inventory for a LCA. In: Frühwald A. & Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry, EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 57–68.
CML 2001: Guinée J.B., Gorrée M., Heijungs R., Huppes G., Kleijn R., Koning A. et al. 2002: Handbook on life cycle assessment. Operational guide to the ISO standards. I: LCA in perspective. IIa: Guide. IIb: Operati onal annex. III: Scientific background. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht.
Czimber K. & Gálos B. 2016: A new decision support system to analyse the impacts of climate change on the Hungarian forestry and agricultural sectors. Scandinavian Journal of Forest Research 34(7): 664–673. DOI: 10.1080/02827581.2016.1212088
Erkman S. 1997: Industrial ecology: an historical view. Journal of Cleaner production 5(1-2): 1–10. DOI: 10.1016/s0959-6526(97)00003-6
Frieden D., Pena N. & Bird D.N. 2012: Incentives for the use of forest biomass: A comparative analysis of Kyoto Protocol accounting pre- and post- 2012. Smart Forests 4: 84–92. DOI: 10.1080/20430779.2012.723513
Frühwald A. 1995: LCA – a Challange for Forestry and Forest Product Industry. In: Frühwald, A. & Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry, EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 10–11.
Führer E. & Mátyás Cs. 2005: Erdőgazdálkodás és klímabizonytalanság. AGRO-21 füzetek 41: 124–128.
Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A., et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
Guinée J.B., Heijungs R., Huppes G., Zamagni A., Masoni P., Buonamici R., et al. 2010: Life Cycle Assess ment: Past, Present and Future. Environmental Science & Technology 45(1): 90–96.
Hall C., Lavine M. & Sloane J. 1979: Efficiency of energy delivery systems: I. An economic and energy analysis. Environmental Management 3(6): 493–504. DOI: 10.1007/bf01866318
Heinimann H.R. 2012: Life Cycle Assessment (LCA) in Forestry – State and Perspectives. Croatian Journal of Forest Engineering 33(2): 357–372.
Heinimann H.R. & Maeda-Inaba S. 2004: Environmental Performance Indicators EPIs for Forest Roads Net work Systems. In: Heidin I.D. & Krag R. (eds): 2004 International Mountain Logging Conference. A Joint
FERIC, UBC and IUFRO d3 conference, published on CD. Forest Engineering Research Institute of Ca nada, Vancouver, BC, Canada, 1–13.
Horváth A., Bene Zs. & Bidló A. 2017: Talaj szerves szénkészletének felmérése néhány cser-, kocsánytalan tölgyes és bükkös állományban. In: BidIó A. & Facskó F. (eds): Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar V. Kari Tudományos Konferencia. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 16–20.
Kim S., Han S.H., Lee J., Kim C., Lee S-T. & Son Y. 2016: Impact of thinning on carbon storage of dead organic matter across larch and oak stands in South Korea. iForest Biogeosciences and Forestry 9: 593–598. DOI: 10.3832/ifor1776-008
Klein D., Wolf C., Schulz C. & Weber-Blaschke G. 2015: 20 years of life cycle assessment (LCA) in the forestry sector: state of the art and a methodical proposal for the LCA of forest production. The International Journal of Life Cycle Assessment 20(4): 556–575. DOI: 10.1007/s11367-015-0847-1
Mátyás Cs. 2006: Erdők a globális és hazai szénforgalomban. In: Szulcsán G. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesület, Szeged, 5–13.
Móricz N., Rasztovits E., Gálos B., Berki I., Eredics A. & Loibl W. 2013: Modeling the Potential Distribution of Three Climate Zonal Tree Species for Present and Future Climate in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 9: 85–96. DOI: 10.2478/aslh-2013-0007
ISO (2006a). ISO 14040:2006. Environmental management. Life cycle assessment. Principles and framework (ISO 14040:2006), International Organization for Standardization, Geneva, Switzerland.
ISO (2006b). ISO 14044:2006. Environmental management. Life cycle assessment. Requirements and guide lines (ISO 14044:2006), International Organization for Standardization, Geneva, Switzerland.
Nakicenovic N. & Swart R. 2000: Special Report on Emissions Scenarios: A Special Report of Working Group III of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, New York, NY, USA.
Odum H.T., Kemp W., Sell M., Boynton W. & Lehman M. 1977: Energy analysis and the coupling of man and estuaries. Environmental Management 1(4): 297–315.
Pájer J. 1998: Környezeti hatásvizsgálatok. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
Polgár A. 2012: Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási rendszerekben. Doktori disszertáció, Nyugat magyarországi Egyetem, Sopron.
Rumpf J., Horváth A.L., Major T. & Szakálosné Mátyás K. 2016: Erdőhasználat. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Sandin G., Peters G.M. & Svanström M. 2016: Life Cycle Assessment of Forest Products: Challenges and Solutions. Life Cycle Assessment of Forest Products. In: Life Cycle Assessment of Forest Products. Sprin gerBriefs in Molecular Science. Springer, Cham, 25–67. DOI: 10.1007/978-3-319-44027-9_4
Simon B. 2012: A rendszerhatárok és a hatásvizsgálati módszer megválasztásának szerepe az LCA eredményében – az elektromos-energia előállítás példáján keresztül. Eco-matrix 2012(1-2): 11–24.
Sundberg U. 1982: A study on cost of machine use in forestry – Proposing fuel consumption as cost determi nant. The Swedesh University of Agricultural Sciences. Department of Operational Efficiency. Report No. 142.
Sundberg U. & Svanqvist N. 1987: Fuel consumption as indicator of the economics os mechanization. Scandi navian Journal of Forest Research 2(1-4): 389–398. DOI: 10.1080/02827588709382477
Tellnes L.G.F., Ganne-Chedeville C., Dias A., Dolezal F., Hill C. & Zea Escamilla E. 2017: Comparative as sessment for biogenic carbon accounting methods in carbon footprint of products: a review study for const ruction materials based on forest products. iForest Biogeosciences and Forestry 10: 815–823. DOI: 10.3832/ifor2386-010
Thoroe C. & Schweinle J. 1995: Life Cycle Analysis in Forestry. In Frühwald A., Solberg B. (eds): Life-Cycle Analysis – a Challange for Forestry and Forest Industry. EFI Proceedings 8, European Forest Institute, 15–16.
USEPA 1998: Guidelines for Ecological Risk Assessment U.S. Environmental Protecion Agency. Risk Assess ment Forum, Washington D.C. 2–19.
Vadász E. 1924: A szén és petróleum múltja és jövője. Athenaeum Kiadó, Budapest.
On-line és digitális források
Buzás Z. 2005: Buzás Zoltán számítása az Sz. közelében lévő Mátrakeresztes erdőtag CO2 lekötésének évi értékére. (letöltve: 2017. december 27.)URL: http://www.fagosz.hu/fataj/FATAJ_online/2006/08_02200226/Kyoto/Buzas_SZ-xx-erdotag szamitasa.pdf
Cseh G. 1999: Az ipari kockázatok értékelésének és hatósági szabályozásának elvei és terminológiája. www.mbf.hu [Átdolgozott változat: CD Cégbiztonság, 2004. II. n.év, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004.]
NÉBIH fakitermelési adatközlés 2016: A 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelettel elrendelt 2016. évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1254 számú adatgyűjtése. Beszámoló az erdősítésekről és a fakiterme lésekről a 2016. évben (országos összesítő): 15. (letöltve: 2018. május 9.)URL: http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/206281/M%C3%A9rleg-2016.pdf/a723b1fd-c5b2-497c-8049-4f149fb99bd0
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
