A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon

Szerzők

  • Réka Andrési Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Gergely Janik KEFAG Zrt.
  • Ágnes Fürjes-Mikó NAIK ERTI, Erdővédelmi Osztály
  • Csaba Béla Eötvös NAIK ERTI, Erdővédelmi Osztály
  • Katalin Tuba NAIK ERTI, Erdővédelmi Osztály

DOI:

https://doi.org/10.17164/EK.2018.023

Kulcsszavak:

Fomes fomentarius,, bükkfatapló, holtfa, bogárközösségek, mikofág bogarak, Bolitophagus reticulatus, Bitoma crenata

Absztrakt

Magyarországon a taplógombák bogárközössége kevéssé ismert, annak ellenére, hogy fajgazdag, specialista együttesek kötődnek hozzájuk. Vizsgálataink során 2010 és 2013 között az ország 27 településének környékéről gyűjtöttünk be 193 termőtestet. A vizsgálattal a Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx. magyarországi bogárközösségének feltárása, megismerése volt a célunk. A gyűjtés során a termőtestekből összesen 4726 bogáregyedet neveltük ki, amelyből 4703 egyedet sikerült faj szinten meghatározni. Összesen 27 faj jelenlétét tudtuk kimutatni. Egy részük tipikusan a bükkfataplóhoz kötődik (pl.: Bolitophagus reticulatus), de találtunk ragadozó életmódú fajt is (pl.: Bitoma crenata). A legnagyobb egyedszámban a Ciidae családba tartozó Rhopalodontus perforatust neveltük ki, amelyet a B. reticulatus és a Cis castaneus követett. A holtfák visszahagyása napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír, így az ezeket lebontó taplógombák, valamint a hozzájuk kapcsolódó rovarközösségek vizsgálata az erdei ökoszisztémák alaposabb megismerése szempontjából elengedhetetlen

Hivatkozások

Andrési R. 2015: Taplógombák rovarközösségének vizsgálata. Diplomamunka. NYME EMK. Sopron, 75.

Andrési R. 2016: Bükktapló (Fomes fomentarius L.) rovarközösségének éven belüli változása. Szakdolgozat. NYME EMK. Sopron, 61.

Andrési R. & Tuba K. 2016: Diversity of beetle communities in tinder fungus (Fomes fomentarius). In: Ács K., Bencze N., Bódog F., Haffner T., Hegyi D., Horváth O. M. & et al. (eds): V. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia Konferen ciakötet. Pécs, 4–12.

Csóka Gy. 2000: Az elpusztult, korhadó fa szerepe az erdei biodiverzitás fenntartásában. In: Frank T. (ed): Természet–erdő–gazdálkodás. MME és Pro Silva Hungária Egyesület, Eger, 85–96.

Csóka Gy. 2011: A holtfa erdő- és természetvédelmi szerepe magyarországi keménylombos erdőkben. Az OTKA K68618 sz. pályázat zárójelentése. Erdészeti Tudományos Intézet, Mátrafüred, 13.

Csóka Gy. 2014: Holtfa, mint életfeltétel. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): Silva naturalis – A holtfa. Vol. 5. Sopron, 45-48.

Csóka Gy. & Lakatos F. 2014: Az erdei holtfa megjelenési formái. In: Csóka Gy. & Lakatos F. (eds): Silva naturalis – A holtfa. Vol. 5. Sopron, 29–36.

Dely-Draskovits Á. 1974: Systematische und ökologische Untersuchung an der in Ungarnals Schädlinge der Hutpilze auftretenden Fliegen VI. Mycetophilidae (Diptera). Folia Entomologica Hungarica 27: 29–41.

Domboróczki G. 2006: Taplógombákon élő rovarfauna vizsgálata. Diplomaterv, Nyugat-Magyarországi Egyetem. Sopron, 51.

Franc V. 1997: Mycetophilous beetles (Coleoptera mycetophila) – indicators of well preserved ecosystems. – Biologia, (Bratislava) 52 (2): 181–186.

Gerhardt E. 2008: Gombászok kézikönyve. M-érték Kiadó Kft., Pozkal-Inowroclaw.

Gutowski J. M., Bobiec A., Pawlaczyk P. & Zub K. 2004: The afterlife of a tree. WWF Polska. Warszawa-Hajnówka.

Hackman W. & Meinander M. 1979: Diptera feeding as larvae on macrofungi in Finland. Annales Zoologici Fennici 16: 50–83.

Hanski I. 1989: Fungivory: fungi, insects and ecology. In: Wilding N., Collins N.M., Hammond P.M. & Webber J.F. (eds): Insect-fungus interactions. Academic Press, London, 25–68. DOI: 10.1016/b978-0-12-751800-8.50008-2

Haracsi L. 1969: Erdészeti Növénykórtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 316.

Harde K. W., Severa F. & Möhn E. 2000: Der Kosmos Käferführer. Franckh- Kosmos Verlags- GmbH & Co., Stuttgart. 352 pp.

Hůrka K. 2005: Beetles of the Czech and Slovak Republics. Nalkadatelství KABOUREK, Czech Republic, 390.

Igmándy Z. 1991: A magyar erdők taplógombái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 112.

Komonen A. 2001: Structure of insect communities inhabiting old-growth forest specialist bracket fungi – Ecological Entomology 26: 63-75. DOI: 10.1046/j.1365-2311.2001.00295.x

Lacy R. C. 1984: Predictability, toxicity, and trophic niche breadth in fungus-feeding Drosophilidae (Diptera). Ecological Entomology, 9: 43–54. DOI: 10.1111/j.1365-2311.1984.tb00697.x

Lakatos F., Tuba K., Szabó I., Varga Sz., Sipos Gy., Molnár M. & et al 2014: A holtfa szerepe a diverzitás fenntartásában. – In: Bartha D. & Puskás L. (eds): Silva naturalis Vol. 6. – A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 148–164.

Merkl O. & Vig K. 2011: Bogarak a Pannon Régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó és a Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 494.

Merkl O. 2016: A szaproxilofág bogarak (Coleoptera) szerepe a holtfa lebontásában. In: Korda M. (ed): Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. [XXXXX]. Tanulmánygyűjtemény. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 129–154.

Ódor P., Heilmann-Clausen J., Christensen M., Aude, E., van Dort K.W., Piltaver A. & et al. 2003: Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in semi-natural beech forests in Europe. Nat-Man Working Report 32. DOI: 10.1016/j.biocon.2006.02.004

Ódor P. & van Hees A.F.M. 2004: Preferences of dead wood inhabiting bryophytes for decay stage, log size and habitat types in Hungarian beech forests. Journal of Bryology 26: 79-95. DOI: 10.1179/037366804225021038

Phillips R. 1981: Mushrooms and other fungi of Great Britain & Europe. New Interlitho S.p.A., Milan, 228.

Szabó I. 2003: Erdei fák betegségei, Erdészeti növénykórtan. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 179.

Szontagh P. 1999: Osztag: Heteromera – Felemás lábfejízes bogarak, Család: Tenebrionidae – Gyászbogarak. In: Tóth J. (ed): Erdészeti rovartan. Agroinform Kiadó, Budapest, 226-228.

Tóth J. 1999: Osztag: Diversicornia – Különböző csápú bogarak, Család: Mycetophagidae – Gombabogarak. In: Tóth J. (ed): Erdészeti rovartan. Agroinform Kiadó, Budapest, 219.

Internetes hivatkozások

Jelinek J. & Audisio A. 2013: https://fauna-eu.org/cdm_dataportal/taxon/9d9eafdb-6304-460b-8b69-556090714a5b (2018. február)

Lompe A. 2010: Die Käfer Europas, http://www.coleo-net.de/coleo/texte/sulcacis.htm (2018. február)

Lundberg S. 1997: Pentaphyllus testaceus, http://artfakta.artdatabanken.se/taxon/101525 (2018. február)

Pendleton T. & Pendleton D. 2014: The website dedicated to Nottinghamshire’s invertebrate fauna, http://www.eakringbirds.com/eakringbirds4/insectinfocusdacnebipustulata.htm (2018. február)

Reibnitz J. 2006: Die Käfer- Fauna Südwestdeutschlands- ARGE SWD Koleopterologen, http://entomologie-stuttgart.de/ask/node/777&menu=ste&mode=ste (2018. február)

évi LVI. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1700056.TV&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT#lbj0idd1e8) (2018. február)

A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon

##submission.downloads##

Megjelent

2018-12-16

Hogyan kell idézni

Andrési, R., Janik, G., Fürjes-Mikó, Ágnes, Eötvös, C. B., & Tuba, K. (2018). A bükkfatapló [Fomes fomentarius (L. ex. Fr.) Kickx.] bogárfaunisztikai vizsgálata Magyarországon. Erdészettudományi Közlemények | SOE ERTI és SOE EMK tudományos folyóirata, 8(2), 71–82. https://doi.org/10.17164/EK.2018.023

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>