Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra

Szerzők

  • András Szabó NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Ökológiai és Erdőművelési Osztály
  • Zoltán Gribovszki Sorponi Egyetem, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet
  • Bence Bolla NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet
  • Kitti Balog MTA ATK, Talajtani és Agrokémiai Intézet
  • Péter Csáfordi Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
  • Tibor Tóth MTA ATK, Talajtani és Agrokémiai Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17164/EK.2019.006

Kulcsszavak:

erdőállományok vízháztartása, talajvízszint depresszió,, ionakkumuláció

Absztrakt

Az alföldi erdőállományok hidrológiai folyamatokban betöltött szerepe a mai napig vita tárgya. Ennek egyik oka a folyamatokban szerepet játszó, nagy számú és variabilitású lokális tényező. Egy 2012-óta zajló kutatássorozat összesen 108 mintaponton, egyszeri mintavételezés, állományfelmérés és talajvíz monitoring segítségével vizsgálja az erdőállományok talajvízszintre és a talaj ionforgalomára gyakorolt hatását. Az eredmények általánosságban az állományok alatti talajvíz depresszió és az ionakkumuláció tekintetében is megerősítették a hipotézisben megfogalmazottakat. Ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy fafajok eltérő vízfelvételi stratégiája, illetve az egyéb lokális tényezők (topográfiai elhelyezkedés, talajtextúra) alapvetően befolyásolják a lezajló folyamatokat. A fentiekből következik, hogy az erdőállományok talajvízre gyakorolt hatását, nem helyes kizárólag azok nagyobb mértékű párologtatása alapján megbecsülni, ahhoz szükséges a tényezők komplex megközelítése. Ebben lehet lehet hasznos eszköz a talajvíz monitoringja és a talajban történő iontranszport vizsgálata is.

Hivatkozások

Balog K., Gribovszki Z., Szabó A., Jobbágy E.G., Nosetto M., Kuti L., et al. 2014: Alföldi telepített erdők hatása a felszín alatti sófelhalmozódásra sekély talajvizű területeken. Agrokémia és Talajtan 63: 249–268.

Csáfordi P., Szabó A., Balog K., Gribovszki Z., Bidló A. & Tóth T. 2017: Factors controlling the daily change of water table during the growing season on the Great Hungarian Plain: a statistical approach. Environmental Earth Sciences 76(20): 675. DOI: 10.1007/s12665-017-7002-1

Gőbölös A. 2002: A „vízhiányos” erdőgazdálkodás kérdései a Duna-Tisza közi homokháton. Hidrológiai Köz löny 82(6): 324–326.

Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J. & Kucsara M. 2008: Riparian zone evapotranspiration estimation from di urnal groundwater level fluctuations. Journal of Hydrology 349(1-2): 6–17. DOI: 10.1016/j.jhy drol.2007.10.049

Gribovszki Z., Kalicz P., Balog K., Szabó A. & Tóth T. 2014: Comparison of groundwater uptake and salt dy namics of an oak forest and of a pasture on the Hungarian Great Plain. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica10(1): 103–114. DOI: 10.2478/aslh-2014-0008

Ijjász E. 1938: Az erdő szerepe a természet vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny 18: 416–445.

Járó Z. 1981: A hazai erdők vízfogyasztása. Agrártudományi közlemények 40(2-4): 353–356.

Jobbágy E.G. & Jackson R.B. 2007: Groundwater and soil chemical changes under phreatophytic tree plantations. Journal of Geophysical Research 112: G02013. DOI: 10.1029/2006JG000246

Keresztesi B. 1968: Morphological characteristics of the Robinia root system on different sites of the Great Hungarian Plain. In: International Symposium Methods of Productivity Studies in Root Systems and Rhizosphere Organisms, Moscow, 28 August – 12 Sept. Nauka, Leningrad, 86–95.

Major P. 2002: Síkvidéki erdők hatása a vízháztartásra. Hidrológiai Közlöny 82(6): 319–324.

Móricz N., Tóth T., Balog K., Szabó A., Rasztovits E. & Gribovszki Z. 2016: Groundwater uptake of forest and agricultural land covers in regions of recharge and discharge. iForest 9: 696–701. DOI: 10.3832/ifor1864-009

Szabó A., Gribovszki Z., Jobbágy E.G., Balog K., Bidló A. & Tóth T. 2018: Subsurface accumulation of CaCO3 and Cl–from groundwater under black locust and poplar plantations. Journal of Forestry Research 30: 1353-1361. DOI: 10.1007/s11676-018-0700-z

Szodfridt I. 1993: Az erdő és a talajvizek kapcsolata Duna-Tisza közi hátságon. Hidrológiai Közlöny 73(1): 44–45.

Tóth T., Balog K., Szabó A., Pásztor L., Jobbagy E.G., Nosetto M.D. et al. 2014: Influence of lowland forests on subsurface salt accumulation in shallow groundwater areas. AoB Plants 6: plu054. DOI: 10.1093/aobpla/plu054

White W.N. 1932: A method of estimating ground-water supplies based on discharge by plants and evaporation from soil: Results of investigations in Escalante Valley, Utah. (report) US. Geological Survey, Water Supply Paper 659-A: 1–105. DOI: 10.3133/wsp659a

Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra

##submission.downloads##

Megjelent

2019-10-16

Hogyan kell idézni

Szabó, A., Gribovszki, Z., Bolla, B., Balog, K., Csáfordi, P., & Tóth, T. (2019). Észak-alföldi akác, nemesnyár és kocsányos tölgy erdőállományok hatása a talajvízre és ionforgalomra. Erdészettudományi Közlemények | SOE ERTI és SOE EMK tudományos folyóirata, 9(1-2), 87–97. https://doi.org/10.17164/EK.2019.006

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei