A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2020.004Kulcsszavak:
meteorológiai monitoring, talajvíz monitoring, klimatikus szélsőségekAbsztrakt
A növekvő időjárási szélsőségek ismerete nemcsak a klíma változása miatt fontos, hanem a természetben, azaz erdőkben lezajló ökofiziológiai folyamatok alaposabb megértése miatt is. Az erdőket is érintő időjárási szélsőségek monitorozására, nyomon követésére a legalkalmasabb egy olyan meteorológiai merőhálózat létesítése, üzemeltetése, amely elsősorban magas erdősültséggel rendelkező területeken mér és gyűjt adatokat. Az Erdészeti Tudományos Intézet 18 GPRS rendszerű meteorológiai állomást üzemeltet folyamatosan törekedve az országos lefedettségre. A mért adatok feldolgozása során megállapítást nyert, hogy az egyes klimatikus szélsőségek az átlagostól elérő időpontokban jelentkeznek az ország különböző pontjain. Több alkalommal hosszú aszályos időszakok voltak megfigyelhetőek (pl.: 2019. március, április), amelyek magas hőmérsékleti értékekkel is párosultak. A meteorológiai monitoring párhuzamosan futó talajvízszint monitoring rendszer eredményei szintén jelentős különbségeket mutatnak a vizsgált mintaterületek vízháztartási folyamataiban.
Hivatkozások
Belházy J. 1886: Az erdő befolyása a levegő átlagos hőfokára, és a levegő hőfokának határaira. Erdészeti Lapok 25(4): 287–29.
Borovics A. 2018: Erdészeti klimaközpont kialakitásának szükségessége és lépései. Erdészettudományi Közlemények 8(2):5–8.
Fuhrer E. 2010: A fák növekedése és a klima. ,KLlMA-21" Fuzetek 61: 98–107.
Fuhrer E., Marosi Gy., Jagodics A. & Juhász I. 2011: A klimaváltozás egy lehetséges hatása az erdőgazdálkodásban.Erdészettudományi Közlemények 1(1): 17–28.
Fuhrer E. 2018: A klimaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1):27–42.
Faccini F., Giostrella P., Lazzeri R, Melillo M., Raso E. & Roccati A. 2015: The 10th November 2014 flash-flood event in Chiavari city (Eastern Liguria, Italy), Rendiconti online della Societa Geologica Italiana 35:124–127.
Gácsi Zs. 2000: A talajvizszint észlelés, mint hagyományos, s a vizforgalmi modellezés, mint új módszer Alföldi erdeink vizháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D) értekezés, NyME, 69–93.
Gálos B. & Fuhrer E. 2018: A klima erdészeti célú előrevetitése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55.
Gribovszki Z., Kalicz P. & Szilágyi J. 2009: Napi periódusú ingadozás a hidrológiai jellemzőkben. Hidrológiai Közlöny 89(2)23–37.
Ijjász E. 1936: Az erdészeti altalajvizmegfigyelések eredményeinek rövid ismertetése. Erdészeti Lapok 71(9–10):820–829.
Ijjász E. 1938: Az erdő szerepe a természet vizháztartásában. Hidrológiai Közlöny 18(1):416–445.
Járó Z. 1980: Intercepció a gödöllői kultúr erdei ökoszisztémában, Erdészeti Kutatások 73 (1):7–17.
Járó Z. & Sitkey J. 1995: Az erdő és a talajviz kapcsolata, Erdészeti Kutatások 85(1):35-49.
Keresztesi B. 1969: Beszámoló a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) ,A gyökérzet és a rizoszférában élő szervezetek pro-duktivitásának módszerei" cimű szimpóziumáról (Moszkva–Leningrád–Dusanbe, 1968. augusztus 28. – szeptember 12.). Erdészeti Kutatások 65(1):329–363.
Kucsara M. 1998: Az erdő csapadékviszonyainak vizsgálata. Vizügyi Közlemények, 80(3):456–475.
Loheide S.P., Butler J.J., & Gorelick S.M. 2005: Estimation of groundwater consumption by phreatophytes using diurnal water table fluctuations: A saturatedunsaturated flow assessment. Water Resources Research 41:W07030.
Manninger M., Edelényi M., Pödör Z. & Jereb L. 2012: A hőmérséklet és a csapadék hatása a bukk növekedésére In: Biróné Kircsi A (ed): Magyar Meteorológiai Társaság XXXIV. VándorgyOlés és VII. Erdő és Klima Konferencia, Magyar Meteorológiai Társaság (MMT), 45–46.
Manninger M. 2017: A csapadék változatosságának vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények 7(2): 99–113.
Móricz N., Berki I. & Rasztovits E. 2011: A Nagyalföld erdeinek állapota és hatásuk a talajvizszintre – In: Rakonczay J. (ed): Környezeti változások és az Alföld, Nagyalföld Alapitvány köteti 7, Nagyalföld alapitvány, Békéscsaba, 119–126.
Papp L. 1957: Az erdészeti meteorológiai kutatás jelentősége. Az Erdő 92(9):348–353.
Szabó-Kozár J. 1983: Növénytermesztési alapismeretek, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest
Szász G. & Tőkei L. 1997: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Varga-Haszonits Z., Tar K., Lantos Z. & Varga Z. 2015: Párolgási formulák összehasonlítása a mosonmagyaróvári meteorológiai állomás adatai alapján, Növénytermelés 64(3): 77–96.
Varga-Haszonits Z. & Varga Z. 2014: A meteorológiai tényezők és a növényfejlődés közötti kapcsolat modellezésének mód-szertani alapjai, Acta Agronomica 6váriensis: Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági- és Elelmiszertudományi Kar Közleményei 56(1): 53–74.
Vig P. & Justyák, J. 1997: Az erdő mikroklimája In: Szász G. & Tőkei L.: Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Budapest, Magyarország, Mezőgazda Kiadó, 543–563.
Walter, H. & Lieth, H. 1960: Klimadiagramm-Weltatlas, Fisher, Jena
White, W.N. 1932: Method of estimating groundwater supplies based on discharge by plantsand evaporation from soil - results of investigation in Escalante Valley, Utah. US. Geological Survey, Water Supply Paper 659-A: 1–105.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
