Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2020.006Kulcsszavak:
Pilis Üzemmód Kísérlet, erdőkezelés, avar, lék, tarvágásAbsztrakt
A Pilis Üzemmód Kísérlet keretében különböző kezelések (tarvágás, bontóvágás, hagyásfacsoport, lékvágás) avar mennyiségére és kémhatására gyakorolt hatását vizsgáltuk. A jelen publikációban ismertetett négyéves időszak alatt a kontrollállományok avarviszonyai nem változtak, ugyanakkor a kezelések az általunk vizsgált mindhárom avarváltozót (tömeg, nedvesség, kémhatás) jelentős mértékben befolyásolták. Az avartömeg a hagyásfacsoportban volt a legmagasabb, azon-ban ez a terület bizonyult a legszárazabbnak is. A legkevesebb avarmennyiséget a tarvágásokban mértük. A kezelések legerősebb hatással az avar kémhatására voltak: a tarvágásban és kismértékben a lékekben is megemelkedett a pH, amit a megváltozott aljnövényzet eredményezett. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a kismértékű bontás nem okoz változást az avarviszonyokban, a hagyásfacsoportok hatékonyan ellensúlyozzák a vágásterületek megváltozott avarviszonyait, illetve a lékek sokkal kisebb mértékben változtatják meg az avarviszonyokat, mint a vágásterületek. Ezek alapján megállapítható, hogy a finom léptékű beavatkozásokon alapuló örökerdő üzemmód kedvezőbb avarviszonyokat biztosit, mint a vágásos erdőgazdálkodás.
Hivatkozások
Barton K. 2019: MuMIn: Multi-Model Inference. R package version 1.43.15. https://CRAN.R-project.org/package=MuMIn.
Covington W.W. 1981: Changes in forest floor organic matter and nutrient content following clear cutting in NothernHardwoods. Ecology 62(1):41–48.
Fuhrer E. 1994: Csapadékmérések bukkös, kocsánytalan tölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások 84: 11–35.
Fuhrer E., Heil B., Heilig D., Jagodics A. & Kovács G. 2019: Termőhelyi viszonyok. In: Fuhrer E. (ed): Magyarország erdé-szeti tájai. III. Dunántúli-középhegység erdészeti tájcsoport, Nemzeti Földugyi Központ, Budapest, 126–137.
Gácsi Zs. 2000: A talajvizszint észlelés, mint hagyományos, és a vizforgalmi modellezés, mint új módszer alföldi erdeink vizháztartásának vizsgálatában. Doktori (Ph.D) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
Green, R.H. 1979: Sampling desing and statistical methods for environmental biologist. John Wiley and Sons Inc., New York.
Huang, W. & Spohn, M. 2015: Effects of long-term litter manipulation on soil carbon, nitrogen and phosphorus in temperate deciduous forest. Soil Biology & Biochemistry 83:12–18.
Járó Z. 1958: Alommennyiségek a magyar erdők egyes tipusaiban. Erdészettudományi Közlemények 1958. 151–162. Keenan R.J. & Kimmins J.P. 1993: The ecological effects of clear-cutting. Environmental Reviews 1: 121–144.
Kondorné Sz. M. 2007: Fafaj-összehasonlitó kisérletek értékelése. Doktori (Ph.D) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egye-tem, Sopron.
Kotroczó Zs., Biró B., Kocsis T., Veres Zs., Tóth A. & Fekete I. 2017: Hosszú távú szerves anyag manipuláció hatása a talaj biológiai aktivitására. Talajvédelem 73–83.
Kovács B., Tinya F., Guba E., Németh,C., Sass V., Bidló A. & 6dor P. 2018: The short-term effects of experimental forestry treatments on site conditions in an oak-hornbeam forest. Forests 9: 406.
Kovács B., Tinya F., Németh Cs. & 6dor P. 2020: Unfolding the effects of different forestry treatments on microclimate in oak forests: results of a 4-year experiment. Ecological Applications 30(2): e02043.
Lenth R.W. 2016: Least-Squares Means: The R Package lsmeans. Journal of Statistical Software 69(1): 1–33.
Muscolo A., Sidari M. & Mercurio R. 2007: Influence of gap size on organic matter decomposition, microbial biomass and nutrient cycle in Calabrian pine (Pinus laricio, Poiret) stands. Forest Ecology and Management 242: 412–418.
MSZ-08-0206/2:1978: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok. (pH-érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vizben oldható összes só, hidrolitos (y1-érték) és kicserélődési aciditás (y2-érték)
Ódor P., Tinya F., Kovács B., Aszalós R., Bidló A., Boros G. et al. 2020: Kulönböző erdészeti beavatkozások termőhelyre, biodiverzitásra, és felújulásra gyakorolt hatása gyertyános tölgyesekben. Beszámoló egy 5 éve indult erdőökológiai kisérlet eredményeiről. Erdészeti Lapok 155(1):8–12.
Pinheiro J., Bates D., DebRoy S., Sarkar D. & R Core Team 2020: nlme: Linear and Nonlinear Mixed Effects Models_.R package version 3.1–144, https://CRAN.R-project.org/package=nlme>.
Prescott C.E. 2002: The influence of the forest canopy on nutrient cycling. Tree Physiology 22: 1193–1200.
R Core Team 2020: R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. URL https://www.R-project.org/.
Reiczigel J., Harnos A. & Solymosi N. 2007: Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi.
Ritter E. 2005: Litter decomposition and nitrogen mineralization in newly formed gaps in a Danish beech (Fagus sylvatica) forest. Soil Biology & Biochemistry 37:1237–1247.
Snyder K.E., & Harter R.D. 1987: Forest floor dynamics in even-aged northern hardwood stands. Soil Science Society of America Journal 51:1381–1383.
Tinya F., Kovács B., Aszalós R., Tóth B., Csépányi P., Németh Cs. & 6dor P. 2020: Initial regeneration success of tree spe-cies after different forestry treatments in a sessile oak-hornbeam forest. Forest Ecology and Management 459: 117810.
Tinya F., Kovács B., Prattala A., Farkas P., Aszalós R. & 6dor P. 2019: Initial understory response to experimental silvicultural treatments in a temperate oak-dominated forest. European Journal of Forest Research 138: 65–77.
Van Couwenberghe R., Gegout J.C., Lacombe E., Collet C. 2013: Light and competition gradients fail to explain the coexistence of shade-tolerant Fagus sylvatica and shade-intermediate Quercus petraea seedlings. Annals of Botany 112: 1421–1430.
von Lupke B. 1988: Silvicultural methods of oak regeneration with special respect to shade tolerant mixed species. Forest Ecology and Management 106 (1): 19–26.
Zagyvainé Kiss K. A. 2012: Az avarintercepció vizsgálata a Soproni-hegységben. Doktori (Ph.D) értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
Zagyvainé Kiss K. A., Vastag V., Gribovszki Z. & Kalicz P. 2015: Soil moisture in sessile oak forest gaps. In EGU General Assembly Conference Abstracts (Vol. 17).
Zuur A.F., Ieno E.N., Walker N.J., Saveliev A.A. & Smith G. 2009: Mixed effects models and extension in ecology with R. Springer, New York.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
