A Roth-féle szálaló erdő arachnológiai vizsgálata

Szerzők

  • László Bali Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Katalin Tuba Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Csaba Szinetár ELTE Savaria Egyetemi Központ, Biológia Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17164/EK.2020.009

Kulcsszavak:

Araneae, pók, talajcsapdázás, Sopron 182B

Absztrakt

Kutatásunk során a Roth-féle szálaló erdő (Sopron 182B) talajfelszíni pókfaunáját vizsgáltuk talajcsapdázással, a 2020-as évben, április és július hónapok között. A vizsgálati terület öt, egymástól állományszerkezetében jól elkülöníthető foltjáról (nyílt élőhely [lék], rudas-, szálas-, lábas- és fenyőelegyes állományok), valamint három, az erdőrészlettel határos kontroll-területről gyűjtöttünk adatokat, beleértve állományszerkezeti vizsgálatok végzését is. A felmérés során összesen 21 család 69 fajának 3515 egyedét csapdáztuk. A legnagyobb fajszámú családnak a Vitorláspókfélék (Linyphiidae) bizonyultak. A legnagyobb egyedszámban pedig a sárgafoltos gyászfarkaspókot (Pardosa alacris) gyűjtöttük. A vizsgált pókegyüttesek viszonylag magas fajdiverzitást mutattak. Az egyes élőhelyek közösségei mind vadászati stratégiák, mind a hasonlósági indexek alapján valamelyest elkülönültek egymástól, ugyanakkor szignifikáns különbség nem volt felfedezhető közöttük. Összeségében a Roth-féle szálaló erdő talajfelszín-közeli pókközössége gazdagabbnak mutatkozott a szomszédos kontrollterületekéinél.

Hivatkozások

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Kámpel J. & Tuba K. 2016: Mesterségesen kialakitott lékek talajközelben élő pókfaunájának (Araneae) vizsgálata. Növényvédelem 52(6): 287–296.

Bali L., Szinetár Cs., Andrési D., Tuba K., & Kálmán K. 2017: Az Asotthalmi Tanulmányi-erdő talajfelszini pók és futóbogár közösségeinek összehasonlitása. In: Csiha I. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesulet Kutatói Nap 2017.: Tudományos Ered-mények a Gyakorlatban – Konferenciakötet Alföldi Erdőkért Egyesulet. Kecskemét, 126–135.

Bali L., Tuba K., Andrési D. & Szinetár Cs. 2018: Betekintés a Kecskemét környéki erdők talajközeli pókfaunájába. In: CsihaI. (ed): Alföldi Erdőkért Egyesulet Kutatói Nap 2018.: Tudományos Eredmények a Gyakorlatban – Konferenciakötet Alföldi Erdőkért Egyesulet. Kecskemét, 110–111.

Bali L., Kiss K.I. & Tuba K. 2019: A Hidegviz-völgy Erdőrezervátum talajfelszin közeli pókegyuteseinek jellemzése. Növényvédelem 80(9): 385–391.

Bali L., Andrési D., Szinetár Cs. & Tuba K. 2020: Betekintés a bejcgyertyánosi Farkas-erdő talajközeli pókfaunájába. Biologia – Savaria Tudományi és Sporttudományi Közlemények 18: 59–74.

Barber H. S. 1931: Traps for cave-inhabiting insects. Journal of the Elisha Mitchell Scientific Society 46: 259–266.

Beck J. & Schwanghart W. 2010: Comparing measures of species diversity from incomplete inventories: an update. Methods in Ecology and Evolution 1: 38–44.

Borhidi A. 2007: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bray J.R. & Curtis J.T. 1957: An ordination of the upland forest communities of Southern Wisconsin. Ecological Monographs 27: 325–349.

Cardoso P., Silva I., Oliveirade N.G. & Serrano A.R.M. 2004: Indicator taxa of spider (Araneae) diversity and their efficiency in conservation. Biological Conservation 120: 517–524.

Cardoso P., Pekár S., Jocqué, R. & Coddington, J.A. 2011: Global patterns of guild composition and functional diversity of spiders. PLoS One 6(6, e21710): 1–10.

Coates K.D. & Burton P. J. 1997: A gap-based approach for development of silvicultural systems to address ecosystem management objectives. Forest Ecology and Management 99: 337–354.

Dövényi Z. (ed) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.

Elek Z., Bérces S., Szalkovszki O. & 6dor P. 2016: Hogyan segíthet az erdészeti gyakorlat megőrizni a talajfelszini ragadozó izeltlábúak diverzitását? In: Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére. Tanulmánygyűjtemény. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. 203–215.

Elek Z., Kovács B., Aszalós R., Boros G., Samu F., Tinya F. & 6dor P. 2018: Taxon-specific response to different forestry treatments in a temperate forest. Scientific Reports 8(16990): 1–10.

Ferris R., Peace A.J. & Humphrey J.W. 2000: Relationships between vegetation, site type and stand structure in coniferous plantations in Britain. Forest Ecology and Management 136: 35–51.

Greenstone M H. 1979: A line transect density index for wolfspiders (Pardosa spp.), and a note on the applicability of catch per unit effort method to entomological studies. Ecological Entomology 4: 23–29.

Halász G. (ed) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Allami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Hix D.M., Goebel P.C. & Whitman H.L. 2011: Canopy gap characteristics of an oldgrowth and an adjacent second-growth beech-maple stand in North-Central Ohio. In: Fei S., Lhotka J.M., Stringer J.W., Gpttschalk K.W. & Miller G.W. (eds): Proceeding of 17th Central Hardwood Forest Conference. General Technical Report- P-78, Lexington, KY: US Department of Agriculture, Forest Service, Northern Research Station: 177–185.

Horváth R., Magura T., Szinetár Cs. & Tóthmérész B. 2009: Spiders are not less diverse in small and isolated grasslands, but less diverse in overgrazed grasslands; a field study (East Hungary, Nyirség). Agriculture Ecosystems & Environment 130: 16–22. DOI: 10.1016/j.agee.2008.11.011

Kádár F. & Samu F. 2006: A duplaedényes talajcsapdák használata Magyarországon. Növényvédelem 42(6): 305–312.

Király G. 2008: Soproni-hegység. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J & Vojtkó A. (ed): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA OBKI, Vácrátót.

Király G., Csapody I., Szmorad F. & Timár G. 2004: A Soproni-hegység edényes flórája. Flora Pannonica 2(1): 5–37.

Kiss B. & Samu F. 2000: Evaluation of population densities of common wolf spider Pardosa agrestis (Araneae: Lycosidae) in Hungarian alfalfa fields using mark recapture. European Journal of Entomology 97: 191–195.

Kiss K. I. 2019: A talajközelben élő pókok vizsgálata a Hidegviz-völgy Erdőrezervátumban. Diplomamunka. Soproni Egyetem, Sopron.

Koloszár J. 2010: Erdőneveléstan. Kézirat. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.

Kremen C., Colwell R.K., Erwin T.L., Murphy D.D., Noss R.F. & Sanjayan M.A. 1993: Terrestrial arthropod assemblages: their use in conservation planning. Conservation Biology 7: 796 –808.

Lande R. 1996: Statistics and partitioning of species diversity, and similarity among multiple communities. Oikos 76: 5–13.

Loksa I. 1969: Pókok I. – Araneae I. In: Magyarország Allatvilága (Fauna Hungariae). 13. Akadémiai Kiadó, Budapest Loksa I. 1972: Pókok II. – Araneae II. In: Magyarország Allatvilága (Fauna Hungariae). 13. Akadémiai Kiadó, Budapest Madas L. 1956: lgéretes fákra alapitott fatermesztési terv a Visegrád 77/A erdőrészben. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest.

Maelfait J.-P. & Hendrickx F. 1998: Spiders as bioindicators of anthropogenic stress in natural and semi-natural habitats in Flanders (Belgium): some recent developments. In: Selden P.A. (ed): Proceedings 17th European Colloquium Arachnology 293–300.

Majer A. 1986: A szálalás helyzete hazánkban: a szakidoralom és a kisérleti teruletek értékelése alapján. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 36(2): 17–47.

McCrav K.W. 2018: A Review of Sampling and Monitoring Methods for Beneficial Arthropods in Agroecosystems. Insects 9(4): 170.

Mitchell R.J.; Hunter M L. & Palik B.J. 2002: Natural disturbance as a guide to silviculture (Preface). Forest Ecology and Management 155: 315-317.

Molnár D. 2017: Lokális geokörnyezet alapú faállomány-szerkezeti vizsgálatok a Roth-féle szálaló erdőben. PhD érteke-zés. Soproni Egyetem, Sopron.

Molnár D., Folcz A., Frank N. & Király G. 2014: Összefuggések egy szálalóvágással kezelt szubmontán bukkös állomány-szerkezete, gyepszintje és nagygombafajkészlete között. Erdészettudományi Közlemények 4(1): 37–46.

Nentwig W., Blick T., Gloor D., Hanggi A., & Kropf C. 2020: Spiders of Europe. www.araneae.unibe.ch. 2020.09.30. 6dor P. 2005: Javaslat a fekvő holt fa szisztematikus mérésére az erdőrezervátumokban. Kézirat, Budapest.

Palmgren P. & Lönnqvist B. 1974: The spiders of some habitats at the Natö Biological Station (Aland, Finland). Sociezas Scientiarum Fennica, Commentationes Biologicae 73: 1–10.

Palotay I. 1965: Fatömeg-tarifák. Az Erdő 14(9): 385–388.

Renkonen O. 1938: Statisch-ökologische Untersuchungen uber die terrestrische Kaferwelt der finnischen Bruchmoore. Ann. Zool. Soc. Bot. Fenn. Vanamo 6:1–231.

Roth Gy. 1953: A Sopron-hidegvizvölgyi főiskolai tanulmányi szálalóerdő. In: Fehér D. & Pallay N. (ed): Erdőmérnöki Főis-kola Evkönyve; Sopron 1951-52. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 161 –192.

Roth Gy. 1958: A szálaló erdőről. In: Czirok I. (ed): A szálalásról és a szálalóvágásról a hazai szakirodalom alapján. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Runkle J.R. 1982: Patterns of Disturbance in Some Old-Growth Mesic Forests of Eastern North America. Ecology 63(5): 1533–1546.

Podani J. 1997: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest.

Scott A.G., Oxford G.S. & Selden P.A. 2006: Epigeic spiders as ecological indicators of conservation value forpeat bogs. Biological Conservation 12: 420–428.

Simpson E.H. 1949: Measurement of diversity. Nature 163: 688.

Szinetár Cs. 2006: Pókok. Keresztespókok, farkaspókok, ugrópókok és rokonaik a Kárpát-medencében. Elővilág Könyvtár, Kossuth Kiadó, Budapest.

Szinetár Cs., Kovács P., Samu F. & Horváth R. 2006: Egy kisparcellás lucernaföld talajlakó pókfaunája és annak szezonális változásai a Nyugat-Dunántúlon. A Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Közleményei XV. Természettudományok 10: 69–79.

Szinetár Cs., Kovács P. 2019: Pókszabásúak. In: Kárpáti L. (ed): Soproni Tájvédelmi Körzet. Monografikus tanulmányok a Soproni-hegység természeti és kulturális értékeiről 134–139.

Szinetár Cs., Kovács P., Bali L., Kiss K. I. & Takács G. 2020: Ez már valóban az Alpok? A Soproni-hegység arachnológiai kutatása (2017–2019). 15. Regionális Természettudományi Konferencia. Program és előadások összefoglalói p.10.

Wise D.H. 1993: Spiders in Ecological Webs. Londres: Cambridge University Press.

Woodcock B.A. 2005: Pitfall trapping in ecological studies. In: Leather S. (ed): Insect Sampling in Forest Ecosystems. Blackwell, Oxford 37–57.

Zou Y., Feng J., Xue D., Sang W. & Axmacher, J.C. 2012: A Comparison of Terrestrial Arthropod Sampling Methods. Journal of Resources and Ecology 3: 174–182.

Web 1.: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0900037.TV (2020.09.30.)

A Roth-féle szálaló erdő arachnológiai vizsgálata

##submission.downloads##

Megjelent

2020-09-08

Hogyan kell idézni

Bali, L., Tuba, K., & Szinetár, C. (2020). A Roth-féle szálaló erdő arachnológiai vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények | SOE ERTI és SOE EMK tudományos folyóirata, 10(1-2), 109–124. https://doi.org/10.17164/EK.2020.009

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei