Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2021.002Kulcsszavak:
mirigyes bálványfa, inváziós fafaj, erdészeti bolygatás, fahasználat, tuskópászta, verticilliumos hervadásAbsztrakt
Tanulmányunkban a mirigyes bálványfa előfordulási gyakoriságának és tömegességének változásait vizsgáltuk egyes fahasználatokkal, illetve tuskópászták kialakításával érintett meszes homoki erdőállományokban (Felső-Kiskunság, Peszéri-erdő). Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyérítések és tarvágások a fafaj magbankjának drasztikus mértékű aktiválódásához vezetnek. A fényellátottság hirtelen javulása, a talajbolygatás és a faanyagmozgatás egyéb hatásai miatt a vágások a fafaj felújulását és terjedését nagymértékben elősegítik. A kontroll állományokban mért spontán terjedéshez képest a fahasználatokkal érintett területeken – egyik évről a másikra – a tömegességi mutatók akár két nagyságrenddel is nőhetnek, a korábbi szórványos előfordulást pedig az általános előfordulás válthatja fel. A mesterséges felújítások során kialakított tuskópásztákból a fafaj gyorsan terjedhet, a fiatal erdőállományokban rövid időn belül (jóval a véghasználat előtt) dominánssá válhat. A pásztákban a tuskókból és a gyökérdarabokból felsarjadó egyedek néhány éven belül már magot hozhatnak. Mindezek igazolása mellett a verticilliumos hervadás, mint hatékony biológiai védekezési lehetőség lokális vonatkozásairól is említést teszünk.
Hivatkozások
Csiszár Á. & Korda M. (eds) 2017: Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. 2. kiadás. Rosalia kézikönyvek 3. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest
Erdélyi A., Hartdégen J., Molnár Á.P. & Vadász Cs. 2019: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill) Swingle) finomléptékű elterjedésének vizsgálata archív és recens adatok alapján a Peszéri-erdőben. Tájökológiai Lapok 17(1): 75–84.
Erdélyi A., Hartdégen J., Malatinszky Á. & Vadász Cs. 2021: Silvicultural practices as main drivers of the spread of Tree of Heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). The 1st International Electronic Conference on Biological Diversity, Ecology and Evolution, Proceedings 68. https://doi.org/10.3390/BDEE2021-09467
Faragó S. 1964: A bálványfa. In: Lengyel Gy. (ed): Erdészeti Kutatások 60: 87–110.
Gencsi L. & Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Kasson M.T., Short D.P.G., O’Neal E.S., Subbarao K.V., & Davis D.D. 2014: Comparative pathogenicity, biocontrol efficacy, and multilocus sequence typing of Verticillium nonalfalfae from the invasive Ailanthus altissima and other hosts. Phytopathology 104(3): 282–292. https://doi.org/10.1094/PHYTO-06-13-0148-R
Kolossváry Sz. 1961: Adatok a kerekegyházai homokfásító kísérleti erdészet történetéből. In: Keresztesi B. és Kolossváryné Perényi M. (eds): Erdészeti Kutatások 57: 241–273.
Korda M. 2018: A Magyarországon inváziós növényfajok elterjedésének és elterjesztésének története I. In: Bartha D. (ed): Tilia vol. XIX.. Sopron, Soproni Egyetem EMK Növénytani Tanszék, 111–194.
Kota N.L., Landenberger R.E. & McGraw J.B. 2007: Germination and early growth of Ailanthus and tulip poplar in three levels of forest disturbance. Biological invasions 9: 197–211. https://doi.org/10.1007/s10530-006-9026-4
Lakatos T., Kovács Cs., Tóth T., Andrési D. & Bárány G. 2020: A bálványfa verticilliumos hervadása. Erdészeti Lapok 155(4): 113–114.
Lorenzini, G. 2016: Will a fungus save us from the Ailanthus invasion? Italian Journal of Mycology 45(1): 13–18. https://doi.org/10.6092/issn.2531-7342/6151
Maschek O. & Halmschlager E. 2018: Effects of Verticillium nonalfalfae on Ailanthus altissima and associated indigenous and invasive tree species in eastern Austria. European Journal of Forest Research 137: 197–209. https://doi.org/10.1007/s10342-018-1099-y
Pisuttu C., Marchica A., Bernardi R., Calzone A., Cotrozzi L., Nali C., Pellegrini E. & Lorenzini G. 2020: Verticillium wilt of Ailanthus altissima in Italy caused by V. dahliae: new outbreaks from Tuscany. iForest 13: 238-245. https://doi.org/10.3832/ifor3238-013
Radtke A., Ambraß S., Zerbe S., Tonon G., Fontana V. & Ammer C. 2013: Traditional coppice forest management drives the invasion of Ailanthus altissima and Robinia pseudoacacia into deciduous forests. Forest Ecology and Management 291: 308–317. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2012.11.022
Rebbeck J., Hutchinson T., Iverson L., Yaussy D. & Fox T. 2017: Distribution and demographics of Ailanthus altissima in an oak forest landscape managed with timber harvesting and prescribed fire. Forest Ecology and Management 401: 233–241. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2017.06.050
Rebbeck J. & Jolliff J. 2018: How long do seeds of the invasive tree Ailanthus altissima remain viable? Forest Ecology and Management 429: 175–179. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2018.07.001.
Udvardy L. 2004: Bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Mihály B. & Botta-Dukát Z. (eds): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 143–160.
Udvardy L. & Zagyvai G. 2012: Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle). In: Csiszár Á. (ed): Inváziós növény fajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 13–16.
Zagyvai G. 2006: Fás szárú növények gyökérsarjképzése. Erdészeti Lapok 141(9): 277–279.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
