A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energia felhasználási konverziós faktorok megadása

Szerzők

  • Zoltán Kocsis Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar
  • Gábor Németh Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar
  • Zoltán Börcsök Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar
  • András Polgár Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar
  • Éva Király Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet
  • Zsófia Kóczán Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar
  • Attila Borovics Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17164/EK.2022.04

Kulcsszavak:

Szén-dioxid, szén-dioxid-egyenérték, klímaváltozás, szénlábnyom, logisztika, villamosenergia

Absztrakt

A klímaváltozás napjaink egyik kulcsfontosságú problémaköre. Kialakulásának egyik fő oka a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, ami jelentős részben ipari-logisztikai tevékenységből származik. Az üvegházhatású gázok közül a legfontosabb és egyben az egyik leggyakoribb a szén-dioxid. A klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, tehát ismerni kell a szén-dioxid keletkezésének helyeit, mennyiségét és a környezetre gyakorolt hatásait. A kutatás célja a faipari folyamatok szénlábnyom-meghatározását szolgáló ún. konverziós faktorok megadása, majd egy egységesen alkalmazható számítási módszertan kidolgozása. A szerzők az irodalmi kutatómunka során vizsgálták a közúti szállításból és a faipari vállalatok villamos-, és hőfelhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásokat, majd megadták az ezeket jellemző konverziós faktorokat szén-dioxid-egyenrétékben (CO2e) kifejezve. A bemutatott módszertan a gyakorlat számára adaptálható és hozzájárul a vállalati szén-dioxidkibocsátás szisztematikus és tudományos alapokon nyugvó meghatározásához.

Hivatkozások

Alan B. 2019: NASA’s Jet Propulsion Laboratory: The Atmosphere: Getting a Handle on Carbon Dioxide. NASA. Global Climate Change, 2019. október 9.

Barna Zs. & Gelei A. 2014: A szénlábnyom mérése – Fókuszban a közúti áruszállítás és raktározás. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 45. (2014), 7–8. 53–68. Online: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1667/

Cuthbertson R. 2011: The need for sustainable supply chain management. in: Cetinkaya, B. – Cuthbertson, R. – Ewer, G. – Klaas-Wissing, T. – Piotrowicz, W. – Tyssen: Sustainable Supply Chain Management. Berlin; Heidel berg: Springer Verlag

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA): Online: www.eea.europa.eu/hu (megtekintés: 2022.06.12.)

Európai Parlament 2019: Amit érdemes tudni a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátásáról az EUban. Online: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20190313STO31218/ami erdemes-tudni-a-gepjarmuvek szen-dioxid-kibocsatasarol-az-eu-ban (megtekintés: 2022.06.15.)

IPCC 2014: A Kiotói Jegyzőkönyvből eredő 2013-as felülvizsgált kiegészítő módszerek és helyes gyakorlati útmutató, Hiraishi T., Krug T., Tanabe K., Srivastava N., Baasansuren J., Fukuda M. & Troxler T.G. (eds.) Megjelent: IPCC, Switzerland

Központi Statisztikai Hivatal (KSH): Évközi adatok, 2021 – Szállítás, közlekedés. Online: https://www.ksh.hu/ (meg tekintés: 2022.06.17.)

Kuti R. 2019: A globális felmelegedés hatására kialakuló szélsőséges időjárási jelenségek megjelenési formái és következményei Magyarországon. In: Földi László & Hegedűs Hajnalka (eds.): Adaptációs lehetőségek az éghajlatváltozás következményeihez a közszolgálat területén. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Lee K-H. 2011: Integrating Carbon Footprint into supply chain management: the case of Hyundai Motor Company (HMC) in the automobile industry. Journal of Cleaner Production 19: 1216–1223.

Mckinnon A.C. & Piecyk M. 2010: CO2-kibocsátás mérése és kezelése az európai vegyianyag-szállításban. CEFIC.

Mohamed A. et al. 2019: Driving factors of CO2 emissions and nexus with economic growth, development and human health in the Top Ten emitting countries. Resources, Conservation & Recycling 148: 157–169. Online: https://doi.org/10.1016/j.resconrec. 2019.03.048

Network for Transport Measures database: Online: https://www.transportmeasures.org/en/ (megtekintés: 2022. 06. 12.)

Németh G. 2014: Decentralizált dendromassza alapú kiserőművek, falufűtőművek elterjedését támogató kutatások” című projekt féléves záró szakmai beszámolója.

Schaltegger S. & Csutora M. 2012: Carbon Accounting for sustainability and management. Journal of Cleaner Production 36(11): 1–16. http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/ S0959652612003186 (megtekintés: 2022. 06. 12.)

Sós N. E. 2021: A szén-dioxid (CO2) környezetkárosító hatása és keletkezése az áruszállítási folyamatok során (The Environmental Impact of Carbon Dioxide (CO2) and its Formation during Freight Transport Processes). Műszaki Katonai Közlöny 31(2): 53–67. https://doi.org/10.32562/mkk.2021.2.5

Zimmer B. & Wegener G. 1996: Stoff- und Energieflüsse vom Forst zum Sägewerk. Holz als Roh- und Werkstoff 54(4): 217-233.

A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energia felhasználási konverziós faktorok megadása

##submission.downloads##

Megjelent

2022-12-18

Hogyan kell idézni

Kocsis, Z., Németh, G., Börcsök, Z., Polgár, A., Király, Éva, Kóczán, Z., & Borovics, A. (2022). A faipari folyamatok szénlábnyom-elemzéséhez kapcsolódó logisztikai és energia felhasználási konverziós faktorok megadása. Erdészettudományi Közlemények | SOE ERTI és SOE EMK tudományos folyóirata, 12(1-2), 57–73. https://doi.org/10.17164/EK.2022.04

Folyóirat szám

Erdészettudományi Közlemények 12. évf., 1-2. sz. (2022)

Rovat

Cikk szövege

License

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>