A hazai erdészeti mikorrhizakutatás és eredményei – szakirodalmi áttekintés
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2023.02Kulcsszavak:
gomba, csemetetermesztés, szimbiózis, mesterséges oltás, mikorrhizálás, tápanyagfelvételAbsztrakt
A mikorrhiza a gombák és növények gyökere közötti szimbiózis, mely során kölcsönös tápanyagátadás valósul meg. Hét típusa közül erdészeti szempontból az ektomikorrhiza a legjelentősebb, ilyen gyökérkapcsolatban él a legtöbb állományalkotó fafajunk. Dolgozatunkban az erdészeti jelentőségű mikorrhizakutatás magyar szakirodalmát tekintjük át a XIX. századtól napjainkig. Több kutató foglalkozott a gombák fákra történő mesterséges oltásával, és szinte minden esetben pozitív eredményeket értek el. Összességében elmondható, hogy a mesterséges mikorrhizálás nagyban segítheti a fák tápanyagfelvételét, így ellenállóképességét és növekedését. Hasznos lehet új erdősíté- sek során, azonban a nagy pontosságot igénylő, szakszerű és drága munkavégzés miatt hazánkban a jó eredmények ellenére sem terjedt el még a gyakorlatban. Jelenleg egyedül a szarvasgomba-termesztésben alkalmazzák. Amikorrhizálásnak a jövőben a klímaváltozás elleni küzdelemben és a nagyobb ellenállóképességű erdők telepítése érdekében lehet létjogosultsága
Hivatkozások
Bagi I. & Fekete A. O. 2007: A szarvasgombász mesterség. Trajan Könyvesműhely, 190.
Banyajev A. V. 1940: A mykorrhizás gombáknak a talajban való megtelepítése céljából végzett kísérletek. „Lesznoje Hozjajsztvo” 10.
Barna T. 2000: A mikorrhizák szerepe a csemetekertinövényvédelemben, a talajlakó kórokozókkal szemben. In: Kutatói nap 2000 Tudományos eredmények a gyakorlatban, Szeged, 27.
Barna T., Jakucs E., Bratek Z. & Szántó M. 2001: Az erdősítések eredményességét fokozó közös mikorrhiza kuta tások. In: Mátyás Cs., Führer E. & Tóth J. (eds.): Gondolatok az erdővédelemről az ezredfordulón. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai 15: 169–178.
Bartholy J. & Pongrácz R. 2017: A közelmúlt és a jövő országos éghajlati trendjei. (A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőgazdálkodás kihívásai II.) Erdészeti Lapok 152(5): 134–136.
Bencze L. & Kiss L. 1960: A mykorrhiza-oltásban rejlő lehetőségek. Az Erdő 9(7): 274–280.
Bokor R. 1943a: A mykorrhiza-kérdés erdőgazdasági vonatkozása. Erdészeti Lapok 82(8): 355–360.
Bokor R. 1943b: A mykorrhiza-kérdés erdőgazdasági vonatkozása. Erdészeti Lapok 82(9): 399–406.
Bokor R. 1954: A Mykorrhiza-gombákkal történő talajoltások új agrotechnikai eljárása. Erdészeti Kutatások 4: 27–45.
Bokor R. 1956: A Mykorrhiza-gombák által termelt antibiotikumok hatása egyes fenyőfélék magjának csírázására. Erdészeti Kutatások 1: 67–79.
Bokor R. 1959a: Vizsgálatok az erdei- és feketefenyő csemeték mesterséges mykorrhizálása terén többgombás (komplex) tiszta tenyészetekkel. Erdészeti Kutatások 12: 355–388.
Bokor R. 1959b: A Mykorrhiza-gombák növekedése és a tápláló közeg reakciója közötti kölcsönhatások vizsgálata. Erdészeti Kutatások 6(1-2): 389–394.
Bondor A. 1987: Feketefenyő. In: Bondor A. (ed.): A fenyő termesztése és hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 21.
Bratek Z., Király I., Láng F. 1992: R-spectra of some hypogeous mushrooms. Micologia e Vegetazione Mediterranea 7(1): 95-102.
Bratek Z, Merényi Zs., Illyés Z., László P., Anton A., Papp L., Merkl O., Garay J., Vikor J., Brandt S. 2010: Studies on the ecophysiology of Tuber aestivum populations in the Carpatho-pannon region. Austrian Journal of Mycology 19: 221-226.
Bratek Z. 2021: L’essor de la truffe et sa culture en Hongrie. Le Trufficulteur 114: 26.
Csóka Gy., Hirka A. & Csiky Zs. 2002: Az erdővédelem magyarországi szakirodalma CD. Agroinform Kiadó, Buda pest.
Csorbainé G. A. 2011: A nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vittad.) és a nagyspórás szarvasgomba (Tuber macrosporum Vittad.) magyarországi termeszthetőségének vizsgálata. Doktori értekezés, Szent István Egye tem, Gödöllő. 120–123.
Dredor D. & Szmatona-Túri T. 2022: Mikorrhizálás erdészeti alkalmazhatósága hazai viszonyok között a fák növekedésének, tápanyag- és vízellátásának javítása, fokozása érdekében. In: Haltrich A. & Varga Á. (eds.): 68. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2022. február 22., 58.
Dredor D. & Szmatona-Túri T. 2023a: Mikorhizás kísérleti ültetvény növénykórtani vizsgálata. In: Haltrich A. & Varga Á. (eds.): 69. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 2023. 02. 21., 73.
Dredor D., Szmatona-Túri T. 2023a: Mikorrhizás kísérleti ültetvény növénykórtani vizsgálata. In: Haltrich Attila (szerk.) 69. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, Magyarország: Magyar Növényvédelmi Társaság, 73.
Erdőtörvény 2009: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. 26§.
Ewald G, Vasas G. & Locsmándi Cs. 2017: Gombászok kézikönyve. Cser Kiadó, Budapest, 57.
Frank A. B. 1894 (in Fekete): A mykorrhiza gombák befolyása az erdei fák táplálkozására. Erdészeti Lapok 33(5): 403–407.
Frank A.B. 1885: Über die auf Wurzelsymbiose beninde Ernährung gewisser Bäume durch unterirdische Pilze. Berichte der Deutschen Botanischen Gesellschaft 3: 128–145.
Gálos B. & Führer E. 2018: A klíma erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. DOI: 10.17164/EK.2018.003
Gencsi L. & Vancsura R. 1992: Dendrológia. Agroinform Kiadó, Budapest, 147–151.
Gibelli G. 1883: Nuovi studii sulla malattia del castagno detta dell’inchiostro Memorie della Reale Accademia delle Scienze dell’ Istituto di Bologna 4: 287–314.
Gyurkó P. 1978: Mikorhiza gombák élettani vizsgálata laboratóriumi körülményék között. Mikológiai Közlemények 17(1-2): 29–34.
Holes L. 1988: Mikorrhiza és vékonygyökér vizsgálatok beteg és egészséges Quercus petraea fákon. In: Bartha S. (ed.): I. Magyar Ökológus Kongresszus. Budapest 1988 04. 27. – 1988. 04. 29. MTA 70.
Hollós L. 1911: Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi. K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, 248.
Ismeretlen szerző 1885: A gombák és fák közötti élettani összefüggés. Erdészeti Lapok 24: 737–738.
Jakucs E. 1997: Az eddig ismert magyarországi tölgymikorrhizák határozó kulcsa. Mikológiai Közlemények 36(2-3): 35–38.
Jakucs E. & Vajna L. 2003: Mikológia. Agroinform Kiadó, Budapest, 291–304.
Jakucs E. 2003: A mikorrhizák erdészeti alkalmazásának perspektívái és veszélyei. Erdészeti Lapok 138(5) 136–137.
Jakucs E. 2008a: A mikorrhizák szerepe a növények szárazságtűrésében. A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, 2008. szeptember 25-26., előadások összefoglalói. 61–65.
Jakucs E. 2008b: Egyes magyarországi erdők ektomikorrhizái. MTA doktori értekezés tézisei, Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszék, 1–15.
Jakucs E. 2010: Egyes magyarországi erdők ektomikorrhizái. Mikológiai Közlemények, Clusiana 46(1-2): 167–175.
Jakucs E. (ed.) 2016: Gombaszakértői praktikum. Flaccus Kiadó, Budapest, 247.
Kalmár Z. & Makara Gy. 1973: Ehető és mérges gombák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 172–173.
Kelley P. A. 2018: The Concept of Mycorrhiza. Mycologia 147–151. DOI: https://doi.org/10.1080/00275514.1931.12017032
Kiss L. 1965: Rovarölőszerek hatása mikorrhiza gombákra. Az Erdő 14(4): 153–157.
Kiss L. 1966: Mikorrhiza szabadföldi oltások eredményei. Erdészeti Kutatások 62(1-3): 285–292.
Kiss L. 1967a: Rovarölőszerek hatásának vizsgálata az erdei- és feketefenyő fontosabb mikorrhiza-gombáin laboratóriumi körülmények között. Erdészeti Kutatások 63(1-3): 241–247.
Kiss L. 1967b: Gyomirtószerek hatásának vizsgálata mikorrhiza-gombákon laboratóriumi körülmények között. Erdészeti Kutatások 63(1–3): 249–258
Kollár T. 2007: Ektomikorrhiza oltóanyag előállítási kísérletek. TDK dolgozat, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron, 1–23.
Kovács M. G. 2002: Mikorrhiza vizsgálatok alföldi területeken. Ph.D. értekezés tézisei, Szegedi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Szeged, 1–10.
Kristó L. 2008: Erdészeti szaporítóanyag-termelés. Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft, Budapest, 45–89.
Malatinszky Á. 2017: Bevezetés a természetvédelembe. Egyetemi jegyzet, Szent István Egyetem, Gödöllő, 10–14.
Melin E. & Nilsson H. 1957: Transport of 14e-Iabelled photosynthate to the fungal associate of pine mycorrhiza. Svensk Botanisk Tidskrift. 51: 166–86.
Nagy Cs. 2009: Erdészeti növénytan. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Budapest, 4.
Nagy Zs. 2010: Szarvasgomba, mint erdei melléktermék az Alföldön. In: Szulcsán G.: Kutatói Nap – Tudományos eredmények a gyakorlatban. Alföldi Erdőkért Egyesület, 50–53.
NEFAG 2020: Szarvasgomba – NEFAG Zrt. https://szarvasgomba.nefag.hu. Letöltés: 2023. 04. 08.
Pagony H. (ed) 1993: Erdei károsítók. Képes határozó. Erdőrendezési Szolgálat, Budapest, 24–27.
Pagony H. 1987: A gyökérrontó tapló (Fomes annosus). Erdőgazdaság és faipar 12: 18–19.
Schilberszky K. 1904: Az erdei fák gyökérgombáiról (mykorrhiza). Erdészeti Lapok 43(4): 336–337.
Seress D. & Kovács M. G. 2010: Tájidegen ektomikorrhiza-képző gombák a fülöpházi homokpusztagyepben. Miko lógiai Közlemények, Clusiana 49 (1-2): 129–137.
Seress D. 2009: Fenyők ektomikorrhiza-képző gombáinak vizsgálata a fülöpházi homokterületen. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológus TDK Konferencia, 1–20.
Seress D. 2015: Ektomikorrhizák morfológiai és diverzitásvizsgálata. Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudomány egyetem, Biológiai Intézet, Növényszervezettani Tanszék, Budapest, 100.
Stenstrőm E. & Unestam T. 1990: Variation in field response of Pinus silvestris to nursery inoculation with four different ectomycorrhizal fungi. Canadian Journal of Forest Research. 20:1796–1803.
Szántó M. 1990: A hazai mikorrhiza kutatás története. Mikológiai Közlemények 29(1-3): 89–102.
Szántó M. 1992: Adatok a mikorrhizált fenyőcsemeték P-tartalmáról. Mikológiai Közlemények 31(1-2): 27–34.
Szántó M. 1995a: Az erdei- és feketefenyő (Pinus silvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. Erdészeti Lapok 130(10): 306–307.
Szántó M. 1995b: Az erdei- és feketefenyő (Pinus silvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. 1. Növedékvizsgálat, a magasság alakulása, hossznövekedés. Mikológiai Közlemények 34(1): 64–74.
Szántó M. 1995c: Az erdei- és feketefenyő (Pinus silvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. 2. A növények tömegviszonyai. Mikológiai Közlemények 34(2-3): 42–47.
Szántó M. 1996: Az erdei- és feketefenyő (Pinus silvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. 3. A kémiai összetevők vizsgálata. Mikológiai Közlemények 35(1-2): 85–91.
Szántó M. 1997: Az erdei- és feketefenyő (Pinus silvestris L.; Pinus nigra Arn.) mikorrhiza kapcsolatai, a mikorrhizált növények összehasonlító vizsgálata. 4. A vizsgált növények ásványianyag tartalma. Mikológiai Közlemények 36(1): 39–46.
Szántó M. 2001: A mikorrhiza kapcsolatok szerepe az erdők egészségi állapotában. In: Mátyás Cs., Führer E. & Tóth J. (eds.): Gondolatok az erdővédelemről az ezredfordulón. Erdészeti Tudományos Intézet Kiadványai 15: 154–158.
Szegő D., Rudnóy Sz., Zöld-Balogh Á. & Bratek Z. 2007: Homoki szarvasgombával beoltott akáccsemeték mikorrhizáinak és gyökérasszociált gombáinak morfológiai és molekuláris vizsgálata. Mikológiai Közlemények, Clusiana 46(2): 269–279.
Téglás K. 1892: Ártalmas-e a fiatal fenyőcsemetéknek a mycorhiza képződésre vezető symbiózis? Erdészeti Lapok 31(12): 903.
Trappe M. J. 2005: A.B. Frank and mycorrhizae: the challenge to evolutionaryand ecologic theory. Mycorrhiza 15: 277–281. DOI: 10.1007/s00572-004-0330-5
Ubrizsy A. 1981: A mikorrhiza jelentősége a fák betegség elleni védekezésében. Az Erdő 30(8): 358–359.
Vanyin Sz. I. 1949: A mykorrhiza jelentősége a sztyepek erdősítésekor. „Príroda” 8.
Zöld-Balogh Á., Parádi I. & Bratek Z. 2002: Az őrségi Fekete-tó úszóláp növényeinek mikorrhiza-kapcsolatai. Kanitzia 10: 217–224.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
