Az erdei vadhatás és a természetes újulat térségi szintű vizsgálata az Északi-középhegységben
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2023.04Kulcsszavak:
erdei vadhatás, csülkösvad, középhegységi erdők, újulat rágottság, újulat mennyiségAbsztrakt
Jelen tanulmány az erdei vadhatás és az újulat-jellemzők összefüggéseit vizsgálja az Északi-középhegység három tájegységében (Börzsöny, Mátra, Aggteleki-karszt), mintegy 50 000 hektáron. A közel 60 000 mintapont felmérése alapján végzett elemzések aktív gazdálkodással nem érintett erdőterületekre is kiterjednek, s az erdészeti gyakorlatban használt alapvető mutatókon (borítás, rágottság) túl az újulathiány mértékének és okának témakörét is érintik. Az eredmények mindhárom tájegységben a csülkösvad fajok erős, az újulat életképességét és mennyiségi reprezentáltságát jelentősen csökkentő hatását mutatják. Erős újulat-rágottságot a minták 58,17–76,23%-ánál tapasztaltunk, ezzel párhuzamosan az alacsony (0–0,5 m) újulatnál 46,59–54,23%, míg a magas (0,5-2,5 m) újulatnál 61,31–83,91% volt azon minták aránya, ahol a borítás az 1%-ot sem érte el. Nem paraméteres korreláció elemzéssel negatív, szignifikáns kapcsolatot találtunk a nagyvad által okozott talajbolygatás mértéke és az újulatborítás között. A vadhatás csökkentése a vágásos erdők sikeres felújítása mellett a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás elterjedése és a faanyagtermeléssel nem érintett erdők hosszú távú fenntartása szempontjából is elengedhetetlen
Hivatkozások
Beguin J., Tremblay J.-P., Thiffault N., Pothier D. & Côté S. D. 2016: Management of forest regeneration in boreal and temperate deer-forest systems: challenges, guidelines, and research gaps. Ecosphere 7(10): e01488 https://doi.org/10.1002/ecs2.1488
Bencze L. 1952: Vadállományunk és vadkár. Erdőgazdaság 6(16): 13., 6(17): 12.
Bencze L. 1960: Erdőgazdasági vadkárok és a vadkárelhárítás helyzete. Az Erdő 9(5): 161–165.
Carpio A. J., Apollonio M. & Acevedo P. 2020: Wild ungulate overabundance in Europe: contexts, causes, monitoring and management recommendations. Mammal Review 51(1) https://doi.org/10.1111/mam.12221
Caudullo G., De Battisti R., Colpi C., Vazzola C. & Da Ronch F. 2003: Ungulate damage and silviculture in the Cansiglio Forest (Veneto Prealps, NE Italy). Journal for Nature Conservation 10(4): 233–241. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00023
Côté S., Rooney T. P., Tremblay J-P., Dussault C. & Waller D. M. 2004: Ecological impacts of deer overambudance. Annual Review of Ecology, Evolution and Systematics 35: 113–147. https://doi.org/10.1146/annurev.ecolsys.35.021103.105725
Cutini A., Chianucci F. & Apollonio M. 2014: Wild ungulates and forests in Europe: Insights from long term studies in Central Italy. In: Proceedings of the Second International Congress of Silviculture, Florence, Italy, November 26th–29th, 509–517.
Felton A. M., Hedwall P., Felton A., Widemo F., Wallgren M., Holmström E., Löfmarck E., Malmsten J. & Wam H. K. 2022: Forage availability, supplementary feed and ungulate density: Associations with ungulate damage in pine production forests. Forest Ecology and Management 513: 120187 https://doi.org/10.1016/j.foreco.2022.120187
Holdampf Gy. 1962: A vadkárokról. Az Erdő 11(6): 267–272.
Katona K., Fehér Á., Bleier N., Hejel P. & Szemethy L. 2015: Patások erdei élőhelyeken tapasztalható hatásainak felmérése: a vadhatás monitoring. Vadbiológia 17: 1–7.
Katona K., Hajdu M., Farkas A. & Szemethy L. 2013: Hazai bükkösök konzervációja: szálaló üzemmód és szelektív vadrágás. Tájökológiai Lapok 11(2): 223–228.
Katona K., Szemethy L. & Csányi S. 2011: Forest management practices and forest sensitivity to game damage in Hungary. Hungarian Agricultural Research 20(1): 12–16.
Katona K., Szemethy L., Hajdu M. & Csépányi P. 2009: A folyamatos erdőborítás és a vadállomány harmonikus kapcsolata a Pilis-tető bükköseiben. Erdészeti Lapok 144(7–8): 240–242.
Kovács K., Ferenc J. & Kondor I. 2009: Vadállomány által okozott károsítás. Erdészeti Lapok 144(2): 43–44.
Less N. 1991: A természetvédelem és a vadkár kapcsolatáról. Erdészeti Lapok 126(3): 88.
Mráz B., Penksza K. & Katona K. 2016: A vaddisznó (Sus scrofa) magterjesztő szerepének ökológiai értékelése. Vadbiológia 18: 44–50.
Nagy I. (ed.) 2020: Erdei vadkárfelvételi és értékelési útmutató. Földművelésügyi Értesítő 70(13): 434–511.
Náhlik A. 2022: Az erdő és nagyvad kapcsolatának hazai kutatásai az elmúlt fél évszázadban. Erdészeti Lapok 157(11): 387–393.
Nopp‑Mayr U., Reimoser S., Reimoser F., Sachser F., Obermair L. & Gratzer G. 2020: Analyzing long-term impacts of ungulate herbivory on forest-recruitment dynamics at community and species level contrasting tree densities versus maximum heights. Scientific Reports 10: 20274 https://doi.org/10.1038/s41598-020-76843-3
Olasz F., Mészáros I., Tamás V., Bálint Á., Bruczyńska, M., Wozniakowski, G. & Zádori Z. 2019: Az afrikai sertéspestis járványtana és a védekezés lehetőségei. Magyar Állatorvosok Lapja 141(2): 101–115.
Pellerin M., Said S., Richard E., Hamann J. L., Dubois-Coli C. & Hum P. 2010: Impact of deer on temperate forest vegetation and woody debris as protection of forest regeneration against browsing. Forest Ecology and Mana gement 260(4): 429–437. https://doi.org//10.1016/j
Petersson L. K., Dey D. C., Felton A. M., Gardiner E. S. & Löf M. 2020: Influence of canopy openness, ungulate exclosure, and low-intensity fire for improved oak regeneration in temperate Europe. Ecology and Evolution 10: 2626–2637. https://doi.org/10.1002/ece3.6092
Ramirez J. I., Jansen P. A., Ouden J., Goudzwaard L. & Poorter L. 2019: Long-term effects of wild ungulates on the structure, composition and succession of temperate forests. Forest Ecology and Management 432: 478–488. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2018.09.049
Ramirez J. I., Jansen P. A. & Poorter L. 2018: Effects of wild ungulates on the regeneration, structure and functioning of temperate forests: A semi-quantitative review. Forest Ecology and Management 424: 406–419. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2018.05.016
Reimoser F. 2003: Steering the impacts of ungulates on temperate forests. Journal of Nature Conservation 10: 243–252. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00024
Reimoser F., Armstrong H. & Suchant R. 1999: Measuring forest damage of ungulates: what should be considered. Forest Ecology and Management 120(1–3): 47–58. https://doi.org/10.1016/S0378-1127(98)00542-8
Reimoser F. & Putman R. 2011: Impacts of wild ungulates on vegetation: costs and benefits. In: Putman R., Apollonio M. & Andersen R. (eds.): Ungulate Management in Europe: Problems and Practices. Cambridge University Press, Cambridge, 144–191.
Schmidt M., Sommer K., Kriebitzsch U.-W., Ellenberg H. & Oheimb von G. 2004: Dispersal of vascular plants by game in northern Genmany. Part I: Roe deer (Capreolus capreolus) and wild boar (Sus scrofa). European Joumal of Forest Research 123: 167–176. https://doi.org/10.1007/s10342-004-0029-3
Simon T. 2009: Vadállomány által okozott élőhely változás. In: Kolozs L. (szerk.): Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (1988–2008). MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság, Budapest, 92–107.
Standovár T., Szmorad F., Kovács B., Kelemen K., Plattner M., Roth T. & Pataki Zs. 2016: A novel forest state assessment methodology to support conservation and forest management planning. Community Ecology 17(2): 167–177. https://doi.org/10.1556/168.2016.17.2.5
Standovár T., Kelemen K., Szmorad F., Kovács B., Kenderes K. & Pataki Zs. 2017a: Az erdőállapot-felmérés módszertana. In: Standovár T., Bán M. & Kézdy P. (szerk.): Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. (Rosalia 9.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 109–187.
Standovár T., Szmorad F., Kelemen K. & Kenderes K. 2017b: Az erdőállapot-felmérés eredményei. In: Standovár T., Bán M. & Kézdy P. (eds.): Erdőállapot-értékelés középhegységi erdeinkben. (Rosalia 9.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 189–439.
Szmorad F., Kelemen K., Kenderes K. & Standovár T. 2021: Északi-középhegységi erdők összetételének, szerkeze tének és holtfa-viszonyainak összehasonlító elemzése. Erdészettudományi Közlemények 11(1–2): 5–25.
Velamazán M., San Miguel A., Escribano R. & Perea R. 2018: Compatibility of regeneration silviculture and wild ungulates in a Mediterranean pine forest: implications for tree recruitment and woody plant diversity. Annals of Forest Science 75(35) https://doi.org/10.1007/s13595-018-0715-9
Zoltán L. & Standovár T. 2018: A 2014-es jégtörés tulajdonságai és az azt követő erdészeti fakitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben. Természetvédelmi Közlemények 24: 208–216.
Országos Erdőállomány Adattár (2016. január 1-i állapotleíró adatok)
Országos Vadgazdálkodási Adattár (1960–2020. évek adatai) / http://www.ova.info.hu
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
