Az avar és a humusztakaró vizsgálata zalai bükkösökben összefüggésben az időjárással
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2024.07Kulcsszavak:
Fagus sylvatica, avar, humusz, szén- és nitrogénkészlet, klímaAbsztrakt
Bükkös fatermési kísérleti parcellákban vizsgáltuk az avar- és a humusztakaró szerves anyagának a mennyiségét, szén- és nitrogénkészletének időbeli változását, valamint az időjárási viszonyokkal való összefüggését 2006-ban, 2010- ben és 2013-ban gyűjtött minták alapján. A mért szervesanyag-tömeg a 2006-os minták esetében volt a legnagyobb. A humusztakaró mennyisége 2010-re nagymértékben lecsökkent, majd 2013-ra tovább fogyott. Ennek megfelelően csökkent a szén- és nitrogénkészlet is. A humusz C/N aránya mérsékelt növekedést mutatott az évek előrehaladtával, azonban az értékek minden évben kedvező mull típusú humuszformára utalnak. Mind a mennyiségi, mind a minőségi változások összefüggésbe hozhatók a 2007–2010 közötti időszak január–február–március hónapjainak a sokéves átlagnál enyhébb és csapadékosabb időjárásával. A 2013-ban lombhullás előtt és után gyűjtött minták alapján arra következtettünk, hogy akár két hónap alatt is mintegy 27%-os csökkenés jelentkezhet a humusz szerves anyagának a mennyiségében. A sokéves átlaghoz képest kimutatott magasabb októberi-novemberi átlaghőmérséklet és csapadék-összeg segíthette elő a lebomlási folyamatok felerősödése következtében előállt szervesanyag-csökkenést
Hivatkozások
Aerts R. 1997: Climate, leaf litter chemistry and leaf litter decomposition in terrestrial ecosystems: a triangular relationship. Oikos 79(3): 439–449. https://doi.org/10.2307/3546886
Arbeitskreis für Bodensystematik 1985: Systematik der Böden der Bundesrepublik Deutschland, Kurzfassung. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft 44: 1–91.
Berki I., Móricz N., Rasztovits E. & Vig P. 2007: A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. & Vig P. (eds.): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, 213–228.
Bidló A. 2014: Erdei ökoszisztémák szénkészletének klímafüggő változása. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 106–111.
Bidló A. & Führer E. 2022: Szervesanyag (avar és humusz) készlet és lebomlása. In: Bartha D., Csóka Gy. & Mátyás Cs. (eds.): Az erdészeti tudományok története Magyarországon. Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának tanulmánykötete I. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, 34–36.
Birck O., Kiss R., Márkus L., Solymos R. & Tallós P. 1962: A hosszúlejáratú erdőnevelési és fatermési kísérleti területek kitűzésének, felvételezésének és fenntartásának irányelvei. Erdészeti Kutatások 58(1–3): 217–259.
Bondor A. 1988: 25 éves a magyar szervezett, hosszú lejáratú fatermési kutatás. Erdészeti Lapok 37(10): 446–453.
Coûteaux M.M., Bottner P. & Berg B. 1995: Litter decomposition, climate and litter quality. Trends in Ecology & Evolution 10(2): 63–66. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(00)88978-8
Coûteaux M., Sarmiento L., Bottner P., Acevedo D. & Thiéry J. 2002: Decomposition of standard plant material along an altitudinal transect (65–3968 m) in the tropical Andes. Soil Biology and Biochemistry 34(1): 69–78. https://doi.org/10.1016/S0038-0717(01)00155-9
Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészet tudományi Közlemények 3(1): 39–53.
Csóka Gy., Koltay A., Hirka A. & Janik G. 2009: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesek és bükkösök egész ségi állapotára. „Klíma-21” Füzetek 57: 64–73.
Davidson E.A. & Janssens I.A. 2006: Temperature sensitivity of soil carbon decomposition and feedbacks to climate change. Nature 440: 165–173. https://doi.org/10.1038/nature04514
Ellenberg H. 1988: Vegetation Ecology of Central Europe. 4th Edition, Cambridge University Press, Cambridge.
Fierer N., Allen A.S., Schimel J.P. & Holden P.A. 2003: Controls on microbial CO2 production: a comparison of surface and subsurface soil horizons. Global Change Biology 9(9): 1322–1332. https://doi.org/10.1046/j.1365-2486.2003.00663.x
Führer E. 2004: Carbon fixing capacity of the forests in Hungary. Hungarian Agricultural Research 13(3): 4–7.
Führer E. & Jagodics A. 2009: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete. „Klíma-21” Füzetek 57: 43–55.
Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. „Klíma-21” Füzetek 61: 98–107.
Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–216.
Führer E. 2014: A talaj szervesanyag-tartalmának (avar, humusz, ásványi talaj) zonalitással összefüggő változása. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 102–105.
Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27–42. https://dx.doi.org/10.17164/EK.2018.002
Führer E., Heil B., Heilig D., Jagodics A. & Kovács G. 2022a: 48. Göcsej erdészeti táj. 48.2.1. Termőhelyi viszonyok. In: Führer E. (ed.): Magyarország erdészeti tájai V. Nyugat-Dunántúl erdészeti tájcsoport. Agrárminisztérium Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 554–558.
Führer E., Heil B., Heilig D., Jagodics A. & Kovács G. 2022b: 52. Kelet-zalai-dombság erdészeti táj. 52.2.1. Termőhelyi viszonyok. In: Führer E. (ed.): Magyarország erdészeti tájai VI. Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoport. Agrár minisztérium Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 291–305.
Gálos B. & Vig P. 2014: Éghajlati tendenciák a Kárpát-medencében és Zala megyében. In: Mátyás Cs. (ed.): Agrár klíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 7–16.
Gálos B., Führer E., Czimber K., Gulyás K., Bidló A., Hänsler A. et al. 2015: Climatic threats determining future adaptive forest management – a case study of Zala County. Időjárás 119(4): 425–441.
Gere G. & Hargitai L. 1971: Az avar humifikációjának vizsgálata egy cseres-tölgyes erdőben. Erdészeti Kutatások 67(1): 21–28.
Giardina C.P. & Ryan M.G. 2000: Evidence that decomposition rates of organic carbon in mineral soil do not vary with temperature. Nature 404(6780): 858–861. https://doi.org/10.1038/35009076
Góber Z. 2005: A Zalaerdő Rt. kezelésében lévő területeken 2004-ben végbement erdőpusztulás értékelése. Erdészeti Lapok 140(5): 156–159.
Halász G. (ed.) 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.
Hansen K., Vesterdahl L., Schmidt I.K., Gundersen P., Sevel L., Bastrup-Birk A. et al. 2009: Litterfall and nutrient return in five tree species in a common garden experiment. Forest Ecology and Management 257(10): 2133-2144. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2009.02.021
HungaroMet: Meteorológiai Adattár. Homogenizált, rácspontokra interpolált napi éghajlati adatsorok. HungaroMet Nonprofit Zrt., Budapest. https://odp.met.hu/climate/homogenized_data/gridded_data_series/daily_data_series/ (Letöltés időpontja: 2023.07.03.)
Jagodics A. & Führer E. 2023: Klímaváltozás hatása az erdő avar- és humuszrétegének szervesanyag mennyi ségére és minőségére zalai bükkösök példáján. In: Koncz I. & Szova I. (eds.): Húsz éve az európai nemzeti tudományosság és a fiatal kutatók szolgálatában. A PEME XXVI. Nemzetközi PhD-Konferenciájának előadásai (Budapest, Miskolc, 2023. november). Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest–Miskolc, 81–91.
Jahn G. 1991: Temperate deciduous forests of Europe. In: Röhrig E. & Ulrich B. (eds.): Ecosystems of the world 7. Temperate deciduous forests. Elsevier, London, 377–502.
Járó Z. 1958: Alommennyiségek a magyar erdők egyes típusaiban. Erdészettudományi Közlemények 1: 151–162.
Járó Z. 1959: Az erdei alom. Erdészeti Lapok 94(8): 302–307.
Járó Z. 1963: A lomb bomlása különböző állományok alatt. Erdészeti Kutatások 59(1–2): 95–104.
Járó Z. & Mendlik G. 1986: A bükk általános és erdőművelési tulajdonságai. In: Bondor A. (ed.): A bükk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 15–30.
Járó Z. 1990: A bükkösök szerves- és tápanyagforgalma. Erdészeti Kutatások 80–81: 83–98.
Knorr W., Prentice I.C., House J.I. & Holland E.A. 2005: Long-term sensitivity of soil carbon turnover to warming. Nature 433(7023): 298–301. https://doi.org/10.1038/nature03226
Kollár T., Veperdi G. & Rédei K. 2018: A fatermési, erdőnevelési és hálózati tartamkísérletek múltja, jelene és jövője. Erdészeti Lapok 153(10): 306–310.
Kollár T. & Borovics A. 2021: A magyarországi hosszú lejáratú erdészeti tartamkísérleti hálózat fenntartásának kor szerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények 11(2): 95–114. https://dx.doi.org/10.17164/EK.2021.006
Kollár T. 2022: Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálóza tának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 12(1): 5–29. https://doi.org/10.17164/EK.2022.01
Matala J., Kellomäki S. & Nuutinen T. 2008: Litterfall in relation to volume growth of trees: analysis based on literature. Scandinavian Journal of Forest Research 23(3): 194–202. https://doi.org/10.1080/02827580802036176
Mátyás Cs., Führer E., Berki I., Csóka Gy., Drüszler Á., Lakatos F. et al. 2010: Erdők a szárazsági határon. „Klíma-21” Füzetek 61: 84–97.
McGill W.B. 1996: Review and classification of ten soil organic matter (SOM) models. In: Powlson D.S., Smith P. & Smith J.U. (eds.): Evaluation of organic matter models using existing, long-term datasets. NATO ASI Series, Vol. 38. Springer, Berlin, Heidelberg, 111–132. https://doi.org/10.1007/978-3-642-61094-3_9
Melillo J.M., Steudler P.A., Aber J.D., Newkirk K., Lux H., Bowles F.P. et al. 2002: Soil warming and carbon-cycle feedbacks to the climate system. Science 298(5601): 2173–2176. https://doi.org/10.1126/science.1074153
Mendlik G. & Birck O. 1968: Bükköseink fatermési vizsgálata. Erdészeti Kutatások 64(1–3): 31–49.
Molnár M. & Lakatos F. 2009: Bükkpusztulás Zala megyében. „Klíma-21” Füzetek 57: 74–82.
Pántos Gy., Pántosné Derimova T. & Vahaye G.A. 1981: Erdei ökoszisztémák avartakarójának száraz- és tápanyag tartalma, valamint átalakulása. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1981(1): 91–106.
Portillo-Estrada M., Pihlatie M., Korhonen J.F.J., Levula J., Frumau A.K.F., Ibrom A. et al. 2016: Climatic controls on leaf litter decomposition across European forests and grasslands revealed by reciprocal litter transplantation experiments. Biogeosciences 13(5): 1621–1633. https://doi.org/10.5194/bg-13-1621-2016
Santonja M., Fernandez C., Proffit M., Gers Ch., Gauquelin Th., Reiter I.M. et al. 2017: Plant litter mixture partly mitigates the negative effects of extended drought on soil biota and litter decomposition in a Mediterranean oak forest. Journal of Ecology 105(3): 801–815. https://doi.org/10.1111/1365-2745.12711
Sponagel H., Grottenthaler W., Hartmann K.-J., Hartwich R., Janetzko P., Joisten H. et al. 2005: Bodenkundliche Kartieranleitung. 5. Auflage. Ad-hoc-Arbeitsgruppe Boden der Staatlichen Geologischen Dienste und der Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe, Hannover.
Vanmechelen L., Groenemans R. & Van Ranst E. 1997: Forest soil condition in Europe: Results of a large-scale soil survey. Technical Report. European Commission, UN/ECE, Ministry of the Flemish Community, Brussels, Geneva.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
