A gyérítések lehetséges hatása bükk állományok genetikai szerkezetére – három hosszúlejáratú, erdőnevelési sor genetikai és fatermési szempontú értékelése
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2024.09Kulcsszavak:
bükk, Fagus sylvatica L., gyérítés, fatermés, genetikai diverzitásAbsztrakt
Vizsgálatunkban három hosszúlejáratú bükk (Fagus sylvatica L.) erdőnevelési kísérlet értékelését végeztük el az élőfakészlet alakulásának szempontjából, illetve a genetikai diverzitás esetleges változásainak feltárása céljából, Kőszegen, Tormaföldén, illetve Visegrádon. A kísérletben üzemi és intenzív erélyű gyérítések hatását elemeztük egy beavatkozástól mentes parcellához viszonyítva. A fatermési adatsorok alapján a 2000-es évektől kezdődően a kísérleti tervektől eltérő beavatkozások, illetve abiotikus károk nyomai is megfigyelhetőek voltak. A gyérítések hatása leginkább a tormaföldei és részben a kőszegi kísérlet parcellasorain érhető tetten. A genetikai vizsgálatok nem igazolták, hogy gyérítés hatására csökkenne a genetikai diverzitás, az alkalmazott öt nukleáris mikroszatellit marker alapján. Az üzemi gyérítésen átesett parcellák magasabb vagy közel azonos genetikai diverzitási értékekkel rendelkeznek, mint a kontroll. Kőszeg esetében a két kezelt parcella mutat nagyobb fokú genetikai hasonlóságot, míg Tormaföldén az üzemileg gyérített és a kontroll parcella áll egymáshoz közelebb. A visegrádi parcellasor mind a fatermés alakulása szempontjából, mind a genetikai mintázat tekintetében nehezen értékelhetőnek bizonyultak. A genetikai diverzitás regionális szinten a kőszegi állományban volt a legmagasabb, a visegrádiban pedig a legalacsonyabb.
Hivatkozások
Bruegmann T., Fladung M. & Schroeder H. 2022: Flexible DNA isolation procedure for different tree species as a convenient lab routine. Silvae Genetica 71: 20–30. https://doi.org/10.2478/sg-2022-0003
Buiteveld J., Vendramin G.G., Leonardi S., Kamer K. & Geburek T. 2007: Genetic diversity and differentiation in European beech (Fagus sylvatica L.) stands varying in management history. Forest Ecology and Management 247: 98–106. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2007.04.018
Czúcz B., Gálhidy L. & Mátyás Cs. 2013: A bükk és a kocsánytalan tölgy elterjedésének szárazsági határa. Erdészet tudományi Közlemények 3(1): 39–53.
Csépányi P., Magassy E., Kontor Cs., Szabó Cs., Szentpéteri S., Németh R. et al. 2017: A 2014. decemberi jégkár okai és következményei a Pilisi Parkerdő ZRt. által kezelt erdőállományokra. Erdészettudományi Közlemények 7(1): 25–41. https://dx.doi.org/10.17164/EK.2017.002
Dumolin S., Demesure B. & Petit R.J. 1995: Inheritance of chloroplast and mitochondrial genomes in pedunculate oak investigated with an efficient PCR method. Theoretical and Applied Genetics 91: 1253–1256 https://doi.org/10.1007/BF0022093
Frýdl J., Novotný P., Fennessy J. & von Wühlisch G. 2010: Genetic resources of beech in Europe – current state. Implementing output of COST Action E 52 Project„Evaluation of beech genetic resourcesfor sustainable forestry“ (2006–2010). (Communicationes Instituti Forestalis Bohemicae Vol. 25.), Forestry and Game Management Research Institute, Strnady, Czech Republic.
Führer E., Edelényi M., Horváth L., Jagodics A., Jereb L., Kern Z., Móring A., Szabados I. & Pödör Z. 2016: Effect of weather conditions on annual and intra-annual basal area increments of a beech stand in the Sopron Mountains in Hungary. Időjárás 120(2): 127–161.
Gálos B. & Somogyi Z. 2017: Új klímaszcenáriók – fellélegezhetnek bükköseink? Erdészettudományi Közlemények 7(2): 85–98. https://dx.doi.org/10.17164/EK.2017.006
Horváth A., Mátyás Cs. 2014: Növedékcsökkenés előrevetítése egy bükk származási kísérlet alapján. Erdészettudományi Közlemények 4 (2): 91-99.
Höhn M., Major E., Avdagić A., Bielak K., Bosela M., Coll L. et al. 2021: Local characteristics of the standing genetic diversity of European beech with high within-region differentiation at the eastern part of the range. Canadian Journal of Forest Research 51(12): 1791-1798. https://doi.org/10.1139/cjfr-2020-0413
Illés G. & Móricz N. 2022: Hazai fafajok klímaanalóg területeinek vizsgálata a klímaváltozás tükrében. Erdészettudo mányi Közlemények 12(2): 91-112. https://dx.doi.org/10.17164/EK.2022.06
Janik G., Hirka A., Koltay A., Juhász J. & Csóka Gy. 2016: 50 év biotikus kárai a magyar bükkösökben. Erdészet tudományi Közlemények 6(1): 45-60. https://dx.doi.org/10.17164/EK.2016.005
Kamvar Z.N., Tabima J.F. & Grünwald N.J. 2014 Poppr: an R package for genetic analysis of populations with clonal, partially clonal, and/or sexual reproduction. PeerJ 2:e281. https://doi.org/10.7717/peerj.281
Kollár T. & Borovics A. 2021: A magyarországi hosszú lejáratú tartamkísérleti hálózat fenntartásának korszerű irányelvei, adatfeldolgozási módszerei és legfontosabb eredményei. Erdészettudományi Közlemények 11(1-2): 95-114. https://dx.doi.org/10.17164/EK.2021.006
KollárT. 2023: Bükk (Fagus sylvatica) állományok fatermési függvénye és táblája az ERTI tartamkísérleti hálóza tának adatbázisa alapján. Erdészettudományi Közlemények 12(1): 5-29. https://doi.org/10.17164/EK.2022.01
Madas L. 1956: Ígéretes fákra alapított fatermesztési terv a visegrádi 77/A erdőrészben. Országos Erdészeti Főigaz gatóság, Budapest.
Magri D., Vendramin G.G., Comps B., Dupanloup I., Geburek T., Gömöry D., et al. 2006: A new scenario for the Quaternary history of European beech populations: palaeobotanical evidence and genetic consequences. New Phytologist 171: 199-221. https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.2006.01740.x
Mátyás Cs. 2002: Antropogén hatások. In: Mátyás Cs.: Erdészeti-természetvédelmi genetika. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 267– 313 pp.
Mendlik G. 1974: A visegrádi bükk erdőnevelési sor 5. és 10. éves újrafelvételének eredményei. Erdészeti Kutatások 1973. 69(1): 183–190.
Mendlik, G., 1976. A bükkösök erdőnevelésének legújabb eredményei. Erdészeti Kutatások 1975. 71(1): 159-165.
Nei M. 1978: Estimation of average heterozygosity and genetic distance from a small number of individuals. Genetics 89(3): 583-590. https://doi.org/10.1093/genetics/89.3.583
Paffetti D., Travaglini D., Buonamici A., Nocentini S., Vendramin G.G., Giannini R. & Vettori C. 2012: The influence of forest management on beech (Fagus sylvatica L.) stand structure and genetic diversity. Forest Ecology and Management 284: 34–44. http://dx.doi.org/10.1016/j.foreco.2012.07.026.
Pastorelli R., Smulders J.M.J., Van’t Westende W.P.C., Vosman B., Giannini R., Vettori C. & Vendramin G.G. 2003: Characterization of microsatellite markers in Fagus sylvatica L. and Fagus orientalis Lipsky. Molecular Ecology Notes 3(1): 76–78. https://doi.org/10.1046/j.1471-8286.2003.00355.x.
Peakall P.E. & Smouse R. 2012: GenAlEx 6.5: genetic analysis in Excel. Population genetic software for teaching and research – an update. Bioinformatics 28(19): 2537–2539. https://doi.org/10.1093/bioinformatics/bts460
Peakall R. & Smouse P.E. 2006: GENALEX 6: genetic analysis in Excel. Population genetic software for teaching and research. Molecular Ecology Notes 6(1): 288-295. https://doi.org/10.1111/j.1471-8286.2005.01155.x
Piotti A., Leonardi S., Heuertz M., Buiteveld J., Geburek T., Gerber S., Kramer K., Vettori C. & Vendramin G.G. 2013: Within-population genetic structure in beech (Fagus sylvatica L.) stands characterized by different disturbance histories: does forest management simplify population substructure? PLOS One 8, e73391. http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0073391.
R Core Team. 2022: R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing. http://www.R-project.org/
Somogyi Z. 2016: Projected effects of climate change on the carbon stocks of European beech (Fagus sylvatica L.) forests in Zala County, Hungary. Central European Forestry Journal 62(1): 3–14. https://doi.org/10.1515/forj-2016-0001
Soó R. 1964: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I. kötet, Akadémiai Kiadó, Buda pest, 61-63.
Szakács L. 2022: A tájcsoport erdészettörténeti leírása. In Führer E. (ed.): Magyarország erdészeti tájai. V. Nyugat Dunántúl erdészeti tájcsoport. Agrárminisztérium Nemzeti Földügyi Központ, Budapest, 33–42.
Tanaka K., Tsumura Y. & Nakamura T. 1999: Development and polymorphism of microsatellite markers for Fagus crenata and the closely related species, F. japonica. Theoretical and Applied Genetics 99: 11–15. https://doi.org/10.1007/s001220051203
Wickham H. 2016: ggplot2: Elegant Graphics for Data Analysis. Springer-Verlag New York. https://ggplot2.tidyverse.org
Yu G., Smith D.K., Zhu H., Guan Y. & Lam T.T.-Y. 2017: ggtree: an r package for visualization and annotation of phylogenetic trees with their covariates and other associated data. Methods in Ecology and Evolution 8(1): 28–36. https://doi.org/10.1111/2041-210X.12628
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
