A Remetekert Erdőrezervátum (ER-37) faállományszerkezet, fekvő holtfa és termőhely vizsgálatának eredményei
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2024.11Kulcsszavak:
monitorozás, bükk, kocsánytalan tölgy, gyertyán, dendrometria, földi lézerszkennelésAbsztrakt
A hazai erdőrezervátumok monitorozása 2005-ben kezdődött, napjainkig közel 40 magterület felmérése történt meg a hosszú távú vizsgálatsorozatok részeként. A Remetekert Erdőrezervátum alapfelmérésére 2022-ben került sor, többek között termőhelyi és faállomány szerkezeti vizsgálatok elvégzésével, amelyet a domborzatmodell megszerkesztésével és a fekvő holtfa mennyiségének felmérésével egészítettünk ki. A vizsgált középkorú, zárt szálerdő elsősorban agyagbemosódásos barna erdőtalajon áll, amelynek tápanyagtartalma megfelelő termőhelyi feltételeket biztosít az állományalkotó dombvidéki bükkös és gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőknek. A terület domináns fafaja a kocsánytalan tölgy volt, emellett magasabb törzsszámban a bükk és a gyertyán fordult elő, átlagos élőfakészletük 556 m3 /ha, állománysűrűségük 762 törzs/ha volt. Az első lombkoronaszintet alkotó fák átlagosan kb. 20 méter magasak, a második lombkoronaszint magassága átlagosan 14 méter körüli. A fekvő holtfa eloszlása egyenlőtlen volt, mennyisége átlagosan 24,8 m3 /ha.
Hivatkozások
Aicardi I., Dabove P., Lingua A.M. & Piras M. 2016: Integration between TLS and UAV photogrammetry techniques for forestry applications. iForest – Biogeosciences and Forestry 10(1): 41–47. https://doi.org/10.3832/ifor1780-009
Bartha D., Bidló A., Borhidi A., Bölöni J., Czájlik P., Esztó P., Forró E., Hahn I., Horváth F., Kovács G., Maglóczky Zs., Mázsa K., Oroszi S., Siller I., Somogyi Z., Standovár T., Temesi G. & Traser Gy. 2002: Az erdőrezervátum fogalma. In: Horváth F. & Borhidi A. (eds.): A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei, 15-16.
Christensen M., Hahn K., Mountford E.P., Ódor P., Standovár T., Rozenbergar D. et al. 2005: Dead wood in Euro pean beech (Fagus sylvatica) forest reserves. Forest Ecology and Management 210: 267–282. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2005.02.032
Czájlik P. 1989: Vándortábortól az „őserdő” rezervátumig. In: Soproni Egyetem: Az Erdészeti és Faipari Egyetem lapja, 89/1 (természetvédelmi különszám), pp. 36–39.
Czájlik P. 1994: Megtörtént a magyarországi erdőrezervátum-hálózat végleges kijelölése. Környezet és Fejlődés 5(2): 36-38.
Erdőtérkép 2024: Magyarországi Erdészeti Webtérkép. Elérés: https://erdoterkep.nebih.gov.hu/. Elérve: 2024. 03. 19.
GreenValley International 2024: LiDAR360 User Guide. LiDAR point cloud processing and analyzing software. https://greenvalleyintl.com/gvi/web/us/file/EN-LiDAR360_UserGuide.pdf
Horváth F. 2012: Módszertani fejlesztések az erdőrezervátumok hosszú távú faállomány-szerkezeti kutatásához. Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Sopron, 125 pp. Egyéb URL
Horváth F. & Borhidi A. (eds.) 2002: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 289 pp.
Karpiński L., Maák I. & Wegierek P. 2021: The role of nature reserves in preserving saproxylic biodiversity: using longhorn beetles (Coleoptera: Cerambycidae) as bioindicators. The European Zoological Journal 88: 487–504. https://doi.org/10.1080/24750263.2021.1900427
Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J. & Vojkó A. (eds.) 2008: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 pp.
LaRue E.A., Wagner F.W., Fei S., Atkins J.W., Fahey R.T., Gough C.M. et al. 2020: Compatibility of Aerial and Terrestrial LiDAR for Quantifying Forest Structural Diversity. Remote Sensing 12(9): 1407 https://doi.org/10.3390/rs12091407
Luo X-L., Jiang N., Li H-B., Xiao H-X., Chen X-Z. & Zhou J-W. 2024: A High-Precision Modeling and Error Analysis Method for Mountainous and Canyon Areas Based on TLS and UAV Photogrammetry. IEEE Journal of
Selected Topics in Applied Earth Observations and Remote Sensing 17: 7710–7724. https://doi.org/10.1109/JSTARS.2024.3382092
Mátyás Cs. 1993: Erdőrezervátum: új koncepció tör utat. Erdészeti Lapok 128 (1):13. Teljes szöveg
Ódor P., Bölöni J. & Standovár T. 2009: Felvételezési protokoll az aljnövényzet mintavételére az erdőrezervátum hosszú távú vizsgálatsorozat (HTV) keretében. Kézirat, ER Achivum Vácrátót, 2 p.
Ódor P., Heilman-Clausen J., Christensen M., Aude E., van Dort K. W., Piltaver A. et al. 2006: Diversity of dead wood inhabiting fungi and bryophytes in semi-natural beech forests in Europe. Biological Conservation 131: 58–71. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.02.004
Ökológiai Kutatóközpont 2024: Remetekert Erdőrezervátum. Elérés: https://erdorezervatum.hu/Remetekert. Elérve: 2024. 03. 19.
Parviainen J., Kassioumis K., Bücking W., Hochbichler E., Päivinen R. & Little D. 2000: Forest reserves research network in Europe. Mission, Goals, Outputs, Linkages, Recommendations and Partners. Final Report, COST
Action E4. The Finnish Forest Research Institute, Joensuu Research Station, 28 p.
Sabatini F.M., Burrascano S., Keeton W.S., Levers C., Linder M., Pötzschner F. et al. 2018: Where are Europe’s last primary forests? Diversity and Distributions 24 (10): 1426–1439. https://doi.org/10.1111/ddi.12778
Sabatini F.M., Hendrik B. et al. 2021: European primary forest database v2.0. SCIENTIFIC DATA 8(1) Paper: 220, 14 p. https://doi.org/10.1038/s41597-021-00988-7
Somogyi Z. 2002: 5. Az erdőrezervátumokban folytatandó kutatások általános célkitűzései In: Horváth F. & Borhidi A. (eds.): A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei, 83-87.
Standovár T., Ódor P., Aszalós R. & Gálhidy L. 2007: Sensitivity of ground layer vegetation diversity descriptors in indicating forest naturalness. Community Ecology 7: 199–209. https://doi.org/10.1556/ComEc.7.2006.2.7
Temesi G., Mázsa K. & Horváth F. 2002: 3. Az Erdőrezervátum-program jogi, szervezeti és infrastruktúrális keretei. In: Horváth F. & Borhidi A. (eds.): A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei, 27-59.
Torralba J., Carbonella-Rivera J.P., Ruiz L.Á. & Crespo-Peremarch P. 2022: Analyzing TLS Scan Distribution and Point Density for the Estimation of Forest Stand Structural Parameters. Forests 13(12): 2115. https://doi.org/10.3390/f13122115
Uhl B., Wölfing M. & Fiedler K. 2020: Understanding small-scale insect diversity patterns inside two nature reserves: the role of local and landscape factors. Biodiversity Conservation 29: 2399–2418. https://doi.org/10.1007/s10531-020-01981-z
Vandekerkhove K., De Keersmaeker L., Menke N., Meyer P. & Verschelde P. 2009: When nature takes over from man: Dead wood accumulation in previously managed oak and beech woodlands in North-western and Central Europe. Forest Ecology and Management 258(4): 425–235. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2009.01.055
Wölfling M., Uhl B. & Fiedler K. 2020: Ecological Drift and Directional Community Change in an Isolated Mediterranean Forest Reserve—Larger Moth Species Under Higher Threat. Journal of Insect Science 7: 1–10. https://doi.org/10.1093/jisesa/ieaa097
évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
