A hazai erdőállomány fahasználati lehetőségeinek előrejelzése és a túltartott faállományok vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2025.01Kulcsszavak:
hozamvizsgálat, választékszerkezet, túltartott állományok, HWP, klímamitigáció, széntárolásAbsztrakt
Tanulmányunkban a 2023–2100 közötti időszakra vonatkozóan egyszerű hozamvizsgálatot végeztünk a körzeti erdőtervekben előírt vágásérettségi korok alapján. Eredményeink szerint még az új erdőtelepítések nélkül is évente több faanyag válik kitermelhetővé a 2023–2100 közötti időszakban, mint az elmúlt tíz év átlagos fakitermelési szintje. A 2023–2050 közötti időszakban a kitermelési lehetőségek várhatóan a jelenlegi fakitermelési szint 153%-át teszik majd ki. Ez a mostani szint fölött további 4 millió m³-es fahasználati potenciált jelent anélkül, hogy a már 2023-ban is túltartott állományokat kitermelnék. A projekciós időszak első felében a kitermelésre elérhető iparifa hozam várhatóan meghaladja az iparifa termelés átlagos historikus szintjét. Azonban a projekciós időszak második felében az iparifa hozam csökkenő tendenciát mutat, és még a 2014–2023-as évek átlaga alá is eshet. Az iparifa hozam előre jelzett csökkenése rávilágít a faipari innováció kiemelt fontosságára. Tanulmányunkban a hazai túltartott erdőállományok jellemzőit és élőfakészletét is vizsgáltuk. Eredményeink szerint a hazai erdőállomány élőfakészletének 12,2%-a túltartott, és a túltartott erdőállományok élőfakészlete az elmúlt 43 évben megháromszorozódott, és 2023-ra 50,2 millió m3 -re emelkedett. A túltartott erdők olyan faanyag-tartalékot képviselnek, amely rendelkezésre állhat a növekvő faanyag-kereslet kielégítésére. Ugyanakkor, ha a jelenlegi körülmények és erdőgazdálkodási gyakorlatok folytatódnak, élőfakészletük jelentős része minőségi romlásra van ítélve, és akár piacképességét is elveszítheti. Ezen megújuló és megújítható természeti erőforrás mozgósításához az erdőgazdálkodási gyakorlatok megváltoztatására és új faipari innovációkra lesz szükség. A cikk a Borovics et al. 2023 (Estimation of the Overmature Wood Stock and the Projection of the Maximum Wood Mobilization Potential up to 2100 in Hungary) eredeti közlésnek az Országos Erdőállomány Adattár 2023. évi statisztikai állapota szerint aktualizált és részben átdolgozott fordítása.
Hivatkozások
AM 2025: Magyarország erdeivel kapcsolatos adatok. https://foldalap.am.gov.hu/Magyarorszag_erdeivel_kapcsola tos_adatok_news_513.
Auer V & Rauch P. 2020: Assessing hardwood flows from resource to production through Material Flow Analysis. In: Nemeth R., Rademacher P., Hansmann C., Bak M. & Bader M. (eds.): 9th Hardwood Proceedings, Vol. 9 – Part I: An Underutilized Resource: Hardwood Oriented Research. 13–20.
Bell J., Paula L., Dodd T., Németh S., Nanou C., Mega V. et al. 2018: EU ambition to build the world’s leading bioeconomy – uncertain times demand innovative and sustainable solutions. New Biotechnology 40: 25–30. https://doi.org/10.1016/j.nbt.2017.06.010.
Borovics A. 2022: ErdőLab: a Soproni Egyetem erdészeti és faipari projektje: Fókuszban az éghajlatváltozás mérséklése. Erdészeti Lapok 157: 114–115.
Borovics A., Mertl T., Király É. & Kottek P. 2023: Estimation of the overmature wood stock and the projection of the maxi mum wood mobilization potential up to 2100 in Hungary. Forests 14(8): 1516. https://doi.org/10.3390/f14081516.
Böttcher H., Kurz W.A. & Freibauer A. 2008: Accounting of forest carbon sinks and sources under future climate protocol; factoring out past disturbance and management effects on age-class structure. Environmental Science & Policy 11: 669–686.
Canadell J.G., Pataki D.E., Gifford R., Houghton R.A., Luo Y., Raupach M.R., Smith P. & Steffen W. 2007: Saturation of the terrestrial carbon sink. In: Canadell J., Pataki D. & Pitelka L. (eds.): Terrestrial Ecosystems in a Changing World. Springer, Berlin–Heidelberg, 59–78.
Ceccherini G., Duveiller G., Grassi G., Lemoine G., Avitabile V., Pilli R. & Cescatti A. 2020: Abrupt increase in harvested forest area over Europe after 2015. Nature 583: 72–77. https://doi.org/10.1038/s41586-020-2438-y.
Desai A.R., Bolstad P.V., Cook B.D., Davis K.J. & Carey E.V. 2005: Comparing net ecosystem exchange of carbon dioxide between an old-growth and mature forest in the upper Midwest, USA. Agricultural and Forest Meteorology 128(1–2): 33–55.
Duncker P.S., Barreiro S.M., Hengeveld G.M., Lind T., Mason W.L., Ambrozy S. & Spiecker H. 2012: Classification of forest management approaches: A new conceptual framework and its applicability to European forestry. Ecology and Society 17(4): 51.
EC 2018: A sustainable bioeconomy for Europe: strengthening the connection between economy, society and the environ ment. Updated Bioeconomy Strategy. European Commission, Brussels.
EC 2020: EU biodiversity strategy for 2030 – Bringing nature back into our lives. European Commission, Brussels. COM(2020) 380 final.
EC 2021: New EU Forest Strategy for 2030. European Commission, Brussels. COM(2021) 572 final.
Führer E. 2010: A fák növekedése és a klíma. Klíma–21 Füzetek 61: 98–107.
Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8: 27–42. https://doi.org/10.17164/EK.2018.002.
Führer E., Gálos B., Jagodics A. & Mátyás Cs. 2022: Erdészeti klímaosztályok és meteorológiai jellemzésük. In: Bartha D., Csóka Gy. & Mátyás Cs. (szerk.): Az erdészeti tudományok története Magyarországon. Soproni Egyetemi Kiadó, Sop ron, pp. 26–31.
Führer E., Horváth L., Jagodics A., Machon A. & Szabados I. 2011: Application of a new aridity index in Hungarian forestry practice. Időjárás 115(3): 205–216.
Führer E., Jagodics A., Juhász I., Marosi Gy. & Horváth L. 2013: Ecological and economical impacts of climate change on Hungarian forestry practice. Időjárás 117(2): 159–174.
Gál J. 1988. Fatermési függvények bevezetése az üzemtervek számítógépes adatfeldolgozásába. Kutatási jelentés.; Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdőrendezéstani Tanszék, Sopron.
Gálos B. & Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti célú előrevetítése. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 43–55. https://doi.org/10.17164/EK.2018.003.
Goulden, M.L.; Wofsy, S.C.; Harden, J.W.; Trumbore, S.E.; Crill, P.M.; Gower, S.T. et al. 1998: Sensitivity of boreal forest carbon balance to soil thaw. Science 279 (5348), 214–217.
Grassi G. & Pilli R. 2017: Method applied by the JRC for projecting forest GHG emissions and removals based on the “continuation of current forest management”. EUR 28623 EN. Publications Office of the European Union, Luxembourg. https://doi.org/10.2760/844243.
Hetemäki L., Hanewinkel M., Muys B., Ollikainen M., Palahí M. & Trasobares A. 2017: Leading the way to a European circular bioeconomy strategy. From Science to Policy 5. European Forest Institute. https://doi.org/10.36333/fs05.
Illés G. & Móricz N. 2022: Climate envelope analyses suggests significant rearrangements in the distribution ranges of Central European tree species. Annals of Forest Science 79(1). https://doi.org/10.1186/s13595-022-01154-8.
Joelsson L., Di Fulvio A., De La Fuente E., Bergström H. & Athanassiadis A. 2016: Integrated supply of stemwood and residual biomass to forest-based biorefineries. International Journal of Forest Engineering 27(2): 115–138. https://doi.org/10.1080/14942119.2016.1184955.
Király É., Börcsök Z., Kocsis Z., Németh G., Polgár A. & Borovics A. 2022: Carbon sequestration in harvested wood prod ucts in Hungary: an estimation based on the IPCC 2019 Refinement. Forests 13(11): 1809. https://doi.org/10.3390/f13111809.
Király É., Kis-Kovács G., Börcsök Z., Kocsis Z., Németh G. & Polgár A. et al. 2023: Modelling carbon storage dynamics of wood products with the HWP-RIAL model – projection of particleboard end-of-life emissions under different climate mitigation measures. Sustainability 15(7): 6322. https://doi.org/10.3390/su15076322.
Kottek P. & Király É. 2019: A klíma változása kimutatható az Országos Erdőállomány Adattár klímakategóriáiban. Er dészettudományi Közlemények 9(1): 7–18. https://doi.org/10.17164/EK.2019.001.
Kottek P., Király É., Mertl T. & Borovics A. 2023a: Trends of forest harvesting ages by ownership and function and the effects of the recent changes of the forest law in Hungary. Forests 14(4): 679. https://doi.org/10.3390/f14040679.
Kottek P., Király É., Mertl T. & Borovics A. 2023b: The re-parametrisation of the DAS model based on National Forestry Database data. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 19(2), 61–74. https://doi.org/10.37045/aslh-2023-0005.
Kovácsevics P. 2017: Hungary. In: Barreiro S., Schelhaas M.-J., McRoberts R.E. & Kändler G. (eds.): Forest Inventory based Projection Systems for Wood and Biomass Availability. Managing Forest Ecosystems 29. Springer https://doi.org/10.1007/978-3-319-56201-8.
Kurz W.A., Dymond C.C., White T.M., Stinson G., Shaw C.H. & Rampley G.J. et al. 2009: CBM-CFS3: a model of carbon dynamics in forestry and land-use change implementing IPCC standards. Ecological Modelling 220: 480–504.
Lakatos F. 1999: Bark beetles on pine in Hungary. In: Foster B., Knizek M. & Grodzki W. (eds.): Methodology of Forest Insect and Disease Survey in Central Europe. 248–249.
Law B.E., Sun O.J., Campbell J., Van Tuyl S. & Thornton P.E. 2003: Changes in carbon storage and fluxes in a chronose quence of ponderosa pine. Global Change Biology 9(4): 510–524.
Lerink B.J.W., Schelhaas M.-J., Schreiber R., Aurenhammer P., Kies U. & Vuillermoz M. et al. 2023: How much wood can we expect from European forests in the near future? Forestry: An International Journal of Forest Research. https://doi.org/10.1093/forestry/cpad009.
Mátyás Cs., Berki I., Bidló A., Csóka Gy., Czimber K., Führer E. et al. 2018: Sustainability of forest cover under climate change on the temperate-continental xeric limits. Forests 9: 489. https://doi.org/10.3390/f9080489.
Mátyás Cs., Bidló A., Czimber K., Gálos B., Gribovszki Z. et al. 2022: A klímaváltozáshoz alkalmazkodás támogatása az erdészetben: Az Agrárklíma döntéstámogató rendszer. Légkör 67(1): 4–11. https://doi.org/10.56474/legkor.2022.1.1.
Mátyás Cs., Berki I., Czúcz B., Gálos B., Móricz N. & Rasztovits E. 2010: Future of beech in Southeast Europe from the perspective of evolutionary ecology. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 6: 91–110.
MCPFE 2003: Improved pan-European indicators for sustainable forest management as adopted by the MCPFE Expert Level Meeting (7–8 October 2002, Vienna, Austria). Ministerial Conference on the Protection of Forests in Europe, Liaison Unit Vienna & UNECE/FAO. http://www.mcpfe.org/files/u1/publications/pdf/improved_indicators.pdf.
Mertl T. & Schiberna E. 2022: A privatizáció nehezen múló öröksége a magánerdőkben. Erdészeti Lapok 157: 167–168.
Mund M., Kummetz E., Hein M., Bauer G.A. & Schulze E.D. 2002: Growth and carbon stocks of a spruce forest chronose quence in central Europe. Forest Ecology and Management 171(3): 275–296.
Nabuurs G.J., Arets E.J.M.M., Lesschen J.P. & Schelhaas M.J. 2018: Effects of the EU LULUCF regulation on the use of biomass for bioenergy. Wageningen Environmental Research rapport No. 2886. Wageningen Environmental Re search, Wageningen, 72 p.
OSAP 2023: National statistical data collection program. https://agrarstatisztika.kormany.hu/erdogazdalkodas2
Pilli R., Grassi G., Kurz W.A., Moris J.V. & Abad Viñas R. 2016: Modelling forest carbon stock changes as affected by harvest and natural disturbances. II. EU-level analysis. Carbon Balance and Management 11: 20.
Pregitzer K.S. & Euskirchen E.S. 2004: Carbon cycling and storage in world forests: biome patterns related to forest age. Global Change Biology 10(12): 2052–2077.
Schulze E.D., Lloyd J., Kelliher F.M., Wirth C., Rebmann C., Lühker B. et al. 1999: Productivity of forests in the Eurosiberian boreal region and their potential to act as a carbon sink—a synthesis. Global Change Biology 5(6): 703–722.
Tobisch T. & Kottek P. 2013: Forestry-related databases of the Hungarian Forestry Directorate. Version 1.1 (October 8, 2013). Budapest.
Tuomasjukka D., Martire S., Lindner M., Athanassiadis D., Kühmaier M. & Tumajer J. et al. 2018: Sustainability impacts of increased forest biomass feedstock supply; a comparative assessment of technological solutions. International Journal of Forest Engineering 29(2): 99–116. https://doi.org/10.1080/14942119.2018.1459372.
Udvarhelyi B. 2018: Unlawful acquisition of agricultural and forestry land in the criminal law. Journal of Agricultural and Environmental Law 25/2018.
Ujvári-Jármay É., Nagy L. & Mátyás Cs. 2016: The IUFRO 1964/68 inventory provenance trial of Norway spruce in Nyírjes, Hungary—results and conclusions of five decades. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 12: 178. https://doi.org/10.1515/aslh-2016-0001.
UNECE/FAO 2021: Forest Sector Outlook Study 2020–2040. Geneva Timber and Forest Study Paper 51 (ECE/TIM/SP/51). United Nations.
Verkerk P.J., Mavsar R., Giergiczny M., Lindner M., Edwards D. & Schelhaas M.J. et al. 2014: Assessing impacts of inten sified biomass production and biodiversity protection on ecosystem services provided by European forests. Ecosystem Services 9: 155–165. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2014.06.004.
Verkerk P.J., Delacote P., Hurmekoski E., Kunttu J., Matthews R. & Mäkipää R. et al. 2022: Forest-Based Climate Change Mitigation and Adaptation in Europe. From Science to Policy 14. European Forest Institute, Joensuu. ISBN 978-952-7426-22-7.
Wernick I.K., Ciais P., Fridman J., Högberg P., Korhonen K.T., Nordin A. & Kauppi P.E. 2021: Quantifying forest change in the European Union. Nature 592: E13–E14. https://doi.org/10.1038/s41586-021-03293-w.
World Wide Fund for Nature & International Institute for Applied Systems Analysis 2012: Living Forests Report. Chapter 3. World Wide Fund for Nature.
Zaehle S., Sitch S., Prentice I.C., Liski J., Cramer W., Erhard M., Hickler T. & Smith B. 2006: The importance of age-related decline in forest NPP for modeling regional carbon balances. Ecological Applications 16(4): 1555–1574.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
