Ígéretes fehér (Leuce-) nyár klónok termesztési technológiai vizsgálata kísérleti ültetvényekben, eltérő termőhelyi viszonyok mellett
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2025.05Kulcsszavak:
Leuce-nyár, faültetvény, termőhely, vegetatív szaporítás, termesztési technológiaAbsztrakt
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete közel fél évszázada foglalkozik a Leuce-nyár állományok nemesítési és termesztési kérdéseivel. Európai Innovációs Projekt (EIP-AGRI) keretén belül, 2020-ban megkezdtük a kísérleti klónok vegetatív szaporíthatóságának vizsgálatát és kísérleti iparifa-ültetvényeket létesítettünk. A projekt célja, és egyben a Leuce-nyárasok termesztés-fejlesztésében is elsőrendűen fontos feladat olyan vegetatív szaporítási mód kidolgozása, amellyel kiváló növekedésű, a klímaváltozás következtében szárazodó klímát jól tűrő, kórokozókkal és károsítókkal szemben ellenállóbb, faipari célra értékesebb alapanyagot nyújtó fajták üzemi szintű termelése megvalósítható. A projekt során üvegházi, csemetekerti és üzemi kísérleti körülmények között, különböző módszerek alkalmazása mellett vizsgáljuk a vegetatív szaporíthatóságot. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetében folyó korábbi vizsgálatok alapján két ígéretes Leuce-nyár kísérleti klón (Populus alba x Populus grandidentata H-337 és Populus alba x Populus grandidentata H-384) alkalmas lehet a megfogalmazott célok teljesítéséhez.
Hivatkozások
Ábri T. 2024: Szelektált akácfajták ökológiai és termesztési technológiai értékelése. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem.
Balla I., Keserű Zs., Rédei K. & Antal B. 2016: Leuce-nyár klónok mikroszaporítása és ennek szerepe a szelekciós nemesítésben. Agrártudományi Közlemények/Acta Agraria Debreceniensis 69: 43-48.
Borovics A., Benke A. & Csintalan Zs. 2009: Hazai nyárak populációgenetikai és élettani vizsgálata az erdészeti célú felhasználás fejlesztése céljából. OTKA Zárójelentés, 2009.
Führer E. 2018: A klímaértékelés erdészeti vonatkozásai. Erdészettudományi Közlemények 8(1): 27-42.
Keserű Zs., Rédei K. 2012: Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények 2(1): 61-71.
Keserű Zs. 2013: A nemesítés szerepe a homoki leuce-nyárasok termesztés-fejlesztésében Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem.
Keserű Zs. 2022: A nyár fajtaválaszték lehetséges bővítése ígéretes Leuce-nyár klónokkal. In: Czimber K. (ed.): Erdészeti Tudományos Konferencia, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar, Sopron. 53-60.
Keserű Zs. Póvikné Török Cs., Sóvágó E. & Rásó J. 2023: Ígéretes fehér (Leuce-) nyár klónok vizsgálata gyenge adottságú termőhelyeken. In: Csiha I. (ed.): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap: Tudományos eredmények a gyakorlatban.
Lakitelek, Magyarország 2023.11.09. Kecskemét: Alföldi Erdőkért Egyesület, 73-83.
Kopecky F. 1978: A nyárak nemesítése. In: Keresztesi B. (ed.) A nyárak és fűzek termesztése. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest: 47–67.
Rédei K. & Keserű Zs. 2007: A szelekciós nemesítés újabb eredményei. In: Rédei Károly (ed.): Homoki fehérnyárasok termesztés-fejlesztése. Budapest, Agroinform Kiadó, 24-28.
Rédei K., Keserű Zs. & Szulcsán G. 2010: Early Evaluation of Promising White Poplar (Populus alba L.) Clones in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 6: 9-16.
Szemerédi M. 1979: A fehér nyár nagyüzemi vegetatív szaporítása. Az Erdő 10: 443–447.
Veperdi G. 1995: A gyökérrontó tapló által fertőzött kiskunsági fenyőállományok felújítása. ERTI kutatási jelentés. Budapest.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
