A szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus robur L. subsp. robur) termésbélyegeinek összehasonlító morfológiai vizsgálata

Szerzők

  • Ivett Hegedüs Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs
  • Dénes Bartha Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet, Sopron

DOI:

https://doi.org/10.17164/EK.2025.10

Kulcsszavak:

tölgy, határozóbélyeg, makk, kupacs, kupacspikkely

Absztrakt

A szárazságtűrő fafajoknak egyre nagyobb jelentőségük van a klímaváltozás miatt, ezért tanulmányunkban a déli, délkeleti elterjedésű Quercus robur subsp. pedunculiflora-t vontuk vizsgálat alá. Kutatásunk során morfológiai különbségeket kerestünk a Quercus robur subsp. pedunculiflora és a Quercus robur subsp. robur taxonok termései között. A botanikai szakirodalom határozóbélyegként jelzi a termős virágzati tengely (kocsány) hosszát és a kupacspikkelyek helyzetét, ezért tanulmányunkban a termést rögzítő és részben védő funkcióval rendelkező kupacsot hangsúlyosabban vizsgáltuk. A mintavételezést román és magyar előfordulási helyeken, összesen 18 lelőhelyen, 34 db egyed bevonásával végeztük el. Morfometriai mérés 625 db termés esetében történt, melyek során külön mértük a makkokat és külön a hozzájuk tartozó kupacsokat a terméskocsányokkal együtt. A termések adatait főkomponensanalízissel (PCA), a kupacs és kocsány adatait főkoordináta analízissel (PCoA) értékeltük ki. A kupacspikkelyek vizsgálatára Pearson-féle khi-négyzet próbát alkalmaztunk. Szignifikáns különbséget a termések hosszában, a kupacsok mélységében, magasságában, belső és külső átmérőjükben, a kupacspikkely magasságokban és a kocsányok átmérőjében tudtunk kimutatni e két taxon között. A terméskocsány hossza, amit a szakirodalom határozóbélyegként említ további vizsgálatokat kíván a levéllemezzel együtt, önmagában nem nyújtott elegendő információt a taxonok közötti elkülönítésben.

Hivatkozások

Aitken S.N. & Bemmels J.B. 2015: Time to get moving: Assisted gene flow of forest trees. Evolutionary Applications 9: 271–290. https://doi.org/10.1111/eva.12293

Aizen M.A. & Patterson W.A. 1990: Acorn size and geographical range in the North American oaks (Quercus L.). Journal of Biogeography 17: 327–332.

Apostol E.N. 2019: Variabilitatea descriptorilor frunzelor în populații autohtone de stejar pedunculat (Quercus robur L.) și stejar brumăriu (Quercus pedunculiflora K. Koch). Editura Silvică, Voluntari.

Bakiş Y. & Babaç M.T. 2014: Morphological variability of acorns and its taxonomic significance in Quercus L. from Turkey. Bangladesh Journal of Botany 43(3): 293–299.

Bartha D. 2018: Magyarország fa- és cserjefajai. Mezőgazda Kiadó, Budapest. A szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy… 161

Barzdajn W. 2002: The variability of dimensions of Quercus robur L. and Quercus petraea (Matt.) Liebl. acorns in Poland. Dendrobiology 47: 21–24.

Browne L., Wright J.W., Fitz-Gibbon S., Gugger P.F. & Sork V.L. 2019: Adaptational lag to temperature in valley oak (Qu ercus lobata) can be mitigated by genome-informed assisted gene flow. Proceedings of the National Academy of Sci ences. U.S.A. 116(50): 25179–25185. https://doi.org/10.1073/pnas.1908771116

Devetaković J., Nonić M., Prokić B., Popović V. & Šijačić-Nikolić M. 2019: Acorn size influence on the quality of pedunculate oak (Quercus robur L.) one-year old seedlings. Reforesta 8: 17–24. http://dx.doi.org/10.21750/R EFOR.8.02.72

Fekete L. & Mágócsy-Dietz S. 1896: Erdészeti növénytan II. kötet. Növényrendszertan, részletes növénytan. Növényföld rajz. Pátria, Budapest.

Gencsi L. & Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 728p.

Georgescu C.C. & Morariu I. 1948: Monografia Stejarilor din Romania. Rev. Studii. ICEF, Nr. 2., București.

Hammer Ø., Harper D.A.T. & Ryan P.D. 2001: PAST: Paleontological statistics software package for education and data analysis. Palaeontologia Electronica 4: 1–9.

Hegedüs I. & Patocskai Z. 2025: Makkbehozatal Dobrudzsából a támogatott génáramlás jegyében – Kísérletezés a szürke tölggyel. Erdészeti Lapok 160(1): 10–12.

Illés N. 1889: Tölgyeink makkja. Erdészeti Lapok 28(7): 521–535.

IPCC 2021: Climate Change 2021: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA. https://doi.org/10.1017/9781009157896

Kárpáti B., Partos K., Szénási M. & Borovics A. 2024: Magok határok nélkül. Erdészeti Lapok 159(11): 489–490.

Koch K. 1849: Beiträge zu einer Flora des Orientes II. Linnaea 22: 177–336.

Li R., Sun B. & Wang Q. 2015: Two new Castanopsis (Fagaceae) species based on cupule and foliage from the upper Miocene of eastern Zhejiang, China. Plant Systematics and Evolution 301: 25–39. https://doi.org/10.1007/s00606-014-1051-7

Major S. 2002: Variability of Quercus robur L. and Quercus petraea (Matt.) Liebl. acorn size in the region of the Pomeranian plains. Dendrobiology 47: 25–31.

Mátyás V. 1952: Erdei magvak. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Mátyás V. 1967a: Hamvas- vagy szürketölgy (Quercus pedunculiflora C. Koch). In: Keresztesi B. (ed.): A tölgyek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 81–84.

Mátyás V. 1967b: Tölgymakk-termesztés. In: Keresztesi B. (ed.): A tölgyek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 204–235.

Mead A., Fitz-Gibbon S., Knapp J., Sork V.L. 2024: Comparison of conservation strategies for California channel island oak (Quercus tomentella) using climate suitability predicted from genomic data. Evolutionary Applications 17: e70057. https://doi.org/10.1111/eva.70057

Menitsky Yu. L. 1984: Oaks of Asia. Science Publishers, Leningrad.

Nikolić N.P. & Orlović S.S. 2002: Genotypic variability of morphological characteristics of english oak (Quercus robur L.) acorn. Novi Sad. Proceedings for Natural Sciences, Matica Srpska, 102: 53–58. https://doi.org/10.2298/ZMSPN0201053N

Proietti E., Filesi L. & Di Marzio P. 2021: Morphology, geometric morphometrics, and taxonomy in relict deciduous oaks woods in northern Italy. Rendiconti Lincei. Scienze Fisiche e Naturali 32: 549–564. https://doi.org/10.1007/s12210-021-01001-4

Schwarz O. 1937: Monographie der Eichen Europas und des Mittelmeergebietes. Selbstverlag, Dahlem bei Berlin.

Sun J., Shi W., Wu Y., Ji J., Feng J., Zhao J. et al. 2021: Variations in acorn traits in two oak species: Quercus mongolica Fisch. ex Ledeb. and Quercus variabilis Blume. Forests 12: 1755. https://doi.org/10.3390/f12121755

A szürke tölgy (Quercus Robur L. SUBSP. Pedunculiflora (K. Koch) menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus Robur L. SUBSP. Robur) termésbélyegeinek összehasonlító morfológiai vizsgálata

##submission.downloads##

Megjelent

2026-02-25

Hogyan kell idézni

Hegedüs, I., & Bartha, D. (2026). A szürke tölgy (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus robur L. subsp. robur) termésbélyegeinek összehasonlító morfológiai vizsgálata. Erdészettudományi Közlemények | SOE ERTI és SOE EMK tudományos folyóirata, 15(1-2), 129–142. https://doi.org/10.17164/EK.2025.10

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei