Összehasonlító talajbiológiai vizsgálatok a hansági reliktum Csíkos-éger erdőben és a környező faállományokban
DOI:
https://doi.org/10.17164/EK.2025.12Kulcsszavak:
talajbiológiai minőség, QBS, Collembola, talajdegradációAbsztrakt
Kutatásunkban talajfaunisztikai vizsgálatokat végeztünk egy hansági reliktum jellegű mézgás éger állományban (Csí- kos-éger), valamint ezzel egyidejűleg vizsgáltuk a területen található egyéb állománytípusok (természetszerű tölgyes-kőrises, ültetett hazai- és nemesnyár-állományok) talajfaunáját. A talajbiológiai minőség értékelésére a QBS indexet alkalmaztuk, amelynek alapja a különböző, a talajban való léthez eltérő fokon adaptálódott mikroartropóda taxonok jelenléte vagy hiánya. A kimutatott taxonok (valamint lárvaformák) száma a legmagasabb (18) a mézgás égeresben volt, ezt követte a tölgyes-kőrises 14 taxonnal, majd a nemesnyáras (13) és a hazai nyáras (12). Mind az átlagos, mind a kumulált QBS index a mézgás égeresben volt a legnagyobb. Sorrendben a tölgyes-kőrises állomány következett, végül a nyár ültetvények. Utóbbiakat tekintve az átlagos QBS érték a nemesnyárasban volt magasabb, míg a magasabb kumulált index a hazai nyárasra volt jellemző. Az ugróvillások vizsgálata során összesen 51 faj 2025 egyedét azonosítottuk be. Az átlagos és az élőhelyet jellemző kumulatív fajszámot (S) tekintve egyaránt a reliktum mézgás égeres állomány bizonyult a legfajgazdagabbnak. Ha a teljes vizsgálati területen kimutatott Collembola fajok számát 100%-nak tekintjük, akkor a mézgás égeres állományokban a fajok 72,5%-a (37 faj) fordult elő. Magasnak tekinthető a tölgyes-kőrises állományok fajszáma is (35 faj), ami a teljes területen kimutatott fajkészlet közel 70%-a. Fajokban jóval szegényebbnek bizonyultak az ültetvényszerű nyár állományok. A nemesnyárasokban 23, a hazai nyárasokban 22 faj került elő (a teljes fajkészlet 43–45%-a). Az abundancia vonatkozásában hasonló arányok figyelhetők meg. A legnagyobb átlagos abundancia (A) szintén a mézgás égeresek talajára volt jellemző, ahol is a nyár ültetvényekkel összehasonlítva 2,5-szeres volt az 1 m2 -re vonatkoztatott egyedsűrűség.
Hivatkozások
Arbea J.I. & Jordana R. 1985: Efecto de una repoblación con coníferas en un robledal de Navarra sobre los colémbolos edáficos. Boletim da Sociedade Portuguesa de Entomologia Supl. 1(2): 277–286.
Babenko A.B., Chernova N.M., Potapov M.B. & Stebaeva M.B. 1994: Collembola of Russia and adjacent countries: Family Hypogastruridae. Nauka, Moskow.
Balsay L. 1979: A "Kapuvári Égeresek" eltűnésének körülményeiről. Az erdő 28(10): 475–476.
Balsay L. 1990: A Hanság nyárasításának története. Erdészettörténeti Közlemények 18: 99–100.
Bellinger P.F., Christiansen K.A. & Janssens F. 1996–2025: Checklist of the Collembola of the World. Available from: www.collembola.org (accessed 04 November 2024)
Bengtsson G. & Rundgren S. (1988) The Gusum case: a brass mill and the distribution of soil Collembola. anadian Journal of Zoology 66: 1518–1526.
Bidló A. 2012: Földtani, éghajlattani és talajtani viszonyok. In: Kárpáti L., Fally J. (eds.): Nationalpark Fertő-Hanság – Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park: Monografikus tanulmányok a Fertő és a Hanság vidékéről Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 41–48.
Blasi S., Menta C., Balducci L., Conti F.D., Petrini E. & Piovesan G. 2013: Soil microarthropod communities from mediter ranean forest ecosystems in Central Italy under different disturbances. Environmental Monitoring and Assessment 185: 1637–1655.
Bretfeld G. 1999: Symphypleona. In Dunger W. (ed.): Synopses on Palaearctic Collembola. Vol. 2. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 71(1): 1–318.
Coleman D., Callaham M.A. & Crossley D.A. 1996: Fundamentals of Soil Ecology. London: Academic Press.
Dányi L. & Traser Gy. 2008 An annotated checklist of the springtail fauna of Hungary (Hexapoda: Collembola). Opuscula Zoologica 38: 3–82.
Deharveng L. 1982: Cle de determination des genres de Neanurinae (Collembola) d’Europe et la region Mediterraneenne, avec description de deux nouveaux genres. Trav. Lab. Ecobiol. Arthr. Edaph. 3: 7–13.
Dunger W. & Voigtländer K. 2009: Soil fauna (Lumbricidae, Collembola, Diplopoda and Chilopoda) as indicators of soil eco subsystem development in post-mining sites of eastern Germany – a review. Soil Organisms 81(1): 1–51.
Fjellberg A. 1980: Identification keys to Norwegian Collembola. Norsk Entomol. Forening, 1–152.
Fjellberg A. 1998: The Collembola of Fennoscandia and Denmark. Part I.: Poduromorpha. Fauna Entomologica Scandina vica 35: 1–184.
Galli L., Capurro M., Menta C. & Rellini I. 2014: Is the QBS-ar index a good tool to detect the soil quality in Mediterranean areas? A cork tree Quercus suber L. (Fagaceae) wood as a case of study. Italian Journal of Zoology 81(1): 126–135.
Gama M.M., Vasconcelos T.M. & Sousa J.P. 1994: Collembola diversity in Portuguese autochthonous and allochthonous forests. Acta Zoologica Fennica 195: 44–46.
Gardi C., Menta C. & Leoni A. 2008: Evaluation of environmental impact of agricultural management practices using soil microarthropods. Fresenius Environmental Bulletin 17: 1165–1169.
Hågvar S. 1987: Why do collemboles and mites react to changes in soil acidity? Entomologiske Meddelelser 55(2–3): 115–119.
Hammer Ř., Harper D.A.T. & Ryan P.D. 2001: PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4: 1–9.
Heil B., Kovács G., Bidló A. & Illés G. 2008: A dél-hansági láprekonstrukciót megalapozó termőhelyi vizsgálatok. Talajvédelem Különszám, Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 81–89.
Jeffery S., Gardi C., Jones A., Montanarella L., Marmo L., Miko L., Ritz K. et al. 2010: European Atlas of Soil Biodiversity. Luxembourg: European Commission, Publications Office of the European Union.
Jordana R. 2012: Capbryinae, Entomobryini. In: Dunger W. & Burkhardt U. (eds.): Synopses on Palaearctic Collembola. Vol. 7/1. Soil Organisms 84: 1–390.
Jordana R., Arbea J.I. & Carlos Simón M.J.L. 1997: Collembola, Poduromorpha. Fauna Iberica, Vol. 8. Museo National de Ciencias Naturales, Madrid. 1–807.
Jordana R. & Arbea J.I. 1989: Clave de identificación de los géneros de Colémbolos de España (Insecta: Collembola). Serie Zoológica 19: 1–16.
Klimetzek D. 1992: Schädlingsbelastung der Waldbäume in Mitteleuropa und Nordamerika. Forstwissenschaftliches Cent ralblatt 111: 61–69.
Krebs C.J. 1978: Ecology: The Experimental Analysis of Distribution and Abundance. 6th ed. Benjamin Cummings, San Francisco.
Lindenmayer D.B., Hobbs R.J. & Salt D. 2003: Plantation forests and biodiversity conservation. Australian Forestry 66(1): 62–66.
Mateos E. & Winkler D. 2018: New data clarifying the taxonomy of European members of the Lepidocyrtus pallidus–serbi cus group (Collembola, Entomobryidae). Zootaxa 4429: 548–568.
Mazzoncini M., Canali S., Giovannetti M., Castagnoli M., Tittarelli F., Antichi D. et al. 2010: Comparison of organic and conventional stockless arable systems: a multidisciplinary approach to soil quality evaluation. Applied Soil Ecology 44: 124–132.
Menta C., Bonati B., Staffilani F. & Conti F.D. 2017: Agriculture management and soil fauna monitoring: the case of emilia Romagna region (Italy). Agricultural Research & Technology 4(5): 1–3.
Menta C., Conti F.D., Pinto S. 2018: Microarthropods biodiversity in natural, seminatural and cultivated soils – QBS-ar approach. Applied Soil Ecology 123: 740–743.
Migliorini M., Piginoa G., Carusob T., Fanciullia P.P., Leonzio C. & Berninia F. 2004: Soil communities (Acari Oribatida; Hexapoda Collembola) in a clay pigeon shooting range. Pedobiologia 49: 1–13.
MSZ 08-0206-2 1978: A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata.
MSZ 20135 1999: A talaj oldható tápelemtartalmának meghatározása.
MSZ 21470-52 1983: Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Talajok szervesanyag-tartalmának meghatározása.
MSZ-08-0205 1978: A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata.
MSZ-EN-16169 2013: Iszap, kezelt biohulladék és talaj. A Kjeldahl-nitrogén meghatározása.
Palkó Á., Ónodi G., Rédei T. & Winkler D. 2020: Talajfaunisztikai- és ökológiai vizsgálatok alföldi reliktum homoki tölgye sekben és a helyükön létesített idegenhonos faállományokban. Erdészettudományi Közlemények 10: 123–137.
Parisi V. 2001: La qualità biologica del suolo. Un metodo basato sui microatropodi. Acta Naturalia de “L’Ateneo Parmense” 37 (3/4): 105–114.
Parisi V., Menta C., Gardi C., Jacomini C. & Mozzanica E. 2005: Microarthropod community as a tool to assess soil quality and biodiversity: a new approach in Italy. Agriculture, Ecosystems & Environment 105: 323–333.
Pielou E.C. 1966: The measurement of diversity in different types of biological collections. Journal of Theoretical Biology 13: 131–144. https://doi.org/10.1016/0022-5193(66)90013-0
Pinto C., Sousa J.P., Graça M.A. & Da Gama M.M. 1997: Forest soil Collembola. Do tree introductions make a difference? Pedobiologia 41: 207–214.
Pomorski R.J. 1998: Onychiurinae of Poland (Collembola: Onychiuridae). Genus (Supplement), Polish Taxonomical Society, Wrocław, 1–201.
Potapov M. 2001: Synopses on Palaearctic Collembola: Isotomidae. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 73(2): 1–603.
Rényi A. 1961: On mesaure of entropy and information. In: Neyman, J. (ed.): Proceedings of the 4th Berkley Symposium on Mathematical Statistics and Probablity. University of California Press, Berkley. 547–561.
Rybak J. 2010: The assessment of biological diversity of spruce forest degradation area based on arthropod communities. Opera Concortica 47: 239–245.
Santorufo L., Van Gestel C.A.M., Rocco A. & Maisto G. 2012: Soil invertebrates as bioindicators of urban soil quality. Environmental Polluttion 161: 57–63.
Shannon C.E. & Weaver W. 1949: The mathematical theory of communication. Urbana, Illionis, University Illionis Press.
Sousa J.P. & Gama M.M. 1994: Rupture in a Collembola community structure from a Quercus rotundifolia Lam. forest due to reafforestation with Eucalyptus globulus Labill. European Journal of Soil Biology 30(2): 71–78.
Sousa J.P., Vingada J.V., Barrocas, H. & da. Gama, M.M. 1997: Effects of introduced exotic tree species on Collembola communities: the importance of management techniques. Pedobiologia 41: 166–174.
Stefanovits P. 1956: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Takács G. 2011: Tájátalakítás és a felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII-XX. században. Tájökológiai Lapok 9: 13–42.
ter Braak C.J.F. & Šmilauer P. 2002: CANOCO Reference Manual and Canodraw for Windows User’s Guide: Software for Canonical Community Ordination (Version 4.5). Microcomputer Power, Ithaca, New York.
Thibaud J.M., Shulz H.J. & Da Gama M.M. 2004: Synopses on Palaearctic Collembola: Hypogastruridae. Abhandlungen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz 75(2): 1–603.
Tóth Zs., Vasileiadis V.P. & Dombos M. 2025: An arthropod-based assessment of biological soil quality in winter wheat fields across Hungary. Agriculture, Ecosystems & Environment 378: 109325.
Tóthmérész B. 1995: Comparison of different methods for diversity ordering. Journal of Vegetation Science 6(2): 283–290
Traser Gy. 2002: The Collembola of the Fertő-Hanság National Park. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Fertő-Hanság National Park. Hungarian Natural History Museum, Budapest. 259–270.
Traser Gy. 2003: Hansági nemesnyár és éger erdők ugróvillás (Insecta: Collembola) faunája. Magyar Biológiai Társaság, Budapest. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványa. 153–157.
Traser Gy. & Csóka Gy. 2001: A mezofauna – Insecta: Collembola – ásotthalmi fenyő- és tölgyerdők talajában. Erdészeti Kutatások 90: 231–240.
Traser Gy. & Christian E. 1992: Lepidocyrtus peisonis sp. n., ein neues Springschwanz aus dem Neusiedlersee-Gebiet (Collembola: Entomobryidae). Folia Entomologica Hungarica 52: 119–122.
Traser Gy. & Horváth-Szováti E. 2004: Táj-hasznosítás hatása a talajfaunára: ugróvillás (Parainsecta: Collembola) közös ségek diverzitása Csévharaszton. Alföldi Erdőkért Egyesület, Kecskemét, 51– 62.
Traser Gy. & Winkler D. 2012: Ugróvillások. In: Kárpáti L. & Fally J. (eds.): Nationalpark Fertő-Hanság – Neusiedler See Seewinkel Nemzeti Park: Monografikus tanulmányok a Fertő és a Hanság vidékéről Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 143–148.
Tullgren A. 1918: Ein sehr einfacher Ausleseapparat für terricole Tierformen. Zeitschrift für Angewandte Entomologie 4(1): 149–150.
Visioli G., Menta C., Gardi C. & Conti F.D. 2013: Metal toxicity and biodiversity in serpentine soils: application of bioassay tests and microarthropod index. Chemosphere 90: 1267–1273.
Wahsha M., Bini C. & Nadimi-Goki M. 2014: The impact of olive mill wastewater on the physicochemical and biological properties of soils in Northwest Jordan. International Journal of Environmental Quality 15: 25–31.
Wang C., Zhang W., Li X. & Wu J. 2022: A global meta-analysis of the impacts of tree plantations on biodiversity. Global Ecology and Biogeography 31: 576–587.
Weiner W.M. 1996: Generic revision of Onychiurinae (Collembola: Onychiuridae) with a cladistic analysis. Annales de la Société Entomologique de France 32(2): 163–200.
Winkler D., Bidló A., Bolodár-Varga B., Erdő Á. & Horváth A. 2018: Long-Term Ecological Effects of the Red Mud Disaster in Hungary: Regeneration of Red Mud Flooded Areas in a Contaminated Industrial Region. Science of the Total Environment 644: 1292–1303.
Winkler D. & Tóth V. 2012: Effects of Afforestation with Pines on Collembola Diversity in the Limestone hills of Szárhalom (West Hungary). Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 8: 9–20.
Zimdars B. & Dunger W. 1994: Tullbergiinae. In: Dunger W. (ed.): Synopses on Palaearctic Collembola. Vol.: I. Abhandlun gen und Berichte des Naturkundemuseums Görlitz, 68:3–4. 1–71.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
