A tudományos és technológiai parkok tulajdonosi sajátosságainak vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2024.4.04Kulcsszavak:
Tudományos park, tulajdonosi kör, stratégiai döntéshozatal, tulajdonosi struktúra, menedzsment eszközAbsztrakt
A tudományos és technológiai parkok a gazdasági és technológiai fejlődés fontos szereplői, mivel elősegítik az innovációt és az együttműködést a kutatási intézmények, vállalkozások és kormányzati szervek között. A tanulmány célja a parkokkal kapcsolatos szakirodalmi áttekintés után a tulajdonosi háttér sajátosságainak vizsgálata, tekintettel arra, hogy a tulajdonosi háttér maga a park, az érintett terület, valamint az irányító testület esetén gyakran eltérő. A tulajdonosi háttér és az irányító testület közötti különbség vizsgálata szükséges, mivel a menedzsment feladata az érintett terület tulajdonosától és a park vezetőségétől eredő igények összehangolása, így megalapozva az egységes stratégiai döntéshozatalt. Az elemzés a tudományos és technológiai parkok tulajdonosi körét helyezi a fókuszba, a park tulajdonosok, az irányító testület és a földterület tulajdonosa közötti kapcsolatot vizsgálva, statisztikai módszerrel. Az eredmények azt mutatják, hogy a földterület és a park tulajdonosa között állapítható meg a legerősebb kapcsolat, míg a földterület tulajdonosát és a testület összetételét összehasonlító adatsorok között kevésbé erős a kapcsolat. A tanulmány gyakorlati jelentősége olyan menedzsment következtetések és megfontolások meghatározása, amelyek segítségével a park menedzsmentnek lehetősége nyílik a parkhoz legjobban illeszkedő tulajdonosi stratégiai döntések megalapozására, ezáltal a megfelelő fejlődési pálya kidolgozására. A módszer újdonságnak számít, mivel a tudományos és technológiai par-kokat vizsgáló kutatások eddig kevésbé hasonlítottak össze tulajdonosi össze-tételt annak céljából, hogy stratégiai következtetéseket lehessen tenni.
JEL-kódok: O32, O10, L21, O31, M10
Hivatkozások
Albaharia, A., Pérez-Canto, S., Barge-Gil, A., & Modrego, A. (2017). Technology Parks ver-sus Science Parks: Does the university make the difference? Technological Forecasting & Social Change, Spanyolország. Technological Forecasting and Social Change, Vo-lume 116, March 2017, 13–28 https://doi.org/10.1016/j.techfore.2016.11.012
Amaral, M., Cai, Y., Perazzo, R. A., Rapetti, C., & Piqué, M. J. (2023). The Legacy of Loet Leydesdorff to the Triple Helix as a Theory of Innovation. Brill. Brill Triple Hélix 10(2), 23 February 2024, 161–187 https://doi.org/10.1163/21971927-12340014
Anton-Tejon, M., Barge-Gil, A., Martinez, C., & Albahari, A. (2024). Science and technology parks and their heterogeneous effect on firm innovation. Journal of Engineering and Technology Management, 73 https://doi.org/10.1016/j.jengtecman.2024.101820
Bakouro, Y. L., Mardas, C. D., & Varsakelis , N. C. (2002). Science park, a high tech fantasy?: an analysis of the science parks of Greece. Pergamon. Elsevier Technovation 22(2), Feb-ruary 2002, 123–128 https://doi.org/10.1016/S0166-4972(00)00087-0
Bürger, R. E., & Fiates, G. (2021. December 2024.10.31). Fundamental elements of univer-sity-industry interaction from a grounded theory approach. INMR – Innovation & Mana-gement Review https://doi.org/10.1108/INMR-08-2021-0156
Dabrowska, J., & Ferreira de Faria, A. (2020). Performance Measures to Assess the Success of Contemporary Science Parks. Brill Sense. Triple helix journal 1–43 https://doi.org/10.1163/21971927-BJA10006
Erdős, K. (2017). Szabályozott vállalkozó egyetem. Pécs : Faculty of Business and Economics University of Pécs. ISBN 978-963-306-412-2
Etzkowitz, H., & Leydesdorff, L. (2000). The dynamics of innovation: from National Systems and ‘‘Mode 2’’ to a Triple Helix of university – industry – government relations. Rese-arch Policy. Elsevier Research Policy 29(2), February 2000, 109–123 https://doi.org/10.1016/S0048-7333(99)00055-4
Germain, E., Klofsten, M., Löfsten, H., & Mian, S. (2023. Augusztus 2024.10.31.). Science parks as key players in entrepreneurial ecosystems ecosystems. R& D Management, 53(4), 603–619 https://doi.org/10.1111/radm.12536
GYMSV, K. (2024). Nyilvántartás az ipari, technológiai és logisztikai parkokról. BlogPost, https://tinyurl.com/bdec26zj
Hassanzadeh, M. (2018). Return of Investment (ROI) in Research and Development (R&D): Towards a framework. Proceedings of 14th International Conference on Webometrics, Informetrics and Scientometrics & 19th COLLNET Meeting: Collaboration – Impact on Productivity and Innovation. Proceedings of 14th International Conference on We-bometrics, Informetrics and Scientometrics & 19th COLLNET Meeting 2018 DOI: https://doi.org/10.22032/dbt.39330
IASP. (2022). IASP Global Survey. IASP, https://www.iasp.ws/
IASP. (2024). IASP, https://www.iasp.ws/
Keserű, B. A. (2022). Az innovációs ökoszisztéma bástyái: a technológiai parkok és a tudo-mányos és innovációs parkok. Szakcikk Adatbázis (2022/2. különszám). JÁP, 2022., 2. Különszám, 245-255. o.) https://tinyurl.com/37za6ecj | Szakcikk Adatbázis (799/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet a tudományos, technológiai és ipari parkokról, 2023) Nemzeti Jogszabálytár https://njt.hu/jogszabaly/2021-799-20-22
Lengyel, I., Kosztopulosz, A., & Imreh, S. (2002). Az ipari park fogalomköre és kategóriái. Szeged: SZTE GTK, JATEPRress. 55–76.
Lindelöf, P., & Löfsten, H. (2003). Science Park Location and New Technology-Based Firms in Sweden – Implications for Strategy and Performance. ResearchGate. Elsevier Omega 30(3), June 2002, 143–154 DOI: https://doi.org/10.1016/S0305-0483(02)00023-3
Lizińska, W., Sobol, D., & Rūtelionė, A. (2024. Június 2024.10.17.). Internationalisation of science and technology parks and the stage of their life: The Central European perspective. Equilibrium. Quarterly Journal of Economics and Economic Policy,19(2), https://doi.org/10.24136/eq.3085
Löfsten, H., & Klofsten, M. (2024). Exploring dyadic relationships between Science Parks and universities: bridging theory and practice. The Journal of Technology Transfer, 49(5) 1914–1934 https://doi.org/10.1007/s10961-024-10064-y
Oncsikné Pápai, A. M. (2012). Ipari parkok kialakulása, működése és fejlődési lehetőségei. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, 29–47
Rogala, A., Zieliński, M., & Takemura, M. (2014). Business Model of Science and Techno-logy Parks: Comparison of European Best Practice. The Bulletin of the Faculty of Com-merce Meiji University 1. Meiji: Meiji University Press, 15–28. Corpus ID: 166970487
Van Dinteren, J., & Jansen, P. (2024. Szeptember 2024.10.17.). Is there such a thing as an ideal mix of companies at a science park? ResearchGate. Paper for the 41th IASP World Con-ference on Science Parks and Areas of Innovation. Nairobi, Kenia, 23–27
VILÀ, P., & Pagés, J. (2008). Science and technology parks. Creating new environments fa-vourable to innovation. paradigmes. Environmental Science, Business, Engineering https://doi.org/10.18503/2309-7434-2018-2(12)-45-53
Walcott, S. (2017). Science and Technology Parks. University of North Carolina at Greens-boro: Researchgate. In: The International Encyclopedia of Geography http://doi.org/10.1002/9781118786352.wbieg0006
Westhead, P., & Batstone, S. (1998). Independent Technology-based Firms: The Perceived Benefits of a Science Park Location. Urban Studies Journal Limited, 35(12), 2197–2219 https://doi.org/10.1080/0042098983845
Yanyun, N., & Huining, N. (2021). The Impact of Ownership Structure on Innovation Level: Moderating Effect based on the Life Cycle. BCP Business & Management 15. 202–210 https://doi.org/10.54691/bcpbm.v15i.254
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM