A szennyező fizet elv elméleti háttere és jogi alkalmazása
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2024.4.05Kulcsszavak:
szennyező fizet elv, környezetvédelem, jogi szabályozás, felelősség, fenntarthatóságAbsztrakt
A „szennyező fizet” elv (Polluter Pays Principle – PPP) a modern környezetvédelmi jog és politika egyik alapelve, amely szerint a környezeti károkért felelősséget azoknak kell viselniük, akik a károkat okozták. A tanulmány célja az elv elméleti hátterének és jogi alkalmazásának átfogó be-mutatása, különös tekintettel a környezetjogi, polgári jogi, közigazgatási és büntetőjogi vonatkozásokra. A dolgozat kitér az elv nemzetközi és európai uniós szabályozására, valamint a magyar jogrendben történő érvényesítésére. Elemzi a környezeti károk meghatározásának, mértékének megállapításának és felelősség telepítésének kérdéseit, bemutatva a gyakorlati megvalósítás nehézségeit és az állami beavatkozás szükségességét. A tanulmány végül ja-vaslatokat tesz a jogi szabályozás fejlesztésére és az elv hatékonyabb ér-vényesítésére a fenntartható környezetvédelem érdekében. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a PPP nemcsak preventív, hanem társadalmi igazságossági funkciót is betölt, miközben számos kihívással szembesül a gyakorlati alkalmazás során.
A „szennyező fizet” elv (Polluter Pays Principle – PPP) a modern környezetvédelmi jog és politika egyik alapelve, amely szerint a környezeti károkért felelősséget azoknak kell viselniük, akik a károkat okozták. A tanulmány célja az elv elméleti hátterének és jogi alkalmazásának átfogó be-mutatása, különös tekintettel a környezetjogi, polgári jogi, közigazgatási és büntetőjogi vonatkozásokra. A dolgozat kitér az elv nemzetközi és európai uniós szabályozására, valamint a magyar jogrendben történő érvényesítésére. Elemzi a környezeti károk meghatározásának, mértékének megállapításának és felelősség telepítésének kérdéseit, bemutatva a gyakorlati megvalósítás nehézségeit és az állami beavatkozás szükségességét. A tanulmány végül ja-vaslatokat tesz a jogi szabályozás fejlesztésére és az elv hatékonyabb ér-vényesítésére a fenntartható környezetvédelem érdekében. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a PPP nemcsak preventív, hanem társadalmi igazságossági funkciót is betölt, miközben számos kihívással szembesül a gyakorlati alkalmazás során.
A „szennyező fizet” elv (Polluter Pays Principle – PPP) a modern környezetvédelmi jog és politika egyik alapelve, amely szerint a környezeti károkért felelősséget azoknak kell viselniük, akik a károkat okozták. A tanulmány célja az elv elméleti hátterének és jogi alkalmazásának átfogó be-mutatása, különös tekintettel a környezetjogi, polgári jogi, közigazgatási és büntetőjogi vonatkozásokra. A dolgozat kitér az elv nemzetközi és európai uniós szabályozására, valamint a magyar jogrendben történő érvényesítésére. Elemzi a környezeti károk meghatározásának, mértékének megállapításának és felelősség telepítésének kérdéseit, bemutatva a gyakorlati megvalósítás nehézségeit és az állami beavatkozás szükségességét. A tanulmány végül ja-vaslatokat tesz a jogi szabályozás fejlesztésére és az elv hatékonyabb ér-vényesítésére a fenntartható környezetvédelem érdekében. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a PPP nemcsak preventív, hanem társadalmi igazságossági funkciót is betölt, miközben számos kihívással szembesül a gyakorlati alkalmazás során.
JEL-kódok: K32, Q58, Q01, D62
Hivatkozások
Arany J. (1851). A nagyidai cigányok – Második ének’ 1851) Verstár’98 : a magyar líra klasz-szikusai : félszáz költő összes verse. Budapest : Arcanum, 1998. 1106–1116. https://tinyurl.com/4nmywz2n | https://tinyurl.com/3786em2w
Bartus G., & Szalai Á. (2014). Környezet, jog, gazdaságtan : környezetpolitikai eszközök, kör-nyezet-gazdaságtani modellek és joggazdaságtani magyarázatok. Budapest : Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pázmány Press, ISSN 2061-5191; ISBN 978-963-308-205-8. https://tinyurl.com/4rtcputc
Belényesi P. (2012). A szennyező fizet elv és a környezetvédelmi támogatások az Európai Bizottság iránymutatásainak a tükrében. Jogelméleti Szemle, 2., 11–23. https://tinyurl.com/44njfnrt
Bhardwaj C., Axsen J. & McCollum D. (2022). ‘Which “Second-Best” Climate Policies Are Best? Simulating Cost-Effective Policy Mixes for Passenger Vehicles, Resource and Energy Economics, 70, 101319 https://doi.org/10.1016/j.reseneeco.2022.101319
ECA – Európai számvevőszék különjelentés (2021). A „szennyező fizet” elv alkalmazása kö-vetkezetlen az Unió környezetvédelmi politikáiban és fellépésében (Az Európai Unió ki-adóhivatala, Luxemburg (European Court of Auditors Publications Office) https://tinyurl.com/mr2ukps6
Ehrlich E. (1989), Grundlegung der Soziologie des Rechts. Berlin: Duncker & Humblot, 69. (4th edn, ed.: Rehbinder Manfred) ISBN 10: 3428066898;ISBN 13: 9783428066896 https://tinyurl.com/4yuead23
Jakab A. (2004). A norma szerkezetének vizsgálata. Jogelméleti Szemle, 4., 1–13. https://tinyurl.com/46hc7ssb
K.B.G.(2024). Megszavazta a büntetővámokat a kínai elektromos autókra az EU. BlogPoszt, Világgazdaság, (október 14.) https://tinyurl.com/5n8nkynv
Manninger B. (2018). Kártérítési felelősség az új Ptk. és az új Pp. tükrében. Jogászvilág, Wolters Kluwer, 7 May) https://tinyurl.com/kaemusyn
Mátyás F. (2022). Az állam környezetszennyezés miatti felelőssége, Jogászvilág, Wolters Kluwer, 30 September) https://tinyurl.com/52e9v625
Nagy Z. (2012). A közpénzügyi támogatási jogviszony a közjogi és magánjogi szabályozás metszetében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/2., 339–350. https://tinyurl.com/56v69k6d
Nagy Z. (1992). The Polluter-Pays Principle : OECD Analyses and Recommendations. Paris: Organisation for Economic Co-operation and Development. https://tinyurl.com/ye29jsx5
Pigou A.C. (1920)., The Economics Of Welfare. London: Macmillan and Co. https://tinyurl.com/3tdmv3y8
Sólyom L. (1977). A polgári jogi felelősség hanyatlása, Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN 963-05-1118-5 https://tinyurl.com/2tfjyd4x
Sulyok K. (2018). Az okozatiság követelményének fontossága a szennyező fizet elv érvénye-sítésében az uniós és a hazai joggyakorlat tükrében : válasz dr. Bögös Fruzsina tanulmá-nyára. Közjogi Szemle, 4. 31–39. https://tinyurl.com/3s5fnxne
Szalai Á. (2024). A deliktuális felelősség joggazdaságtana. Budapest: ELTE. ISSN: 2060-9361; ISBN: 978-963-258-624-3 https://doi.org/10.21862/ELTEJKT69
Szalma J. (2014). Gondolatok a kontraktuális és a deliktuális felelősségről, különös tekintettel az új Ptk. vonatkozó szabályozására. Acta facultatis Politico-Juridicae Universitatis Sci-entiarium Budapestiensis de Rolando Eütvös Nominatae, tom. LI Ann.2014, Budapes-tini, ELTE, 209–226. https://tinyurl.com/4ccp3fb8
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM