Zöld finanszírozás Magyarországon : a hazai bankrendszer szerepe a fenntartható átmenet támogatásában
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2025.3.03Kulcsszavak:
zöld finanszírozás, fenntartható bankrendszer, ESGAbsztrakt
A zöld finanszírozás a fenntartható gazdasági fejlődés egyik kulcsterülete, amely a környezeti szempontokat integrálja a pénzügyi döntéshozatalba. Magyaror-szágon a zöld pénzügyi rendszer kialakítása az utóbbi évtizedben erőteljes fejlődésen ment keresztül, különösen a Magyar Nemzeti Bank Zöld Programjának bevezetése óta, amely arra ösztönzi a pénzintézeteket, hogy a környezetbarát beruházásokat támo-gassa. A kutatás célja, hogy feltárja a hazai bankok zöld finanszírozási gyakorlatának fejlődését, a kínált zöld termékek struktúráját és a szabályozási környezet hatását a pénzügyi szektor fenntarthatósági törekvéseire. A tanulmány a legnagyobb magyar kereskedelmi bankok zöld hitel-, kötvény- és lakossági termékeit, valamint azok kom-munikációs és ESG-jelentéstételi gyakorlatait vizsgálja, összehasonlító elemzéssel. Az eredmények azt mutatják, hogy a zöld pénzügyi termékek kínálata bővül, ugyanakkor a bankok közötti érettségi különbségek jelentősek. A nagyobb pénzintézetek integrált fenntarthatósági stratégiákat alkalmaznak, míg a kisebb szereplők elsősorban megfe-lelési kényszerből indítanak zöld programokat. Következtetésként megállapítható, hogy a magyar zöld finanszírozási rendszer dinamikusan fejlődik, de a valódi haté-konyság növeléséhez szükséges a mérési standardok egységesítése, a transzparencia fokozása és a vállalati-pénzügyi szféra közötti együttműködés erősítése.
JEL-kódok: G21, Q01, Q56, O16, E58
Hivatkozások
Bahl, S. (2012). Green banking - The new strategic imperative. Asian Journal of Research in Business Economics and Management, 2(2), 176–185.
Barigozzi, F., & Tedeschi, P. (2015). Credit markets with ethical banks and motivated Borro-wers. Review of Finance, 19(3), 1281–1313. https://doi.org/10.1093/rof/rfu030
Batrancea, L., Pop, M. C., Rathnaswamy, M. M., Batrancea, I., & Rus, M. (2021). An empirical investigation on the transition process toward a green economy. Sustainability, 13(23), 1–12. https://doi.org/10.3390/su132313151
Bene, M., Ertl, A., Horváth, Á., Mónus, G., & Székely, J. (2023). A magyarországi lakóingatlan állomány energiaigényének becslése. Hitelintézeti Szemle, 22(3), 123–151. https://doi.org/10.25201/HSZ.22.3.123
Berensmann, K., & Lindenberg, N. (2016). Green finance: actors, challenges and policy recom-mendations. Bonn: German Development Institute, Briefing Paper, 23.
CIB Bank (2025). Fenntartható Fejlődés Származtatott Alap – termékleírás. Budapest: CIB Bank Nyrt.
Deák, V., & Sárvári, B. (2023). A jegybanki zöld mandátum elméleti és gyakorlati aspektusai. Polgári Szemle, 19(4–6), 48–61. https://doi.org/10.24307/psz.2023.1205
Diwan, I., & Kharas, H. (2022). Green Finance – The Road from Billions to Trillions. In: Ind, L. Y., & Rodrik, D. (Eds.) New Normal, New Technology, New Financing. Jakarta: ERIA and IEA, 130–140
Erste Bank (2025). ESG Ingatlanalap – fenntarthatósági jelentés 2024/2025. Budapest: Erste Alapkezelő.
European Environment Agency (2024). Sustainable finance. https://tinyurl.com/4fjk8wxm
European Commission (2017). Defining “green” in the context of green finance. Final Report. Brussels: European Commission.
Falcone, P. M., & Sica, E. (2019). Assessing the opportunities and challenges of green finance in Italy: An analysis of the biomass production sector. Sustainability, 11(2), 1–14. https://doi.org/10.3390/su11020517
Feng, W., Bilivogui, P., Wu, J., & Mu, X. (2023). Green finance: current status, development, and future course of actions in China. Environmental Research Communications, 5, 1–16. https://doi.org/10.1088/2515-7620/acc1c7
Gránit Bank (2025). Fenntarthatósági és karbonsemlegességi jelentés. Budapest: Gránit Bank Zrt.
Hadaś-Dyduch, M., Puszer, B., Czech, M., & Cichy, J. (2022). Green Bonds as an Instrument for Financing Ecological Investments in the V4 Countries. Sustainability, 14, 1–48. https://doi.org/10.3390/su141912188
Hall, D., & Meng, T. (2024). Sustainable Finance Ecosystem: A Case Study from Aotearoa New Zealand. In: Lehner, O. M., Harrer, T., Silvola, H., & Weber, O. (Eds.). The Routledge Handbook of Green Finance. New York: Routledge.
Höhne, N., Khosla, S., Fekete, H., & Gilbert, A. (2012). Mapping of Green Finance Delivered by IDFC Members in 2011. Cologne: Ecofys.
Horváth, K. G. (2020). Az Európai Zöld Megállapodás és a 2021 - 2027-estöbbéves pénzügyi keret kapcsolata. Európai Tükör, 1, 91–110. https://doi.org/10.32559/et.2020.1.5
Holczinger, N., & Sárvári, B. (2024). A zöld átmenet szerepe a Visegrádi országokban a KAYA-azonosság alapján. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 22(1), 5–16. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2025.1
Idris, S. H., Chang, L. W., Prihandono, I., & Rasidi, S. A. (2023). Green financing and climate change: challenges and regulatory mechanisms in Malaysia and Indonesia. Clean Techno-logies and Environmental Policy, 26, 4471–4482. https://doi.org/10.1007/s10098-024-02829-8
K&H Bank (2025). Felelős befektetések és zöld finanszírozás – 2025-ös jelentés. Budapest: K&H Bank Zrt.
Krahnen, J. P., Rocholl, J., & Thum, M. (2021). A primer on green finance: From wishful think-ing to marginal impact. SAFE White Paper, 87, 1–19.
Laskowska, A. (2018). Green banking as the prospective dimension of banking in Poland. Eco-logical Questions, 29, 129-135. http://dx.doi.org/10.12775/EQ.2018.011
Li, Z. Z., Li, R. Y. M., Malik, M. Y., Murshed, M., Khan, Z., & Umar, M. (2021). Determinants of carbon emission in China: how good is green investment? Sustainable Production and Consumption, 27, 392-401. https://doi.org/10.1016/j.spc.2020.11.008
Lindenberg, N. (2014). Definition of Green Finance. https://tinyurl.com/2je6wppz
MagNet Bank (2025). Etikus és közösségi banki modell – fenntarthatósági beszámoló. Buda-pest: MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.
MBH Bank (2025). Zöld Jelzáloglevél- és Kötvényprogram – éves fenntarthatósági jelentés. Budapest: MBH Bank Nyrt.
MNB (2020). Zöld Program. https://tinyurl.com/6y4m788p
MNB (2022). Zöld kötvény kibocsátási útmutató. Budapest: MNB.
MNB (2024). Green Finance Report. Budapest: MNB.
MNB (2025a). Zöld Pénzügyi Jelentés 2025 – A fenntartható finanszírozás helyzete Magyaror-szágon. Budapest: Magyar Nemzeti Bank.
MNB (2025b). A Zöld Pénzügyi Állományi Adatok – negyedéves adatpublikáció (2020-2025 Q3). https://tinyurl.com/6y4m788p
Mohd, S., & Kaushal, V. K. (2018). Green Finance: A Step towards Sustainable Development. Journal of Finance and Accounting, 5(1), 59–74. https://doi.org/10.17492/mu-dra.v5i01.13036
Mishra, K., & Kannaujia, A. (2023). “Green Finance”: A Powerful Tool for Sustainability. So-cial Science Journal for Advanced Research, 3(6), 1–7. https://doi.org/10.54741/ssjar.3.6.1
Narayanan, H. (2020). Green Finance – An Open Door in Future for the Universe. Shodh Sanchar Bulletin, 10(40), 13-18. https://doi.org/10.5281/zenodo.4659641
OECD (2023). Green Finance and Investment. Paris: OECD.
Otek Ntsama, U. Y., Yan, C., Nasiri, A., & Mbouombouo Mboungam, A. H. (2021). Green bonds issuance: insights in low- and middle-income countries. International Journal of Cor-porate Social Responsibility, 6(2), 1–9. https://doi.org/10.1186/s40991-020-00056-0
OTP Bank (2025). Zöld Finanszírozási Jelentés 2025. Budapest: OTP Bank Nyrt.
Ozili, P. K. (2022). Green finance research around the world: a review of literature. Internatio-nal Journal of Green Economics, 16(1), 1–31. https://doi.org/10.1504/IJGE.2022.10048432
Park, H., & Kim, J. D. (2020). Transition towards green banking: role of financial regulators and financial institutions. Asian Journal of Sustainable and Social Responsibility, 5(5), 1–25. https://doi.org/10.1186/s41180-020-00034-3
Polonsky, M. J., Carlson, L., Grove, S., & Kangun, N. (1997). International environmental mar-keting claims: Real changes or simple posturing? International Marketing Review, 14(4), 218–232. https://doi.org/10.1108/02651339710173426
Qin, M., Su, C., Zhong, Y., Song, Y., & Lobont, O. (2022). Sustainable finance and renewable energy: promoters of carbon neutrality in the United States. Journal of Environment Mana-gement, 324, 1–11. https://doi.org/10.1016/j.jenvm an.2022.116390
Raiffeisen Bank (2025). Zöld kötvénykibocsátás és fenntarthatósági jelentés 2025. Budapest: Raiffeisen Bank Zrt.
Roncalli, T. (2025). Handbook of Sustainable Finance. Paris: Université Paris-Saclay. https://doi.org/10.1201/9781032636252-10
Sachs, J. D., Woo, W. T., Yoshino, N., & Taghizadeh-Hesary, F. (2019). Why is Green Finance Important? ADBI Working Paper, 917, pp. 1–13. https://doi.org/10.2139/ssrn.3327149
Salazar, J. (1998). Environmental finance: linking two world. In A Workshop on Finance Inno-vations for Biodiversity, Bratislava, 2–18.
Schletz, M., Nassiry, D., & Lee, M. K. (2020). Blockchain and Tokenized Securities: The Po-tential for Green Finance. ADBI Working Paper Series, 1079, 1–15.
Siemionek-Ruskań M., Fanea-Ivanovici, M. (2023). How Sophisticated is Green Banking in Poland and Romania? A Case Study of Bank Offers. Journal of Environmental Manage-ment and Tourism, 3(67), 698–704. https://doi.org/10.14505/jemt.v14.3(67).09
Sobik, B. (2023). Green bonds – financial innovation for sustainability financing: The case of the Polish green bonds market and their development barriers. Central European Economic Journal, 10(57), 287–303. https://doi.org/10.2478/ceej-2023-0017
Streimikiene, D., & Kaftan, V. (2021). Green finance and the economic threats during COVID-19 pandemic. Terra Economicus, 19(2), 105–113. https://doi.org/10.18522/2073-6606-2021-19-2-105-113
Szeberényi, A., Fűrész, Á., & Rokicki, T. (2024). Renewable Energy in Hungary: Awareness, Challenges, and Opportunities. In: Belak, Jernej; Nedelko, Zlatko (szerk.) Proceedings of the 8th FEB International Scientific Conference: Challenges in the Turbulent Economic Environment and Organizations’ Sustainable Development, Maribor, Szlovénia, University of Maribor Press, 509–518. https://doi.org/10.18690/um.epf.5.2024.49
Szeberényi, A., & Bakó, F. (2023). Electricity Market Dynamics and Regional Interdependence in the Face of Pandemic Restrictions and the Russian - Ukrainian Conflict. Energies, 16(18), 6515, 1–12. https://doi.org/10.3390/en16186515
Vesna, M. (2023). Green Finance: Regulation and Instruments. Journal of Central Banking Theory and Practice, 1, 185–209. https://doi.org/10.2478/jcbtp-2023-0019
Volz, U. (2018). Fostering Green Finance for Sustainable Development in Asia. ADBI Working Papers, 814, 1–26. https://doi.org/10.2139/ssrn.3198680
Volz, U., Böhnke, J., Eidt, V., Knierim, L., Richert, K., & Roeber, G-M. (2015). Financing the Green Transformation. How to Make Green Finance Work in Indonesia. New York: Sprin-ger Link. https://doi.org/10.1057/9781137486127
Wang, Y., & Zhi, Q. (2016). The role of green finance in environmental protection: Two aspects of market mechanism and policies. Energy Procedia, 104, 311–316. https://doi.org/10.1016/j.egypro.2016.12.053
Wire, S. (2024). What exactly is green financing? https://tinyurl.com/3h74rsjt
Zadek, S., & Flynn, C. (2013). Southoriginating Green Finance: Exploring the Potential. Ge-neva: Geneva International Finance Dialogues.
Zhou, X., & Cui, Y. (2019). Green bonds, corporate performance, and corporate social responsi-bility. Sustainability, 11(23), 1–27. https://doi.org/10.3390/su11236881
Zsigmond, T., & Szeberényi, A. (2023). Környezettudatos fogyasztói magatartás a felvidéki fogyasztók körében. In: Kovács, László; Szőke, Viktória (szerk.) A zöld üzleti gondolkodás és a zöld marketing lehetőségei és kihívásai. Szombathely, Magyarország, Savaria Univer-sity Press, 167–183
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM