A fenntartható fejlődés fogalmának hétköznapi értelmezése és összevetése a tudományos definícióval
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2022.3.02Kulcsszavak:
fenntartható fejlődés, fogyasztói vélemény, tartalomelemzés, nemi különbségekAbsztrakt
A fenntartható fejlődés és az azon alapuló 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) megismerése közös érdek, a hétköznapi életben mégsem ismert vagy nem tudatosan kezelt jelenség. A fenntartható fejlődési célok elérésének érdekében folytatott diskurzus során fontos lenne, hogy a fogalom értelmezése hasonló legyen a döntéshozók és az érintettek számára is. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a fenntarthatóság három pillére megjelenik-e a szabadon visszaadott definíciókban, és felfedezhetünk-e bizonyos mintázatokat, illetve eltéréseket a megfogalmazásokban. A megkérdezett közel 150 fő válaszait az ENSZ által is elfogadott tudományos definíció alapján kódoltuk, a válaszokban megjelenő példákat pedig az SDG listához igazítottuk, majd NVivo14 segítségével elemeztük. Elemzésünk egy ponton mutatott eltérést: a nők és a férfiak eltérően értelmezik ezt a jelenséget. Míg a hölgyek válaszaiban a fenntarthatóság környezeti pillére erős, a férfiaknál a gazdasági szempont volt hangsúlyosabb. A társadalmi szempont mindkét nem válaszában megjelent. Tanulmányunkban az elemzések bemutatása mellett kitértünk az eltérés lehetséges okaira és ennek gazdasági jelentőségére is.
Hivatkozások
Arachchi, J. I. – Managi, S. (2021): Preferences for energy sustainability: Different effects of gender on knowledge and importance. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 141, 110767. DOI: https://doi.org/10.1016/j.rser.2021.110767
Bain, P. – Kroonenberg, P. M. – Johansson, L. O. – Milfont, L.T. – Crimston, C. –Kurz, T. R. –Bushina, E. – Calligaro, C. – Demarque, Ch. –Guan, Y. – Park, J. (2019): Public views of the Sustainable Development Goals across countries. Nature Sustainability, Springer Nature, 2019, 2(9):819-825. DOI: https://doi.org/10.1038/s41893-019-0365-4
Balakrishnan, B. – Tochinai, F. – Kanemitsu, H. (2020): Perceptions and Attitudes towards Sustainable Development among Malaysian Undergraduates. International Journal of Higher Education, 9(1):44-51. ISSN-1927-6044
Bartus, G. (2013): A fenntartható fejlődés fogalom értelmezésének hatása az indikátorok kiválasztására. Statisztikai Szemle, 91(8-9):842–869.
Bartus, G. (2020): Fenntartható pályán? A társadalmi-ökológiai fenntarthatóság állapota és trendjei. In: Társadalmi Riport, szerk.: Kolosi T., Szelényi I., Tóth I., Gy., Budapest.
Basiago, A. D. (1998): Economic, social, and environmental sustainability in development theory and urban planning practice. Environmentalist, 19(2):145–161. DOI: https://doi.org/10.1023/A:1006697118620
Bergman, J. Z. – Westerman, J. W. – Bergman, S. M. – Westerman, J. – Daly, J. P. (2014): Narcissism, materialism, and environmental ethics in business students. Journal of Management Education, 38(4):489–510. DOI: https://doi.org/10.1177/1052562913488108
Bloodhart, B. & Swim, J. (2020) Sustainability and Consumption: What’s Gender Got to Do Wuith It? Economics, Journal of Social Issues, 76(1):101–113. DOI: https://doi.org/10.1111/josi.12370
Brown, J. H (2015): The Oxymoron of Sustainable Development, BioScience, 65(10):1027–1029. DOI: https://doi.org/10.1093/biosci/biv117
Calabrese, A. – Costa, R. – Ghiron, N. – Menichini, T. (2018): Gender Equality Among CSR Managers and its Influence on Sustainable Development: A Comparison Among Italy, Spain and United Kingdom. European Journal of Sustainable Development. 4(7). DOI: https://doi.org/10.14207/ejsd.2018.v7n4p451
Caradonna, J. L. (2014): Sustainability: A history. Oxford University Press.
Clinton, R. L. (1977): Ecodevelopment. World Affs., 140, 111.
Daly, H. E. (1977): Steady state economy. San Francisco, 545.
Daly, H. E. (2014): From uneconomic growth to a steady-state economy. Edward Elgar Publishing. ISBN: 978 1 78347 995 5
Du, J. – Pan, W. (2022): Gender differences in reasoning energy-saving behaviors of university students; Energy and Buildings 275(1):1–11. DOI: https://doi.org/10.1016/j.enbuild.2022.112458
Európai Unió (2019): Vitaanyag: Fenntartható Európa 2030-ra https://ec.europa.eu/info/publications/reflection-paper-towards-sustainable-europe-2030_hu
Falk, A. – Hermle, J. (2018): Relationship of gender differences in preferences to economic development and gender equality. Science, 362(6412). DOI: https://doi.org/10.1126/science.aas9899
Fløttum, K. – Dankel, D. J. – Skiple, J. K. (2022): The Sustainable Development Goals – Sensible Initiative or Just Nonsense? An Investigation of Norwegian Citizens’ Knowledge and Attitudes. Sustainability, 14(7):4305. DOI: https://doi.org/10.3390/su14074305
Günther, J. – Overbeck, A., K. – Muster, S. – Tempel, B., J. – Schaal, S. – Schaal, S. – Kühner, E. – Otto, S. (2022): Outcome indicator development: Defining education for sustainable development outcomes for the individual level and connecting them to the SDGs. Global Environmental Change. (74). DOI: https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2022.102526
Isenmann, R. – Landwehr-Zloch, S. – Zinn, S. (2020): Morphological box for ESD – landmark for universities implementing education for sustainable development (ESD). The International Journal of Management Education, 18(1). DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijme.2019.100360
Kaltenborn, M. – Krajewski, M. – Heike. K. (2020): Sustainable Development Goals and Human Rights. Springer Open. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-30469-0
Kozma, D. E. (2018): A Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) és a GDP közötti kapcsolat vizsgálata. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 11(3-4):67-89. DOI: https://doi.org/10.21637/GT.2018.3-4.05
KSH: Fenntartható fejlődési célok. https://www.ksh.hu/sdg (letöltve: 2022. 10. 23.)
Lányi, A. – Kajner, P. (2019): A fenntarthatóság témaköre a felsőoktatásban. A Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság az ELTE Humánökológia mesterszak közreműködésével, 2018. november 19-én rendezett tudományos tanácskozásának dokumentumai. UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság. Pantopress Nyomda, Budapest, ISBN 978-963-7364-09-9.
Lee, E. - Park, N. – Han J. H. (2013): Gender Difference in Environmental Attitude and Behaviors in Adoption of Energy-Efficient Lighting at Home; Journal of Sustainable Development; 6(9):36–50. DOI: https://doi.org/10.5539/jsd.v6n9p36
Mebratu, D. (1998): Sustainability and sustainable development: Historical and conceptual review, Environmental Impact Assessment Review, 18(6):493–520. ISSN 0195-9255. DOI: https://doi.org/10.1016/S0195-9255(98)00019-5
Meadows, D. H. – Meadows, D. L. – Randers, J. – Behrens III, W. W. (1972): The limits to growth-club of Rome.
Miralles-Guasch, C. – Melo, M. M. – Marquet, O. (2016): A gender analysis of everyday mobility in urban and rural territories: from challenges to sustainability, Gender, Place & Culture, A Journal of Feminist Geography 23(3):398-417.DOI: https://doi.org/10.1080/0966369X.2015.1013448
Plumwood, V. (1993): Feminism and the Mastery of Nature. London: Routledge London, 239 pages ISBN 0 415 06809 6, 0 415 06810 X.
Purvis, B. – Mao, Y. – Robinson, D. (2019): Three pillars of sustainability: in search of conceptual origins. Sustainability Science 14(3):681–695.DOI: https://doi.org/10.1007/s11625-018-0627-5
Radzi, N. A. M. – Saidi, N. A. – Hasbollah, H. R. – Hashim, H. – Abdullah, F. A. (2022): Revisiting a Study of Awareness and Perception Towards Sustainability. Management, 7(28):102–118. DOI: https://doi.org/10.35631/JTHEM.728008
Redclift, M. (2005): Sustainable development (1987–2005): an oxymoron comes of age. Sustainable development, 13(4):212–227. DOI: https://doi.org/10.1002/sd.281
Sachs, I. (1974): Environment and Styles of Development. Economic and Political Weekly 9(21):828–837.
Sachs, J. D. (2015): The age of sustainable development. The Age of Sustainable Development. Columbia University Press. ISBN: 9780231539005.DOI: https://doi.org/10.7312/sach17314
Simonyi, P. – Zsótér, B. (2020): A fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság értelmezési kérdései a megvalósítás érdekében. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 15(1-2):55–67. DOI: https://doi.org/10.14232/jtgf.2020.1-2.55-67
Sinha, E. – Bagarukayo, K. (2019): Online Education in Emerging Knowledge Economies: Exploring factors of motivation, de-motivation and potential facilitators; and studying the effects of demographic variables. The International Journal of Education and Development using Information and Communication Technology. 15(2):5–30.
Shrestha, B. – Bajracharya, S. B. – Keitsch, M. M. – Tiwari, S. R. (2020): Gender differences in household energy decision-making and impacts in energy saving to achieve sustainability: A case of Kathmandu. Sustainable Development, 28(5):1049–1062. DOI: https://doi.org/10.1002/sd.2055
Shrestha, B. – Tiwari, S. R. – Bajracharya, S. B. – Keitsch, M. M. – Rijal, H. B. (2021): Review on the Importance of Gender Perspective in Household Energy-Saving Behavior and Energy Transition for Sustainability. Energies, 14(22):7571. DOI: https://doi.org/10.3390/en14227571
UN (1987): Our Common Future (Brundtland Report) https://www.are.admin.ch/are/en/home/media/publications/sustainable-development/brundtland-report.html
UN (1992): Agenda 21. United Nations, New York.
UN (2002): Report of the world summit on sustainable development (A/CONF.199/20). United Nations, New York.
Xiao, C. – Hong, D. (2010): Gender differences in environmental behaviors in China. Population and Environment (32):88–104.DOI: https://doi.org/10.1007/s11111-010-0115-z
Xiao, C. – McCright, A. M. (2015): Gender differences in environmental concern: Revisiting the institutional trust hypothesis in the USA. Environment and Behavior, 47(1):17–37. DOI: https://doi.org/10.1177/0013916513491
Waas, T. – Hugé, J. – Verbruggen, A. – Wright, T. (2011): Sustainable development: a bird's eye view. Sustainability, 3(10):1637–1661. DOI: https://doi.org/10.3390/su3101637
Westerman, J. W. – Bergman, J. Z. – Bergman, S. M. – Daly, J. P. (2012): Are universities creating millennial narcissistic employees? An empirical examination of narcissism in business students and its implications. Journal of Management Education, 36(1):5–32. DOI: https://doi.org/10.1177/1052562911408097
Westerman, J. W. – Nafees, L. – Westerman, J. (2021): Cultivating support for the sustainable development goals, green strategy and human resource management practices in future business leaders: The role of individual differences and academic training. Sustainability, 13(12):6569. DOI: https://doi.org/10.3390/su13126569
Widegren, K. – Sand, J. (2021): Gender and Sustainability: An International Research Review. Gender Action. https://www.gu.se/sites/default/files/2021-12/Gender-and-Sustainability_An-International-Research-Review.pdf
Zguir, M., F. – Dubis, S. – Koç, M. (2021): Embedding Education for Sustainable Development (ESD) and SDGs values in curriculum: A comparative review on Qatar, Singapore and New Zealand. Journal of Cleaner Production, (319). DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2021.128534
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Gazdaság és Társadalom
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM