A környezettudatos életmódhoz való hozzáállás budapesti egyetemi hallgatók körében – a vásárlási döntéseik és a hulladékkezelés tükrében
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2022.4.03Kulcsszavak:
környezetvédelem, környezettudatos életmód, hulladékgazdálkodásAbsztrakt
Vásárlási döntéseink során egyre jelentősebb szerepet játszik a környezettudatosság, a fogyasztók egyre szélesebb rétege törekszik arra, hogy ezen a téren csökkentse a környezeti lábnyomát – de vajon tényleg rendelkeznek az ehhez szükséges információval? Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatói vásárlási döntéseik során mekkora jelentőséget tulajdonítanak a környezettudatosságnak – például vásárolnak-e használt terméket, visznek-e magukkal saját zacskót, táskát a bevásárláshoz, illetve tisztában vannak-e azzal, hogy a különböző csomagolóanyagokat melyik hulladéktárolóban kell elhelyezni. A vizsgálat során kiderült, hogy a költséghatékonysági szempontok mellett a környezettudatosság is szerepet játszik abban, hogy a válaszadók használt elektronikai eszközt (például mobiltelefont, tabletet, laptopot, asztali számítógépet vagy játékkonzolt) vásároltak. A hallgatók jelentős része, közel 88% saját bevallása szerint általában visz magával saját zacskót, papírvagy textiltáskát vásárláskor, hogy abban haza tudja vinni a megvásárolt termékeket. A különböző hulladéktípusok megfelelő elhelyezése már vegyes képet mutatott: amíg a gyakran használt csomagolóanyagoknál a többség a megfelelő hulladékgyűjtőt választotta, egyéb hulladékok esetén ez kihívást jelentett a válaszadóknak, amit az információhiány, illetve a többféle, egymásnak ellentmondó információ is okozhat.
Hivatkozások
Csigéné Nagypál N. – Görög G. (2015): A társadalmilag felelős fogyasztás egyes jellemzőinek vizsgálata egyetemi hallgatók körében. Marketing & Menedzsment, 49(2):3-18.
European Commission, Directorate-General for Environment, (2021). Attitudes of Europeans towards the environment: report, European Commission. DOI: https://data.europa.eu/doi/10.2779/902489.
Gősi Kövecsesné, V. – Lampert, B. – Petz, T. – Csenger, L. (2020): Investigation of the attitudes of first-year students towards sustainability and environmental awareness at Széchenyi István University. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 10(3):24-44. DOI: http://doi.org/10.24368/jates.v10i3.190.
Janmaimool, P. – Khajohnmanee, S. (2019): Roles of Environmental System Knowledge in Promoting University Students’ Environmental Attitudes and Pro-Environmental Behaviors, Sustainability, 11(16):4270. DOI: https://doi.org/10.3390/su11164270.
Marjainé Szerényi Zs. (2015): Fenntarthatóság, környezettudatosság. In: Kormos, J., Pálvölgyi, F. (szerk.) A köznevelés céljai és fejlesztési területei a Nemzeti alaptanterv szemléletének tükrében (161–183). Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK. ISBN: 978-963-308-251-5.
Medina, M. A. P. – Toledo-Bruno (2016): Ecological footprint of university students: Does gender matter? Global Journal of Environmental Science and Management, 2(4):339-344. DOI: https://doi.org/10.22034/gjesm.2016.02.04.003.
Mónus F. – Béres T. – Sipos F. (2022): Egyetemi hallgatók környezettudatossága a materializmus, az élettel való elégedettség, a politikai, illetve a pandémiával kapcsolatos nézeteik függvényében. Metszetek, 11(1):70-97. DOI: https://doi.org/10.18392/metsz/2022/1/5.
Nemcsicsné Zsóka Á. (2007): A fenntartható fogyasztás egyik alapfeltétele: a környezettudatos egyéni magatartás. In: Vadovics, E., Gulyás, E. (szerk.) Fenntartható fogyasztás Magyarországon 2007. Konferenciakötet. 41–59.
Pál E. – Törőcsik M. (2013): Irodalmi áttekintés a Z generációról. Tudománykommuniká- ció a Z generációnak, 3–12. Pécsi Tudományegyetem. ISBN 978-963-642-991-1.
Schmidt, J. E. – Blumentritt, T. (2007): From Intentions to Actions: The Role of Environmental Awareness on College Students. Journal of Undergraduate Research, 10(10):1–4.
Strydom, C. – Meyer, N. – Synodinos, C. (2022): Generation Y university students’ intentions to become ecopreneurs: A gender comparison, Journal of Contemporary Management, 17(2):22–43. DOI: https://doi.org/10.35683/jcm20034.74.
Törőcsik M. – Szűcs K. (2021): Fogyasztói magatartás. Mintázatok, trendek, alkalmazkodás. Akadémiai Kiadó. ISBN: 978-963-454-634-4.
Vicente-Molina, M. A. – Fernández-Sáinz, A. – Izagirre-Olaizola, J. (2013): Environmental knowledge and other variables affecting pro-environmental behaviour: comparison of university students from emerging and advanced countries, Journal of Cleaner Production (61), 130–138. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2013.05.015.
Zelezny, L. C. – Chua, P-P. – Aldrich, C. (2000): New Ways of Thinking about Environmentalism: Elaborating on Gender Differences in Environmentalism. Journal of Social Issues, 56(3):443–487. DOI: https://doi.org/10.1111/0022-4537.00177.
Zsóka Á. – Marjainé Szerényi Zs. – Széchy A. (2011): A környezeti nevelés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában. In: Csutora, M., HofmeisterTóth, Á. (szerk.) Fenntartható fogyasztás? A fenntartható fogyasztás gazdasági kérdései. Szöveggyűjtemény (90–109). Aula. ISBN 978-963-503-465-9.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Gazdaság és Társadalom
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM