A szubjektív térérzékelés módszertana és felhasználásának lehetőségei a turizmuskutatásban
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2019.1.04Kulcsszavak:
kognitív térképezés, mentális térképezés, kognitív reprezentáció, turisztikai desztinációAbsztrakt
A szubjektív térérzékelés módszertana, a kognitív térképezés egy rendkívül izgalmas és sokszínű technika, amelyet kialakulása óta számos tudományterület felhasznált már. A fogalom a huszadik század közepétől jelenik meg a szakirodalomban, mint a behaviorista földrajz egyik legfontosabb módszere. A lényegében pszichológiai alapokkal rendelkező technika a földrajz, az ökológia, az urbanisztika, a regionális gazdaságtan és természetesen a menedzsment különböző területein is fellelhető. A kognitív térképezés és a turizmus elválaszthatatlanok egymástól, hiszen a módszer alapját a világ térbeli rendjének gondolati úton való leképezése jelenti. Ez a gondolati térkép erősen befolyásolja a környezet észlelését, az utazási helyszín kiválasztását, illetve a bejárni kívánt útvonalakat is. A tanulmány a kognitív, illetve mentális térkép fogalomrendszerét és elméleti hátterét ismerteti, valamint sorra veszi a hazai kutatások eredményeit, amelyeket a módszer segítségével végeztek a turizmus területén. Mindezeken túl a kutatás a jövőbeli hasznosítási lehetőségekre is kísérletet tesz.
Hivatkozások
Árva, L. – Deli-Gray, Z. (2011): Posztmodern turizmus, a posztmodern marketing. Kautz Gyula Emlékkonferencia, elektronikus formában megjelenő kötete.
Bajmócy, P. – Csíkos, C. (1997): Európai országok népszerűsége egyetemi hallgatók körében. Iskolakultúra., Szeged, 6-7. sz., 71–77.
Bálint, D. (2013): Dunaújváros, (tér)kép a fejekben. In: Innováció és kreativitás a tudományban konferenciakötet: Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége.
Barna, B. (2004): Térképek szemiotikája. In: H. Varga Gyula (szerk.): Kommunikáció és nyelvhasználat. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, az Eszterházy Károly Főiskola Tudományos Közleményei Új sorozat XXXI. kötet, Eger: EKF Líceum Kiadó., 132–141.
Csapó, B. – Czachesz, E. (1995): Európai fiatalok multikulturális attitűdjei. Új Pedagógiai Szemle, (12). 49–57.
Cséfalvay, Z. (1990): Térképek a fejünkben. Budapest: Akadémia Kiadó.
Cséfalvay, Z. – Fischer, W. (1990): Cigányzene és lakáshiány – sztereotípiák és a valóság ellentéte a Budapest-képben. Földrajzi értesítő 1-4., 207–220.
Didelon C. et al. (2011): A World of Interstices: A Fuzzy Logic Approach to the Analysis of Interpretative Maps. The Cartographic Journal, 48 (2), pp. 100–107. DOI: https://doi.org/10.1179/1743277411Y.0000000009
Downs, R. – Stea, D. (1977): Maps in Minds: Reflections on Cognitive Mapping. New York: Harper and Row.
Garda, V. (2009): A szubjektív térérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatok elméleti háttere és alkalmazási területei. Tér és Társadalom, 23 (1), 43–53.
Gold, J. (2009): Behavioural Geograph. In. E. &. Kitchin, International Encyclopedia of Human Geography. Amsterdam: Elsevier, 282–293.
Golledge, R. G. (2006): Philosophical bases of behavioral research in geography. In.: S. Aitken – G. Valentine: Approaches to Human Geography. London: Sage. 75–85. DOI: https://doi.org/10.4135/9781446215432.n6
Gould, P. – White, R. R. (1974): Mental Maps. Hannondsworth: Penguin.
Gulliver, F. P. (1908): Orientation of maps. Journal of Geography, 7, 55–58. DOI: https://doi.org10.1080/00221340808985373
Jóvér, V. – Bagdi, R. – Kóródi, M. (2019): Desztinációk ismertségének vizsgálata a lehatárolás összefüggéseiben. Economica X. Új évf. 1.
Kiss, J. P. (2005): A mentális térkép. In.: J. Nemes Nagy: Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. Budapest: MTA ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, 96–98.
Kiss, J. – Bajmócy, P. (1996): Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról. Tér és Társadalom 10. évf. 2-3 sz., 55–68.
Lakotár, K. (2004): Bennünk „élő” szomszédaink. Kognitív térképek tartalmi elemei a szomszéd országokról. Iskolakultúra, 11, 109–116.
Letenyei, L. (2005): Településkutatás – A települési és térségi szervezés társadalomtudományos alapozása. Budapest: Ráció Kiadó.
Letenyei, L. (2006): Településkutatás I-II. Budapest: TeTT könyvek.
Lynch, K. (1960): The Image of the City. Cambridge, Massachusetts, Egyesült Államok: MIT Press.
Michalkó, G. (1998): Mentális térképek a turizmus kutatásában, A magyar középiskolások Olaszország képe. Tér és Társadalom, 12. évf. 1-2 sz.
Milgram, S. (1972): A Psychological Map of New York City. American Scientist, 60, 194–204.
Peter, G. (1975): Acquiring spatial information. Economic geography. 51., 87–99. DOI: https://doi.org/10.2307/143066
Rácz, A. (2012): Szegregáció a fejekben. A statisztikai és a mentális társadalmi-és térbeli elkülönülés vizsgálata Szegeden. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Shaw, G. – Williams, A. (2004): Tourism and Tourism Spaces. London: SSGR Publications.
Sipos, E. (2011): „Olvasható városok”, avagy a kognitív térképek módszerének használata egy konkrét városkutatási munka példáján. In.: Tudományos Évkönyv 2010: Merre tovább: gazdaság és társadalom, realitás és esély. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 431–443.
Tolman, E. (1948): Cognitive maps in rats and men. Psychological Review, 55, 189–208. DOI: https://doi.org/10.1037/h0061626
Trócsányi, A. – Stefán, K. (2009): A pécsi fiatalok városképe és reprezentációja mentális térképek alapján. In.: J. Tóth, Z. M. Császár – A. Hasanovic-Kolutácz: Társadalomföldrajzi kutatások makro-mezo és mikrotérségekben. PTE TTK FDI, Pécs: Publikon Kiadó, 127–138.
Trowbridge, C. (1913): On fundamental methods of orientation and imaginary maps. Science, 38, 888–897. DOI: https://doi.org/10.1126/science.38.990.888
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Gazdaság és Társadalom
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM