Vendéglátóhelyek működésének vizsgálata fenntarthatósági Balanced Scorecard segítségével
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2019.3.02Kulcsszavak:
fenntarthatóság, vendéglátás, Sustainability Balanced Scorecard, társadalmi felelősségvállalásAbsztrakt
A Magyarországon működő vendéglátóhelyekre irányuló kutatások, a szektor gazdasági jelentőségéhez és növekvő teljesítményéhez képest ritkák. Arra vállalkozunk, hogy egyrészt a vendéglátás tudományos minőségű kutatásának fontosságára irányítsuk a figyelmet, másrészt egy adaptálható mérési módszert dolgozzunk ki. Jelen tanulmány bemutatja a társadalmi felelősségvállalás szerepét a vendéglátásban, valamint egy koncepcionális keretmunkát a Balanced Scorecard alkalmazásával. A javasolt kutatási modell egyrészt javaslatot tesz a módosított Balanced Scorecard dimenziók szempontjaira, másrészt a vendéglátásról szóló tudományos minőségű párbeszédhez járul hozzá.
Hivatkozások
Benavides-Velasco, C. A. – Quintana-Garcia, C. – Marchante-Lara, M. (2014): Total quality management, corporate social responsibility and performance in the hotel industry. International Journal of Hospitality Management. 41. pp. 77–87. DOI: 10.1016/j.ijhm.2014.05.003
Butler, J. B. – Henderson, S. C. – Raiborn, C. (2011): Sustainability and the balanced scorecard: Integrating green measures into business reporting. Management Accounting Quarterly. 12. 2. pp. 1–10.
Chen, F. H. – Hsu, T. S. – Tzeng, G. H. (2011): A balanced scorecard approach to establish a performance evaluation and relationship model for hot spring hotels based on a hybrid MCDM model combining DEMATEL and ANP. International Journal of Hospitality Management. 30. 4. pp. 908–932. DOI: 10.1016/j.ijhm.2011.02.001
Claver-Cortés, E. – Lopez-Gamero, M. D. – Molina-Azorín, J. F. – Zaragoza-Sáez, P. D. C. (2007): Intellectual and environmental capital. Journal of Intellectual Capital. 8. 1. pp. 171–182.
Dahlsrud, A. (2008): How corporate social responsibility is defined: an analysis of 37 definitions. Corporate Social Responsibility and Environmental Management. 15. pp. 1-13. DOI: 10.1002/csr.132
Deloitte: Consumer (2020). Reading the signs. https://www2.deloitte.com/ru/en/pages/consumer-business/articles/consumer-2020.html Letöltve: 2020.09.09.
Dunay, A. – Bittsánszky, A. – Tóth, A. J. – Illés, B. Cs. (2015): Minőség Az Iskolai Étkeztetésben. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing 11 (1-2) pp. 17–22.
Dyllick, T. – Hockerts, K. (2002): Beyond the business case for corporate sustainability. Business Strategy and the Environment. 11. 2. pp. 130–141. DOI: 10.1002/bse.323
Earth Overshoot Day (2020) https://www.overshootday.org/ Letöltve: 2020.09.09.
Figge, F. – Hahn, T. – Schaltegger, S. – Wagner, M. (2002): The sustainability balanced scorecared management to business strategy. Business Strategy and the Environment. 11. pp. 269–284. DOI: 10.1002/bse.339
Font, X. – Garay, L. – Jones, S. (2016): Sustainability motivations and practices in small tourism enterprises in European protected areas. Journal of Cleaner Production. 137. pp. 1439–1448. DOI: 10.1016/j.jclepro.2014.01.071
Freeman R. – E Harrison J. S. – Wicks A. C. – Parmar B. L. – De Colie S. (1984): Stakeholder Theory. Cambridge University Press, Cambridge.
Garay, L. – Font, X. (2013): Corporate social responsibility in tourism small and medium enterprises evidence from Europe and Latin America. Tourism Management Perspectives. 7. pp. 38–46. DOI: 10.1016/j.tmp.2013.03.002
Giousmpasoglou, C. – Brown, L. – Cooper, J. (2018): Alcohol and other drug use in Michelin-starred kitchen brigades. International Journal of Hospitality Management. 70. pp. 59–65. DOI: 10.1016/j.ijhm.2017.11.003
Hamilton, C. (2009): Consumerism, self-creation and prospects for a new ecological consciousness. Journal of Cleaner Production. 18. 6. pp. 571–575. DOI: 10.1016/j.jclepro.2009.09.013
Hansen, E. G. – Schaltegger, S. (2017): Sustainability Balanced Scorecards and their Architectures: Irrelevant or Misunderstood? Journal of Business Ethics. 133. 2. pp. 193–221. DOI: 10.1007/s10551-017-3531-5
Hansen, E. G. – Sextl, M. – Reichwald, R. (2010): Managing stakeholder collaboration through a community-enabled balanced scorecard: The case of Merck Ltd, Thailand. Business Strategy and the Environment. 19. 6. pp. 387–399. DOI: 10.1002/bse.689
Hsu, Y. L. – Liu, C. C. (2010): Environmental performance evaluation and strategy management using balanced scorecard. Environmental Monitoring and Assessment. 170 1–4. pp. 599–607. DOI: 10.1007/s10661-009-1260-7
Jones, P. – Hillier, D. – Comfort, D. (2016): Sustainability in the hospitality industry: some personal reflections on corporate challenges and research agendas. International Journal of Contemporary Hospitality Management. 28. 1. pp. 36–67. DOI: 10.1108/IJCHM-10-2012-0180
Kang, K. H. – Stein, L. – Heo, C. Y. – Lee, S. (2012): Consumers’ willingness to pay for green initiatives of the hotel industry. International Journal of Hospitality Management. 31. 2. pp. 564-572. DOI: 10.1016/j.ijhm.2011.08.001
Kang, J. S. – Chiang, C. F. – Huangthanapan, K. – Downing, S. (2015): Corporate social responsibility and sustainability balanced scorecard: the case study of family-owned hotels. International Journal of Hospitality Management. 48. pp. 124–134. DOI: 10.1016/j.ijhm.2015.05.001
Kaplan, R. S. – Norton, D. P. (2004): Measuring the Strategic Readiness of Intangible Assets. Harvard Business Review. 82. 2. pp. 52–63.
Kaplan R. S. – Norton D. P. (1998): Balanced Scorecard – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer – Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
Karakasné, M. K. (2017): Az élelmiszerpazarlás jelentősége és minimalizálási lehetőségei a szállodaiparban. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. 12. 4. pp. 233–245.
Kenesei, Zs. – Kolos, K. (2018): Szolgáltatásmarketing: múlt vagy jövő? Vezetéstudomány. 49. 1. pp. 2–12. DOI: 10.14267/VEZTUD.2018.01.01
Központi Statisztikai Hivatal: 4.5.16. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oga002.html Letöltve: 2020.09.09.
Központi Statisztikai Hivatal: 4.5.20. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oga006.html Letöltve: 2020.09.09
Központi Statisztikai Hivatal: 4.5.23. A vendéglátóhelyek forgalma és volumene. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga016.html Letöltve: 2020.09.09.
Kucukusta, D. – Mak, A. – Chan, X. (2013): Corporate social responsibility practices in four and five star hotels: Perspectives from Hong Kong visitors. International Journal of Hospitality Management. 34. pp. 19–30. DOI: 10.1016/j.ijhm.2013.01.010
Länsiluoto, A. – Järvenpää, M. (2010): Greening the balanced scorecard. Business Horizons. 53. 4. pp. 385–395. DOI: 10.1016/j.bushor.2010.03.003
Népszava (2018) http://nepszava.hu/1160808_balatoni-nyar-a-vendeg-jon-de-nincs-aki-kiszolgalja Letöltve: 2020.09.09.
Nikolaou, I. E. – Tsalis, T. A. (2013): Development of a sustainable balanced scorecard framework. Ecological Indicators. 34. pp. 76–86. DOI: 10.1016/j.ecolind.2013.04.005
Parisi, C. (2010): Using qualitative system dynamics to enhance the performance measurement of sustainability. In: Taticchi P (ed.): Business performance measurement and management: new contexts, themes and challenges. Springer, Heidelberg. pp. 115–130.
Rhou, Y. – Singal, M. – Koh, Y. (2016): CSR and financial performance: The role of CSR awareness in the restaurant industry. International Journal of Hospitality Management. 57. pp. 30–39. DOI: 10.1016/j.ijhm.2016.05.007
Rohm H. – Montgomery D. (2011): Link sustainability to corporate strategy using the balanced scorecard. Balanced Scorecard Institute, Cary, NC.
Simmons, J. (2008): Employee significance within stakeholder accountable performance management systems. The TQM Journal. 20. 5. pp. 463–475. DOI: 10.1108/17542730810898430
Skowron-Grabowska, B. – Tomski, P. – Dunay, A. – Illés, B. Cs. (2016): Multidimensionality of Decision-Making of Corporate Social Responsibility in the Strategy of Enterprises. Zeszyty Naukowe Politechniki Czestochowskiej Zarzadzanie 24:2 pp. 7–16. DOI: 10.17512/znpcz.2016.4.2.01
Sloan P. – Legrand W. – Chen I. J. (2013): Sustainability in the Hospitality Industry: Principles of Sustainable Operations. Routledge, London.
Statista (2020): Annual turnover of the food and beverage service activities industry in the European Union (EU-28) from 2011 to 2017. https://www.statista.com/statistics/684150/turnover-of-the-food-beverage-service-industry-in-the-eu/ Letöltve: 2020.09.09.
Theodoulidis, B. – Diaz, D. – Crotto, F. – Rancati, E. (2017): Exploring corporate social responsibility and financial performance through stakeholde theory in tourism industries. Tourism Management. 62. pp. 173–188. DOI: 10.1016/j.tourman.2017.03.018
Todorov, V. I. – Marinova, D. (2009): Models of sustainability. Paper presented at the World IMACS/MODSIM Congress, Cairns. www.mssanz.org.au/modsim09/D2/todorov_D2a.pdf Letöltve: 2019.03.08.
Tóth, A. – Bittsánszky, A. – Dunay, A. – Lehota, J. – Illés, B. Cs. (2015): Élelmiszerbiztonság menedzsment az iskolai konyhákon. In: Könyves, E. – Lehota, J. (szerk.): A fogyasztói magatartás vizsgálata a gasztronómiában. Debrecen, Magyarország, pp. 143–162.
Turizmus.com https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/az-anyagi-osztonzoknel-is-fontosabb-a-kepzes-a-turizmus-vendeglatasban-1151296 Letöltve: 2020.09.09.
Wheeler, D. – Colbert, B. – Freeman, R. E. (2003): Focusing on value; reconciling corporate social responsibility, sustainability and a stakeholder approach in a network world. Journal of General Management. 61. 3. pp. 1–28. DOI: 10.1177/030630700302800301
World Commission on Environment and Development (2018): Our common future. www.un-documents.net/ocf-02.htm Letöltve: 2020.09.09.
World Tourism and Travel Council: WTTC Data Gateway (2018). https://tool.wttc.org/ Letöltve: 2020.09.09.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Gazdaság és Társadalom
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM