A japán gazdasági stagnálás okainak elemzése
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2020.2.02Kulcsszavak:
japán gazdaság, gazdaságpolitika, szekuláris stagnálásAbsztrakt
A japán gazdaság növekedése az 1990-es évek elejétől alacsony. A növekedés gyorsulását a fiskális és monetáris élénkítés sem tudta tartósan kiváltani. A tanulmány a növekedés és egyensúlytalanság problémáit mutatja be gazdaságtörténeti áttekintéssel és mutatószámokkal. Választ keres arra, hogy mely közgazdasági elméletek álltak az élénkítési kísérletek mögött. A szerzők véleménye szerint a fősodrú közgazdasági elméletek megoldásai nem voltak alkalmasak a problémák kezelésére. A japán gazdaság helyzete a szekuláris stagnálás elmélete alapján értékelhető legjobban. A gazdasági stagnálás mögött demográfiai okok kereshetők: a csökkenő létszámú és öregedő népesség.
Hivatkozások
Backhouse, R. E. – Boianovsky, M. (2016): Secular stagnation: The history of a macroeconomic heresy. The European Journal of the History of Economic Thought, 23(6), 946-970, DOI: https://doi.org/10.1080/09672567.2016.1192842
Bank of Japan (2012): Functions and Operations of the Bank of Japan. Institute for Monetary and Economic Studies Bank of Japan.
Blanchard, O. (2014): Végtelen várakozások – Szemelvények a modern makroökonómia területéről. Alinea Kiadó.
Hansen, H. A. (1939): Economic Progress and Declining Population Growth, The American Eco-nomic Review, Vol. 29, No. 1.1939.
Kanae, K. (1975): Increased induced abortion rate in 1966, an aspect of a Japanese folk superstition, Annals of Human Biology, 2:2, 111-115, DOI: https://doi.org/10.1080/03014467500000651
Kydland, F. – Prescott, E. D. (1977): Rules Rather Than Discretion: The Inconsistency of Optimal Plans. Journal of Political Economy, Vol. 85. No. 3. 473–492. o.
Kydland, F. – Prescott, E. D. (1983): Time to Build and Aggregate Fluctuations. Econometrica, Vol. 50. No. 6. 473–492. o.
Mellár T. (2010): Válaszút előtt a makroökonómia? KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 57(7–8), 591–611.
Mottini, R. – Saaler, S. (2011): Ist Japan noch zukunftsfähig? Aktuelle Probleme der Arbeits- und Sozialpolitik in Japan. Friedrich Ebert Stiftung. Februar 2011.
Naoyuki Yoshino – Farhad Taghizadeh-Hesary (2015): Causes and Remedies for Japan’s Long-Lasting Recession. ADBI Working Paper Series No. 554 December 2015. Asian Development Bank Institute.
Novák Zs. – Tatay T. (2021): „A likviditás fogságában” – elméleti csapdák, gyakorlati útvesztők. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-), 66(1), 49–65. DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_1_3
Ozsvald É. – Pete P. (2003). A japán gazdasági válság – likviditási csapda az új évezredben? KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 50(7–8), 571–589.
Posgay I. – Regős G. – Horváth D. – Molnár D. (2019): Fejezetek a hiszterézisre vonatkozó közgazdasági elméletekből. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963), 64(3), 419–436.
DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2019_3_6
Summers, L. (2014): Reflections on the “new secular stagnation hypothesis”. In: C. Teulings and R. Baldwin, eds. Secular stagnation: facts, causes and cures. London: CEPR, 2738.
Summers, L. (2020): Accepting the Reality of Secular Stagnation, Finance & Development, Vol. 57, No. 1.
Tatay T. – Kotosz B. (2013): Jegybanki modellezés és a bolyongó változók. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-) 58 : 4 pp. 447-463. , 17 p.
Völgyi K. (2015): Japán gazdaságtörténete. Budapest, Magyarország: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet (2015) , 148 p.
Völgyi K. (2018): A belső és külső kereslet szerepe Japán gazdasági növekedésében. In: Kiss J. (szerk.): Stratégiaváltás a világgazdaságban: Exportorientáció és/vagy belső keresletre alapozott növekedés. Budapest, Magyarország: Akadémiai Kiadó, (2018) pp. 43-62. , 20 p.
World Economic Forum (2019): The Global Competitiveness Report 2019. Insight Report.
Yugo Koshima (2019): Japan’s Public Sector Balance Sheet. IMF Working Papers 19/212. October 2019.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Gazdaság és Társadalom
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM