Vándorló magyarok, avagy mit mutatnak az adatok?
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2020.3-4.01Kulcsszavak:
visszatérő migráció, magyar állampolgárság, mikrocenzus migrációs blokkAbsztrakt
Az uniós csatlakozás, a határnyitás, majd a munkaerőpiac megnyitása a magyarok számára komoly lehetőséget jelentett a jobb kereseti lehetőségek tekintetében. Sok fiatal és aktív korú tanulás, munkavállalás és tapasztalatszerzés céljából távozott a nyugati országok valamelyikébe, legtöbben Németországba, az Egyesült Királyságba és Ausztriába.
2011 után, a bevándorlási regisztráció szigorítása óta lényegesen megnőni látszik a Magyarországra be-, illetve visszavándorlók száma. A visszavándorló magyar állampolgárok mellett a külföldön született magyar állampolgárok bevándorlása is jelentősen megemelkedett. Nem lényegtelen azonban, hogy a vissza-, illetve bevándorló magyarok milyen életkori kategóriába tartoznak.
Megállapítottuk, hogy a szomszédos országokból bevándorlók életkori megoszlása között jelentős eltérés tapasztalható. Szlovákiából jellemzően a 60 év felettiek, míg Romániából a 30-49 éves korosztály a legjelentősebb bevándorló korcsoport.
Megvizsgáltuk a Magyarországra való áttelepülés motivációit mind a külföldi, mind a magyar állampolgárok esetében. A visszatérő, Magyarországon született magyar állampolgárokról összességében elmondható, hogy alapvetően a családi ok az a motiváló tényező, ami miatt hosszabb idő után is hazavándorolnak a magyar állampolgárok. Rövidebb idő után, illetve egyéb országokból a cél teljesülése a legjelentősebb visszavándorlási ok.
Hivatkozások
Gödri I. (2015): Nemzetközi vándorlás. In. Monostori J. – Őri P. – Spéder Zs. (szerk.): Demográfiai portré 2015. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 187-211.
Hárs Á. (2016): Elvándorlás, bevándorlás és a magyar munkaerőpiac. Jelenségek, hatások, lehetőségek. In. Kolosi T. – Tóth I. G. (szerk.): Társadalmi riport 2016. TÁRKI, Budapest, 243-262.
Hugo G. J. (2003): Circular Migration: Keeping Development Rolling? FEATURE Migration Policy Institute JUNE 1, 2003.
Illés S. – Kicses Á. (2009): Migráció és cirkuláció. Statisztikai Szemle, 87(7-8)
Koser, K. (2007): International migration. A very short introduction. Oxford.
Koser, K. (2013): Why Europe’s immigration nightmare is only beginning. https://edition.cnn.com/2013/10/30/opinion/europe-immigration-debate-koser/index.html
Ligeti A. S. (2019): Cirkuláris migráció Magyarországon. Statisztikai Szemle, 97. évf. 4. szám. DOI: https://doi.org/10.20311/stat2019.4.hu0327
McLoughlin, S. – Münz, R. (2011): Temporary and Circular Migration: Opportunities and Challenges. Working Paper No. 35. European Policy Centre. ISSN-1782-2424 https://www.files.ethz.ch/isn/141468/pub_1237_temporary_and_circular_migration_wp35.pdf
UNECE (2016): Defining and Measuring Circular Migration. Final report of the Task Force on Measuring Circular Migration. Luxembourg. United Nations https://unece.org/fileadmin/DAM/stats/documents/ece/ces/bur/2016/February/14-Add1_Circular_migration.pdf
United Nations (2017): International Migration Report. Highlights. New York. ISBN: 978-92-1-151554-1
Honlap:
International Organization for Migration. https://www.iom.int/
Adatforrások:
KSH, Demográfiai évkönyv 2016, 2017.
KSH, NKI Demográfiai portré 2018.
KSH, Mikrocenzus 2016.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Gazdaság és Társadalom
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM