Egy kárpátaljai kistérség társadalmi–gazdasági helyzetértékelése az ukrajnai közigazgatási reform után
DOI:
https://doi.org/10.21637/GT.2021.3-4.09Kulcsszavak:
lakossági felmérés, Kárpátalja, Ukrajna, közigazgatási reform, pandémia, konfliktusAbsztrakt
Jelen korunk egyik fő sajátossága az átalakulás jelensége. Jelentősen változnak a globális erőviszonyok, s mindig izgalmas megvizsgálni azt, hogy ezek a hatások milyen hamar és milyen súllyal csapódnak le a mikrorégiók szintjére. Különösen igaz ez akkor, ha a vizsgált terület egy olyan országban van, mely e változások ütközőzónájának minősül. A kutatás 2021 nyarán indult Ukrajnában, a Kárpátalján, melynek fő célja a Mezőkaszonyi Kistérség társadalmi-gazdasági helyzetének, vállalkozásfejlesztési lehetőségeinek feltérképezése volt, szakirodalmi áttekintés, interjúk és kérdőíves felmérés segítségével. A vizsgált térség Kárpátalja egyik legnyugatibb területe, s egyben etnikailag a magyarság törzsbázisának számít. A vizsgálat lefolytatásakor már érezhetőek voltak az orosz-ukrán konfliktus, a közigazgatási reform, valamint a pandémia hatásai. A kutatás folytatásának pedig már új irányvonalat ad a jelenleg is folyó háború.
Hivatkozások
Bársony S. – Horeczki R. (2018): Lehet-e egy hátrányos helyzetű település sikeres? Falu Város Régió, 23(1):73–79.
Bhattacharyya, S. – Burman, R. R. – Sharma, J. P. – Padaria, R. N. – Paul, S. – Singh, A. K. (2018): Model Villages Led Rural Development: A Review of Conceptual Framework and Development Indicators. Journal of Community Mobilization and Sustainable Development, 13(3):513–526.
Devi, S. – Sihotang, H. T. (2019): Decision Support Systems Assessment of the best village in Perbaungan sub-district with the Simple Additive Weighting (SAW) Method. Jurnal Mantik, 3(3)112–118.
Finta I. (2019): A vidékfejlesztés sikerességét befolyásoló „puha” tényezők, és a Magyar Falu Program első eredményei. 84–98. In: Farkas J. Zs. et al.: Alföldi kaleidoszkóp – A magyar vidék a XXI. században. Tanulmányok a 70 éves Csatári Bálint köszöntésére. MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Budapest, 341 p.
Hezam L. – Pataki L. – Tóth R. (2017): A humán tőke szerepe a vállalati életciklusok tükrében Magyarország vidéki térségeiben. Pro Scientia Ruralis, 2(1):48–67.
Káposzta J. (2020): A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban. Tér és Társadalom, 34(1):37–40. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.34.1.3235.
Kárpáti Igaz Szó (2022): Közigazgatási reform: decentralizáció vagy koncentráció, önkéntes vagy központosított? Letöltve: 2022.03.28. https://kiszo.net/2020/05/31/kozigazgatasi-reform-decentralizacio-vagy-koncentracio-onkentes-vagy-kozpontositott-%E2%94%82kiszo-elemzes/
Lehoczky T. (1881): Bereg vármegye monográphiája. III. kötet. 332–335.
Lehoczky T. (1881-1882): Beregvármegye. Pollacsek Miksa Könyvnyomdája, Ungvár. 536–539.
Mezőkaszonyi Községi Tanács (2021). Ta:nácsi dokumentumok, adatok.
Novák N. (2020): Összefüggés a népesség növekedése és az urbanizáció között. International Journal of Engineering and Management Sciences, 5(1):527–541. DOI: https://doi.org/10.21791/IJEMS.2020.1.43.
Szabó B. (2010): A falusi turizmus helyzete és ökonómiai értékelése zempléni településekben. Gazdálkodás, 54(6):620–633.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Gazdaság és Társadalom
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
GAZDASÁG & TÁRSADALOM